Fullextra.hu - A hold és a nap

Langyos folyó vízében fürdik a hold arca, Csillagfényben törölközik, és úgy ül a partra. A bársonyos fûszõnyegen csendben elalszik, Apró szusszanása messzire hallatszik. Lenge szellõ szárnyán illan édes álma, Mosolyogva néz – a reggelre várva. Fehér paplanfelhõ gyengéden melengeti, És törékeny lelke nótáját halkan pengeti. Korán kelti a friss hajnal gyöngyharmata, S a nyíló, nevetõ virágok színes halmaza. Ám õ nagyon lassan, a nap felé fordítja fejét, És vidáman, kacagva fogadja ébredezõ hevét. Az áldott nap aranyló fényét - már szórja, S az égbolt átlátszó ruháját, két részre osztja. Bõséggel küldi immár az izzasztó meleget, Mert szívében ismét fellobbant a forró szeretet. 2006. március 11.