No, van mán a magyar nyelvet kikezeeni patika! Aszondik, hogy : bolond kenn, de rámondik: csak kritika. Lehet azé gondókozni, beszéni es még szabad, lehetsz minden a világon, csak éppen egy nem: önmagad.
Ha sodrodbú kihozna a napi exisztencia, igyá, pajtás! Fogd bé a szád, megfujtani van pia! A falnak es füle lévén, vigyázz minden szavadra, ne úszíccs, mind egykó Ádám, kígyót, békát magadra!
Ha tanútt ember tanász lenni, s szereted a betûket, mielõtt egy könyvet veszõ, kérdezd a jobb eszûket. Mer minden könyvet fõszámít egy okos bíró mérlege, mielõtt te elóvasnád. Nem tom mennyit ér vele.
S ha netalán bármit irná!? Ójjon meg az Isten es, agyonütnek kritikáva, akármijjen mesteres. Ki írni nem tud, okos ember, ha van neki sajtója, sok írónak csukódott bé ott mán a kisajtója.
Nagyra nyõttem. Jó vót nekem Attila meg Petõfi, Jókai es. Történetet de cudarul vet õ ki! Szép, magyaros tájszólássa okosított Tamásy, Ábelja mögnevettetett, egészen a szarásig.
Jó vót nekem magyarú es, s pláne meg es értettem, ha valaki jobbat akart, azé meg nem sértettem. De ha magyar, besszéjjen úgy! Ne keverje latinna, úgy írja, hogy megértesse szegény, paraszt Matyimma!
Balog Mátyás becses nevem. Magyar fõdön születtem, aszondik, hogy ojjan régen, betût kõbe verettem. Irnák én es, vóna mirû, de micsoda koncepció! Hisz görbebotta leseekedik reám a recenzió!
|