Most egy csók kell,
Egy kedves arc,
Könnyû mámor,
Ugye fényt akarsz,
Te is?
Most úgy van,
Talán, mint semmikor,
Acélpántként,
Karom átkarol
Téged.
Most, ha lehet
Ne tétovázz,
Ugye fényt akarsz,
És fényt ragyogsz tovább,
Te is?
Most csak erre,
Másra semmire,
Felejtsd a bûnt,
Mit szétüvöltene,
Az ember.
Most a fény,
S a fény bûvköre,
Akármi más
Veszhet a semmibe,
Vesszen is!
(A költõ úgy egész, ha ember.
Sajnálkozásomat fogadd:
egész emberré nem faragtad,
s költõvé túloztad magad.
Áprily Lajos: Négysoros / Akarsz-e fényt?)
|
|
