| Küzdőtér |
|
|
|
| lena1 - Kun Magdolna: Szerelmünk emlékére |
|
|
|
|
Előadó: lena1
Album: Versek
Szerző, cím: Kun Magdolna: Szerelmünk emlékére
Meghallgatva: 1492
Beküldte: lena1
|
Szerelmünk emlékére
Úgy vártalak téged, mint Messiást a nyomor,
Melynek szenvedõ arcától könnyet sírt az ég is.
És úgy hívtalak téged, mint álmos nap az alkonyt,
Hogy lángcsóvával világítson csillagébredésig.
Álmaimban elképzeltem, hogy engem is szeretnek.
Vár rám majd valaki a vén tölgyfák alatt.
S mikor tavaszt hoz az élet, nyíló pipacsszirmot
Nekem is jut a boldogságból egy apró, kicsi darab.
Éjszakánként én voltam a holdat õrzõ angyal,
Kinek sudár kecses alakja csillagfényben táncolt,
S ki titkos vággyal hitte, hogy egy bûvös varázslattal
Magához vonzhatja a szívkeresõ vándort…
Néha halk sóhajok szálltak a néma éjszakában,
A szó túl szürke volt, de a gondolat még csillant,
Mert a tudat alatt elrejtõzve megláttam a lelked,
Ahogy reményt adó hitként, életünkért lobbant.
Mikor mindent feladtam megtaláltalak
És ajándékként elhoztad a végtelen szerelmet,
Mely koldusszegény éveimben rádöbbentett arra,
Hogy minden igaz csodát a jelenben keressek.
Már tudom a földön nincs csodásabb drágakõ,
Mint egy könnyektõl ragyogó fénymosoly az arcon,
Mert nekem az a legszebben tündöklõ mesebeli kincs,
Mikor megfáradt õsz fejem a te válladra hajtom.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
