Fullextra.hu - Elõszó

Valami még itt van lelkem börtönébe zárva itt dörömböl bennem, lázasan s kitörni készülõ vulkánként feszíti a szavak és dalok szerény burkát. Megriadva érzem ereimben szívem monoton mormogását ahogy percenként hetvenszer dobbantja, Tündér ! a neved. S ez éltetõ dobbanással küldi szét az Üzenetet minden pici sejtnek Szeretlek, szeretlek, szeretlek. És mégsem találnak Rád sem a szavak, sem a dalok, s e hiábavaló feszülésbe lassan belerokkanok. Lelkem gyilkosa, márványideg lelkedhez lélekvér tapad. Porrá ég e tûzben, mi belülrõl fakad. De halála pillanatnyi csak mert mint fõnixmadár hamvaiból, csillogva újra éled, új versel, új dallal fáradhatatlanul keres,! TÉGED !