[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: cedrus
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9076

Most jelen:
Látogató: 12
Tag: 2
Rejtve: 0
Összesen: 14

Jelen:


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Sidaversei
· 2: Alkotó.lap.hu
· 3: Olvasás lap.hu
· 4: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 5: Wendler Mária portál
· 6: Kaláka
· 7: Janusvers
· 8: A Hegy - NeMo blogja
· 9: Egy lélek csillan
· 10: Hegedűs Csaba honlapja
· 11: haiku.lap.hu
· 12: Péter Erika honlapja
· 13: vers zene.lap.hu
· 14: Orbia
· 15: Ararát
· 16: Zsefy Zsanett
· 17: magyarirodalom.lap.hu
· 18: Barátok Verslista honlaja
· 19: Gligorics Teru Versei
· 20: SOmannák

cheap cigarettes sorry.
Mindent vagy semmit...23.

23.

Éva hétfőn bekopogott Ildikó irodájába, megkérdezni, elmehetne-e egy hét szabadságra.
– Hát, ez nyári munka. Vállaltad, hogy nyáron dolgozol. De ha készen vagyunk az aktuális munkával, megnézem. De ugye tudsz róla, hogy fizetés azokra a napokra nem jár, amikor nem vagy itt.
– Igen, tudom. És az megoldható, hogy amikor itt vagyok, esetleg tovább dolgozzak, hogy „pénzemnél maradjak”?
– Igazából ezt sem lenne szabad. Nyaralásra kellene?
– Igen, a barátommal szeretnénk pár napot kettesben tölteni.
Ildikó mosolyogva hallgatta.
– A szerelemért mindent. Beszéld meg Zsoltival, hogy ő tud-e tovább maradni veled, hogy külön rólad meglegyenek a képek. Mikor lenne ez a kihagyás aktuális?
– Minél előbb.
– Rendben. Akkor a következő katalógus rád eső részét megcsináljátok ezen a héten és a jövő héten, és utána elmehetsz. Mi van a barátnőddel? Ő marad?
– Persze, csak én megyek nyaralni. Ő majd csak a hétvégére jön le a többiekkel.
Amikor Ildikóval sikerült megegyezni, Éva beszélt a fotóssal is.
A következő héten nagyon sokat kell dolgozniuk. Néha tovább maradnak majd, vagy előbb jönnek be reggel, hogy mindennel időre készen legyenek.
Most már csak Szilvinek kellett elmondani, mit találtak ki. Úgyis megkérdezi, hogy miért nem mennek együtt haza délutánonként, amikor letelt a „munkaidő”.
Barátnője nem repesett az örömtől, amikor megtudta, hogy egy teljes hétig egyedül kell hazajárnia. Annak viszont örült, hogy Éváék kettesben lesznek egy kicsit Mikivel.
Bár nekik is lenne ilyen lehetőség! De most már aktuális lesz, hogy őt is elengedjék Szabolcshoz. Eddig mindig a fiúnak kellett náluk aludnia, hogy „szem előtt legyenek”. De megígérték a szülei, hogy mihelyt megbíznak bennük, Szilvi is mehet hozzájuk.
Szilvi kicsit félt is attól, hogy majd Szabolcsnak ez a hozzáállás nem fog tetszeni, de a srác mindenbe beleegyezett, csak együtt lehessenek. Reálisnak találta a szülők kérését, hogy mielőtt elengedik hozzájuk a barátnőjét, előtte meg akarják őt ismerni.
Szilvi szülei egész jól fogadták Szabolcsot. Egy vacsora keretében mutatta be nekik, és jól érezték magukat egymás társaságában. Megbeszélték, hogy amikor legközelebb jön, már ott is alhat. A többit meg majd később.
Szilvi ehhez is – mint egyébként mindenhez – türelmetlenül állt hozzá. Már alig várta, hogy a fiúnál töltse éjszakáit. Szabolcs mindig mosolygott rajta, és cukkolta azzal, hogy ilyen téren általában a fiúk türelmetlenebbek…
Csak éppen ez Szilvit egyáltalán nem érdekelte. Valahogy úgy érezte, Éva sokkal szerencsésebb, és sokkal szabadabban van engedve, mint ő. De csak várjuk ki a végét…
Most igyekezett együtt örülni barátnője sikerének, és szorgalmasan hazajárt délutánonként rendes időben – egyedül.
Aznap este, amikor mindent sikerült elintéznie, Éva felhívta Mikit. Mielőtt elmondhatta volna, miért telefonál, Miki félbeszakította, és javasolta, hogy inkább találkozzanak.
A parkban leültek egy padra és Éva elújságolhatta a jó hírt:
– Ha tudnál szabadságot kérni, két hét múlva mehetnénk nyaralni. Én ma elintéztem a szabimat.
A fiúnak is jó hírei voltak: akkor kap szabit, amikor akar, akár holnap bejelentheti, hogy július 29-től nem dolgozik egy teljes hétig. Könnyű annak, akinek az apukája a főnök.
De addig, mire eljön a nyaralás ideje, még két hetet végig kell küszködniük.
