Category: Vers Review Title: A megsemmisülésig

Szép volt. Szerelmük öntudatlan mámorában behajlott a Föld nagy-bogár-háta, virágtáncot jártak a fák éter-fénybe nyílt kék-tűnő ég alatt, lüktetett, hevült, átadta magát az élet sugár-áztatta föld felett, felizzott, s a megsemmisülésig fokozódott érzékeik egy pillanatra megállította köztük az időt. Nem volt jelen, múlt, nem volt mi-lesz-vágyak sóhaj-erdeje, robajuk most az egeket nem verte. Elhalt az anyag, csak pillanatra, s csend volt; majd öröm-lét-világba merült az emlékezet.

This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=631