Category: Vers Review Title: Casanova I-érintés |
Egy édes, sóhajtó remegő leánynak Hívjuk őt most egyszerűen: Zsófiának Megigéz és elandalít álmodozó hangja Vajon eltűri-e tőlem, s meddig hagyja Simogató kezem szép combjára tennem Csillagot varázsol szemén tekintetem Úgy indul el szépen, lágyan cirógatva Pihéit érintve, zsibongva haladva Feljebb, egyre feljebb, hova nem is szabad Megtalálva a reszkető gyönyörkutat Aléltan sikoltja üstökömbe túrva Akkor majd a nevem....és hogy újra… ÚJRA!!! 2004. 05.10. |
This review comes from Fullextra.hu http://www.fullextra.hu The URL for this review is: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=M_A_I&op=show&rid=639 |