felejteni szeretnénk emlékeket,
ezért bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek,
mert ők bocsánatért elénk nem térnek
a gyűlöletért, vérért, verésért, erőszakért,
a vörös vihar fényében megerőszakolt
agyvérzéses nagymamáért, kitelepítésért,
a már sok évtizedes földönfutásért,
az államosított és jogcsínyekkel
még tovább bitorolt tulajdonért !
feloldozást ? bocsánatot ?
irgalomból ? tisztaságból a tisztaságért ?
az Andrássy úti utolsó kiáltásokért, fohászokért,
a kenyérért mosolyt ál-demokráciákba tuszkolásért,
a sarokba térdre parancsolt volt-szabad szellemért,
a tudati, történelmi, kulturális nemzet aszalásért,
az értelmiséggé vágyás-kűzdés keserveiért,
az osztályharcos besározásokért !
…mindhalálig !
feloldozást ? bocsánatot ?
irgalomból ? tisztaságból a tisztaságért ?
tiborci panaszok ezek, még sírnák milliók ! …de ne !
mert bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek,
mert ők bocsánatért elénk sajnos sohasem térnek, …
Istenem, Istenem ! …Uram!
…Te láttad mindezt, láttad, mindig,
hát a bocsánattal, Igéddel, a jövőért, …
…a Tíz Parancsolatot végre add át nékik!
