Fullextra.hu

Ára van a lángolásnak,
s a maradást is én fizetem.
Ismerem szavaid.
Bimbódzó félelem
a halogatás,
elfecsérelt idõ, az idõ,
mely nem az enyém,
csak annak tartalma.
Kérdéseidre
mit tudnék válaszolni?
Azt, hogy még mindig..
azt, hogy már megint...
pedig hideg ruha ez
az érzelem,
csókja könnyû öltözet,
megélni belõle nem lehet,
nélküle mégis mit sem ér
hívságos életem.
Rég tanullak.
Szellemed rejtelmes
túlzásai elõtt meghajolok.
Nevetésed lassan körbefog,
mint hajad szálaiból font
tegnapok tükörképei.
Miként rabláncok,
úgy gyötörnek finom színekkel,
csapdába esett rosszkedvem
elföldelt, jeges viharain.