Éva alig merte megmondani, hogy neki most jóval többet és tovább kell dolgoznia, hogy meglegyen a zsebpénze. Nem akart Mikire támaszkodni a nyaralás ideje alatt sem. Szerette, ha meg tud magának mindent venni, amire vágyik.
Úgyhogy most majd tényleg kevesebbet tudnak találkozni. Ennek egyikük sem örült túlzottan, de hát azért mennek le kettesben a nyaralóba, hogy bepótolják mindazt, amit most elmulasztanak.
Éva csodálkozott, hogy Miki nem veszi le a fejét azért, mert szólt, hogy most sokat fog dolgozni. De aztán Miki végül bevallotta, hogy elképzelhető, hogy esetleg neki is túlóráznia kell: naponta plusz egy órát benn kell majd maradnia.
Megbeszélték, hogy ha nem érnek nagyon későn haza, azért majd találkoznak, de ha esetleg nem jönne össze a randi, akkor hívogatják egymást.
És Évának volt még egy óriási gondja: nyomasztotta, hogy a szüleinek nem szólt arról, hogy lelép egy hétre kettesben a fiújával.
Gondolkodott azon, hogy legalább az anyukájának szólni kéne. De telefonon? Hazamenni már nem nagyon van idő…
Másnap Évának mindjárt „hosszú” napja volt: este 6-ra ért haza Szilviékhez. Hullafáradt volt, lezuhanyozott, megvacsorázott.
Már éppen elkezdte Szilvinek mesélni, ami azután történt benn, hogy barátnője hazajött, amikor megcsörrent a telefon. Miki kereste. Így legalább azzal, hogy Mikinek elmondta, Szilvi is meghallgatta, nem kellett kétszer ugyanazt elmesélni.
– És holnap mikor végzel? - érdeklődött a fiú.
– Fogalmam sincs. Miért?
– Csak arra gondoltam, hogy elmehetnék érted motorral. Hamarabb hazaérnél, nem kellene a buszra várnod. Ráadásul megint találkozhatnánk.
Éva nevetett rajta.
– Te tényleg mindennapi törődést igényelsz! De rendben. Legyen megint az, amit te akarsz.
– Ezt most úgy mondtad, mintha te nem akarnád!
– Pedig de!
– Kis hazudós!
– Nem is szoktam hazudni! Neked…
– Ez tök jó!
Éva megadta a munkahelye címét, de nem igazán hitt benne, hogy Miki érte jönne.
De amikor kilépett a teremből, a titkárnő mosolyogva szólt neki, hogy lenn a portán vár rá egy fiatalember.
Motorra ültek és hazamentek Mikiékhez. Vacsora után egy kicsit visszavonultak a fiú szobájába, aztán átmentek Szilviékhez.
Gyorsan eltelt ez a hét.
Mikinek szombaton is be kellett mennie dolgozni, Éva ezt a napot használta fel arra, hogy hazaugorjon a szüleihez. Előtte odatelefonált, és azt mondta az anyukájának, hogy vele akar majd beszélgetni.
Együtt főzték az ebédet, és megkérték a család többi tagját, hogy valahol máshol foglalják el magukat. Judit el is vonult porszívózni, az apukájuk pedig egy barátjának segített autót szerelni.
– Valami gond van a barátoddal? – kérdezte Évát az anyukája, miután sikeresen kipateroltak mindenkit a konyhából. – Róla akarsz beszélgetni?
– Nincs gond. Jól megvagyunk, de kitaláltuk, hogy pár napot szeretnénk kettesben lenni.
Éva közben erőteljesen koncentrált a krumplira, hogy nehogy el- vagy levágja az ujját pucolás közben.
– Mármint el akarsz menni hozzájuk? Ennyire komoly ez a dolog köztetek?
– Anya, egyszerre csak egyet kérdezz! Már voltam náluk, bemutatott a szüleinek. Szerintem fontos vagyok neki, és ő is az nekem. Igazából nyaralni hívott…
Évában felmerült, hogy esetleg nem engedik meg. Anyukája várta a folytatást.
– Egy hetet töltenénk kettesben Siófokon a barátjáék nyaralójában. Igazából nem is egy hetet, hanem hat napot. Aztán lejönnének a többiek is, Szilvi, Szabolcs meg akikkel még a diszkóba járunk.
– Nagyon szeretnél lemenni, igaz?
Éva elpirult, amikor anyukája fürkészni kezdte az arcát.
Végül is megkapta az engedélyt, egy feltétellel: mielőtt leutazik, vesz egy telefonkártyát a „fizetéséből”, és többször felhívja őket. Ha van telefon a házban, megadja nekik a telefonszámot.
Éva anyukája nyakába borult.
– Sokkal jobb lett volna, ha előtte bemutattad volna a fiatalembert, de most már mindegy.
– Én be akartam, de nem voltatok itthon, amikor együtt jöttünk…
Éva arcszíne vörösre váltott, amikor az anyukája megkérdezte, hogy az a dolog megtörtént-e köztük, vagy most tervezik, és azért akarnak kettesben lenni. Bólintott és halkan hozzátette:
