Mikor népem ellenem fordult
Elfutottam volna én
De egy hang azt fújta folyton:
Egyiptomnak nincs remény.

De van, de, van, -mondtam, mint gyermek,
-A bölcsek vért követeltek-
Árulók, pribék papok,
Ím, visszatértem, itt vagyok.

Szentélyemből otthonommá
Így teszem a nemzetet
Istenséggé, erős honná
Kit a Napisten vezet.

Eljutok az ötödik szintre
Míg Ti a porba hullotok
Bár harcoltok ellenem újra:
Új fáraótok: itt vagyok.