Fullextra.hu - Hol van már a kikelet?

Gondolt egyet a tavasz, búsan leült a mezőn, És nagyon halkan megkérdezte – Miért nincs még viruló virág fent a dombtetőn? Kék ibolyák, hóvirág – Mikor nyílnak végre? S vágyakozva, sóhajtozva nézett fel az égre. Ám az csak szomorúan, búsan integetett - Nem kecsegtetett, s nem is hitegetett. Gyorsan felszállt, és elröpült magasan az erdők felett, Hogy megnézze, és sürgesse – merre jár a kikelet? Útja jeges hóesésben, sötét hegyláncon vezetett át, Mire végre megérkezve, nagy nehezen rátalált. Kézen fogta, s jól megrázta, kócos, lombos üstökét, S haragosan kérte – siessen már! Hisz sok gyermek várja már az eljöttét. Gyűjtse össze egy csokorba, s fújja el a hideget, S akkor a lucskos tél, már csak messziről integet. Így esett meg, hogy végre eljött lassan a kikelet, És hogy oly vidáman nevet már a sok boldog kisgyerek. 2006-02-21.