– De ne aggódj. Védekeztünk.
– Helyes. Akkor nem aggódom. Annyira. Csak nem mesélted el. Nem volt semmi gond?
– Gond az nem. Olyan volt, amilyennek az elsőt szerettem volna… Miki volt nekem a megfelelő pasi. Egy hullámhosszon voltunk. És azóta is jól megvagyunk.
Éva nem mesélt el mindent: kihagyta, hogy tulajdonképpen Miki megzsarolta.
Abbahagyták egy kicsit a munkát, és leültek beszélgetni.
Éva megkönnyebbült, hogy tiszta lelkiismerettel mehet nyaralni, mert a mamája már szinte mindent tud.
Hétvégén megint összejött a csapat a diszkóban. Ismét jól szórakoztak, és amikor egy kicsit szétesett a társaság, Laci beszélgetett Mikiékkel a nyaralásról.
Úgy szólt a „terv”, hogy találkoznak valahol vasárnap délután kocsival, együtt lemennek, és ott megkapják a kulcsot.
Mikiék kettesben lehetnek hétfőtől egészen szombat estig, amikoris mindenki megérkezik bulizni.
Vasárnap eszközölnek egy nagy közös „buli utáni takarítást”, aztán Laci mindenkit kirak a lakásból és lezárja.
A két fiatal a héten felváltva hívogatta egymást, de nem nagyon találkoztak. Pénteken már mindketten hullafáradtak voltak.
Évának nagy nehezen sikerült elérnie, hogy megfelelő mennyiségű kép jöjjön össze a katalógushoz. Már csak össze kellett állítani. Azt már nem várja meg, hogy kihozzák a nyomdából. Úgy gondolta, ráér megnézni a nyaralás után is.
A fizetését pénteken délelőtt megkapta, Ildikó ekkor megdicsérte, hogy mostanában mennyire keményen dolgozott, és meg is jutalmazta: az egyik cég, akinek nemrégen a reklámkampányához készítettek katalógust, ajándékozott a cégnek napszemüvegeket.
Éva most ezekből választhatott magának egyet. Ennek nagyon örült, mert már éppen le akarta cserélni a régit.
És ekkor a csomagolással még sehol nem tartott. Szinte minden cucca Szilviéknél volt, amit vinni akart, már csak be kellett dobálni egy táskába.
Ráadásul még fürdőruhát is akart venni. Pénteken már nem kellett túlóráznia, úgyhogy megfűzte Szilvit, menjenek el vásárolni.
Az áruházban bevitt a próbafülkébe vagy öt bikinit, különböző színűeket. Nem tudott választani. Végül kettőt is vett… Ezenkívül beszerzett még egy topot és egy új rövidnadrágot is.
Amikor hazaértek Szilviékhez, gyorsan összerakta a ruhákat meg minden egyebet a nyaraláshoz, beletette az új szerzeményeket is.
Pénteken estefelé Miki áthívta hozzájuk, de érte ment. Éva bedobta a táskát a hátsó ülésre és beült Miki mellé az autóba. Szilvitől azzal búcsúzott, hogy majd a diszkóban találkoznak.
Most már mindketten teljesen be voltak zsongva. Előre örültek a kettesben eltölthető sok időnek.
Szombaton délelőtt közös erővel nekiestek a csomagolásnak. Miki összekupacolta, amit vinni akart, Éva pedig pakolta a táskába. Az ő utazótáskája már az ajtó mellett várta az indulást.
Még egyvalami okozott nekik problémát: milyen járművel menjenek. Vezetni csak Miki és Laci tudott, és egyiküknek kocsival kellett menni, mert a táskák nem fértek el a motoron. Mikinek pedig nem akarta az apja ilyen hosszú hétre odaadni a kocsit.
Miki szombaton ebéd után próbálta győzködni: elmondta, hogy nem tudják megoldani, hogy motorral menjenek. Valami jármű pedig kell, hogy legyen náluk, ha menni akarnak valahová.
Végül Mikit az édesapja félrehívta, hogy négyszemközt beszélhessen vele. Megígértette vele, hogy ha mégis megkapja a kocsit, nem vezet ittasan – ha bulizni mennek, vagy nem iszik, vagy nem vezet! – és nem vagánykodik az autóval, hogy a barátnője előtt jópofának tűnjön. Amikor pedig hazajön, elkezd saját autóra gyűjteni.
– És amíg lenn vagytok, legalább kétszer telefonálsz, hogy tudjuk, jól vagytok. Világos?
Miki megígérte.




Cím: Mindent vagy semmit...23.
Kategória: Regény
Alkategória:
Szerző: Cynthia Wakefield
Beküldve: September 20th 2005
Elolvasva: 1224 Alkalommal
Pont:Top of All
Beállítások: Küldd el ismerősödnek  A publikáció nyomtatása
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Regény főoldalára | Megjegyzés küldése ]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.10 Seconds
pharmacy online