Fullextra.hu - A sors iróniája

Nyár van - a nyaralás időszaka. Nade... Hogy történik ez egy ilyen szeszélyes nyáron, mint amilyen az idei? Hideg van - nyaralunk, jön a hőség - takarítunk!
Az ilyen helyzetekben talán az a legfontosabb, hogy az "áldozat" hogyan éli meg akkor és utólag. Én így:

Iszonyatosan nagy a hőség. Ilyen az idén még nem is volt. Az én szervezetem már két napja "riadózik". De mégsincs hőségriadó... Még "korai" ...
Kis családommal úgy gondoltuk, hogy ezt a nagy hőséget illik kihasználni valami "okos" dologra. Hát legyen: takarítsunk! A szőnyegeket ilyenkor a legcélszerűbb takarítógéppel is alaposan megbűvölni, hiszen hamar megszáradnak ebben a hőségben. Igen ám, de ahhoz először meg kell ejteni egy (megint csak) alapos porszívózást is. Mert hát el lehet képzelni, milyen látványt nyújt egy eredetileg poros szőnyeg, amin átment a takarítógép... Brrr! Utána meg lehetne kétségbeesetten görnyedni fölötte, és Hamupipőkét játszani...

Tehát szőnyegtakarítás. Gyorsan meg is egyeztünk, hogy a porszívózás során az emelet az enyém ( lévén az az én rezidenciám, logikus), a földszint és a lépcső ( az ugyanis padlószőnyeges) anyuéké. Most már így utólag bevallhatom, hogy átnyomhattak ezzel a sürgősséggel, mert a megegyezésből az lett, hogy én gyorsan még reggel nekiálltam megcsinálni az én részemet, ők meg ...
Igazából nem tudom, mi motiválta (vagy éppen ellenkezőleg...) őket, én úgy éreztem, hogy egész nap azon töprengtek: "Kéne" ...
"Sebaj! - gondoltam - lényeg, hogy az én szobáim már vigyázzállásban várják a takarítógépet"!

Azért ez a takarítás és a fejemben közben lejátszódó közjáték megér egy kis nyilvánosságot ...
Lassú, megfontolt mozdulatokkal vettem elő a porszívót, ami egyébként nem mindig jellemző rám, dehát ebben a fene nagy hőségben jobb az óvatosság, nem kell megerőltetnünk magunkat.
Egy percig felmértem a helyzetet: három szoba, fürdőszoba ... porszívó ugrásra készen a szoba közepén ... a szobában már ilyen reggeli órákban is 29 fok ... (kellett nekem a hőmérőt mustrálni!!!). Minden lelkierőmet összeszedtem, és bekapcsoltam a gépet. Felvisított... Én is ... Persze csak magamban... Már csak az empátia kedvéért...
Miután így kölcsönösen kinyilvánítottuk egymás felé a részvétünket, munkára fel!
Eszembe jutott egy pszichológiai témájú könyv, ahol az első oldalakon a stressz kialakulásáról, folyamatáról olvastam... Na persze, mi más juthatna ilyenkor eszembe!... De azért haszna is volt...
Az, hogy mennyire kerülünk stresszes állapotba, azon múlik, hogyan éljük meg ezeket a nehéz körülményeket (nem pontos az idézet, de a lényeg ez). Nos, Gyöngyike! Le a stresszel! Mindjárt eszembe is jutott a megoldás, ami annál is inkább könnyen jött, mivel éppen a napokban olvastam itt is egy cikket a boldogsághormonokról, de a téma egyébként sem ismeretlen. A megoldás: boldogsághormonok termelése homloklebenyem egyik kicsiny zugában! ... Ilyen helyzetben?! Naná, még csak ebben igazán! Semmi sem lehetetlen... Mindenre képes vagy, amire képesnek tartod magad! (ez már egy másik könyv témája, dehát nem véletlenül olvastam én annyi pszichológiát, hasznosítom is rendesen...!)
Hát akkor lássuk a kivitelezést! : Boldogsághormonok termelése ... Hm ... Gyöngyi ül a szoba közepén, szakad róla a víz, miközben a porszívó fejével súrolja a szőnyeget, és minő eretnekség(!) még közben irtó jól is szeretné érezni magát!!! Naná!!! Ha már homár...
Végignéztem a már elkészült részen, és egyből megtaláltam a kulcsot is... Na most figyelj, Gyöngyös! Mindjárt lesznek itt boldogsághormonok!...
- Milyen szép lett a szoba ott, ahol már készen van!Öröm végignézni... Csak úgy virít! De most tényleg... nem sokkal jobb egy ilyen szobában tartózkodni, ahol minden így ragyog! ... Nem mintha eddig olyan óriási kosz lett volna ...
Ebben a pillanatban azonban képen vágott az asztalról lekéredzkedő általam olvasott könyv...
Persze, hogy az, amelyiknek az a címe: Légy jó önmagadhoz! (Ja! Én éppen azt próbáltam...) De mit vétettem én neked??! ... Aztán rájöttem: az az utolsó mondat nem kellett volna... Az egyik szavammal simogatom a lelkem, a másikkal meg egyből lerombolom, amit építgetek?

Azonban tegyük hozzá: a reális ok az volt, hogy a porszívó zsinórja beakadt a könyvbe, és egy határozott mozdulatomnál le is rántotta.
Mert ugye: véletlenek márpedig nincsenek!

Mindenki vonjon le magának ebből olyan tanulságot, amilyen tetszik...