Fullextra.hu - Egy esőcsepp élete

Nem tudta, mikor lett, miért került a térbe Végtelenben játszott, míg szólították végre Aztán húzni kezdte egyre, mint egy súlyos kő Távol hazájától az ismeretlen erő Kikkel együtt indult, más utakra tértek Eszébe jutottak az elmúlt gyermekévek Hol vagy foszló ágyam, hol játszó társaim Csiklandozó napfény, csillag barátaim? Egyedül zuhant immár a sötét föld fele S ahogy fogyott – fogyott percnyi élete Vívódott, hogy a Felhő gondol-e majd vele Átfújt szívén az elmúlás hideg szele Míg Az esőt szitált, s a függönyt engedé Felnézett utoljára az elhagyott ég felé Könnycseppje harmatot sírt a porba Nem látta más, csak egy kis gomba 2003 11. 25.