Fullextra.hu - Szomorú szemek

Havasi gyopárom, jégtáblás virágom,
volt egyszer egy párom, édes álomvilágom,
ébredek, vagy alszom,
a hangod soha többé nem hallom

De muszáj Rád gondolni,
mert érik a meggy, s gyere szedj!
muszáj Rád gondolni,
mert jön a nyár, valaki nyaralni vár.

Balatoni hűs habok, fodros vízpartok,
hegyi gerlék, rigók, pacsirták,
mind!- Ti replő lények-
keressétek!

Krokodil könnyeket hullat az ég,
sír és nem tudja miért,
a szív úgy toporzékol,
mint a durcás gyermek,
akit kényszerítettek akarata ellen.

Más ember lettem, önállósult a lelkem,
gondolatom rabságban tengődik,
utánad vergődik.

Sárrá folyik a föld a talpam alatt,
elcsitult madárdal,
zizzenéstelen falevelek,
velem együtt éreznek,

Mert valóság és nem álom,
ö r ö k r e itt hagyott a párom!

2oo7.