prayer - Kamarás Klára: Nosztalgia, Pécs |
|
|
|
|
Előadó: prayer Album: Versek a fullról
Szerző, cím: Kamarás Klára: Nosztalgia, Pécs
Meghallgatva: 1219 Beküldte: prayer
|
Mért keresném a régi arcokat
az utcán hömpölygõ diákseregben...?
Az élet friss és mindig újuló,
a lelkünk az, hol a múlt árnya rebben.
Én visszamenni többé nem tudok,
ott már a levegõ is rég megváltozott...
Csak ódon házak, lombos fák sora
és templomok hûs tömjénillata
idézne titkolt, égõ vágyakat,
vagy sörhabjával tán a Tettye várna...
Romok között hõsök kísértõ árnya
még ott lebeg... de mindhiába várnám
a sárga, pécsi villamost, csak árván
állnék a tündöklõ, tavaszi fényben,
csak állnék... várnék... mint valaha régen...
Nem hûtlenül, mert szeretem, szerettem
a várost, ahol életre születtem.
Ezer kakukknak édes otthona,
én hívõ és hitetlen, mostoha
gyermeke, akit, lám, kitaszított,
most üzenem: még nem vagyok halott!
A büszkeségem talán ostoba:
Hová nem várnak, nem megyek soha.
Szépséges anyám, kedves városom,
maradj álmom, ha nem vagy otthonom.
|
|
|
|
|
|
|
|
|