| Küzdőtér |
|
|
|
| prayer - Kiss Péter - Elmúlás |
|
|
|
|
Előadó: prayer
Album: Versek a fullról
Szerző, cím: Kiss Péter - Elmúlás
Meghallgatva: 1248
Beküldte: prayer
|
Hideg bélyegét nyalta rám
éppen, amikor ablakát
rám nyitotta a vélt tavasz.
Láttam, hogy egy tengelic pár
kapkod fenn a nyírfaágon.
Most nem tél, ami behavaz.
Gondolatom az, mi ugrál
körben horpadt koponyámban.
Mint mézszínû lenge madár
az étket adó gallyakon
száll, s halovány árnyékokon
bizakodón társára vár.
Nem lesz többé talmi percem
napom csíkos tarsolyában.
Magamhoz engedem nyomban,
ki engem immár megkeres
halványuló tompa hangon
éltem hátsó harmadában.
Ha megúszom, és nem látom
mindent elnyelõ mély ölét,
ki tudja, meddig halasztom,
s bár nõni fog vele a tét,
némán fekszem majd elõtte,
félretolva híg panaszom.
Addig is elõrekúszok
ismételve, megbotolva.
Gyökerekbe kapaszkodom.
Álruháim félretéve,
Napot halkan elkerülöm,
arcom foltját eltakarom.
Ha majd egyszer eljön reggel
kitöltetlenül a napom,
ígérem, nem húzódozom.
Ruhám korcát elsimítom,
sötét mélybe lépek csendben,
fejemet vállára hajtom.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
