Fullextra.hu - Egyedül

Idegen a csend, melyben ülök egyedül.
Vég nélkül látni nem lehet,
Bár nekem néha már talán sikerül,
S szememmel elmozdítok hatalmas hegyeket.

Idegen a csend, s néha már már félek,
Hogy majd mélabú nehezül rám,
S a megrendíthetetlen tény, hogy élek,
Szivárványként egy záporral tovább áll.

Idegen a csend, dallam sem hallatszik,
A levegőt késként hasítja a szél
Szememmel rendületlenül keresek valakit,
Mert szívem a magánytól nagyon is fél.

Idegen a csend, komor a hangulat,
Lelkem narancs húrja megpendül.
Vége a csendnek, kivirul a szoba,
S a szivárvány alatt már nem vagyok egyedül.

2013.09.16.