[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 189
Tag: 2
Rejtve: 0
Összesen: 191

Jelen:
Tagi infók winner Küldhetsz neki privát üzenetet winner winner
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Ének amiben az olvasót énekli nemes helyére

Nem lettem parlagfű orrotokba bújó,
falattá lapított fórró, zsenge lángos.
Lettem hatalmatlan kelmevágó olló,
ami unalmában rőt szívekbe vágott.
Szeletke kenyérrel kujakomban néztem
ahogy odafönn az égen átrepültek
piripócsi, seprűs boszorkák, és éppen
levelet olvastam. Te farsangkor küldted.
Akkor amikor a kis falú utcáján
fakecskék mögött az ostorosok jártak:
"Csíjja, te csicsíjja!" cserdült karikáján
ostornak. És te csak magadban járhattad.

Megindulok szépen veletek a sárban,
mint jámbor kérődzző aprítom a sarjút:
lépteim nyomában ibolya nő bátran,
mint mindig ha vége, ha nem is akarjuk.
Hosszú érdes nyelvek lágyan kitappintják
virágok szálait, s szaguk ízes lehet,
mert lekanyarítva rágják, örlik-rágják
a zöld finomságot, szírmuk-levelüket.
Így telik az élet. Néha szép valami,
néha rosz, néha csúf, néha szeplőtelen.
Néha csak valami elől kell szaladni,
néha kivívatlan létünk, s a győzelem.

És ha megdolgozok keményen egy szóért,
s kihallszik belőle áldott anyám hangja,
s minden betűjében én nyúlok mankóért
ne add Istenem, hogy valaki meglássa!
Nem kell a segítség senkitől, én inkább
elbújdosom majdan, hosszú útra megyek:
hagyom majd a tollam okádja a tintát,
s verseim belein lármázzanak legyek!
De addig remélek s mosolyomba foglak
s felemelve viszlek én téged olvasó:
mert míg a világban vigécek vacoknak,
addig kenyeremhez csak te lehetsz a só.

2005. március 28., Oronó




Cím: Ének amiben az olvasót énekli nemes helyére
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Jánosi András
Beküldve: March 28th 2005
Elolvasva: 1157 Alkalommal
Pont:Top of All
Beállítások: Küldd el ismerősödnek  A publikáció nyomtatása
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.35 Seconds