Fullextra.hu - Délutáni park

Ültem egy kõpadon a park öles fái közt Szemlélõdve, akár egy hívatlan angyal Simogatva csorgó levében hogy füröszt Nyárutó napja egy aggot fehér hajjal Valahol távolabb, az árnyas játszótéren Zsibongva tört utat az élet magának -Úgy emlékszem, ott egy szökõkút állt régen Átadva helyét a követelõ mának A félkaréjra fûzött játékasztaloknál Ugyanúgy, mint régen, úgy verték a blattot Ki lapjárást vigyázva az osztó mögött állt Csak Õ tudta azt, hogy ma is cinkelt lap fogy Leterített, elnyûtt pepitázott vásznon Türelmes figurák várták mozdulatlan Hogy tisztet cserélve részidõt nullázzon A kibic-tekintettel kísért ravasz vadkan Szinte már derûsen vettem tudomásul Mikor bekiáltották a kiszámított mattot S a nyugdíjas bácsi tüzet kérve rágyújt Szememmel már hiába kerestem az aggot... 2003. 12. 07.