[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 206
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 206


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Tündérmesék

Tündérmese /1./





Hetedhét hegyen és tengeren túl egy terjedelmes hegyvidéken két lejtő között terült el a Tündérvölgy. Most tündérek élnek a völgyben, békességben, boldogságban. Hogy hogyan kerültek oda, nem tudhatjuk, azonban a tündéri krónikások nagyon fondorlatos módon, tündérnyelven, titkos írással megörökítették az életükből fontos eseményeket, történéseket. Sok évembe, munkámba került a titkos írás megfejtése, a tündérszövegek megfejtése. Így tündérmeséket kedvelő gyerekeknek elmondom a tündérvölgyi sellők, tündérek titkait, titkos tevékenységüket és titkos kapcsolatukat az emberekkel, vagyis a gyerekekkel.

Hét tündér lakik a Tündérvölgyben. Az egyik a Holdsugár. Éjszaka ügyel, hogy a gonosz szellemek távol maradjanak az alvó gyerekektől és sugallja a szép és boldog álmokat. Bekukkant az ablakokon, lágyan végigsimul a csöppségek homlokán, utána elrejtőzik a sötét felhők mögé, és átadja a helyet a Hajnalka tündérnek, aki a gyerekek ébredésénél gyakran jelen van és mosolyt varázsol az arcukra, hogy jól kezdődjön a napjuk. A harmadik tündér a Napsugár. Sok dolga van egész nap. Nagy és terjedelmes területen mozog, erőt, energiát sugároz, hogy fejlődjenek, okosodjanak a tündérek kis barátai, óvja őket a rossz és negativ hatásoktól. Szellő tündér a negyedik. Ő segíti a gyerekeket, hogy ügyesek és gyorsak legyenek a játékokban, sportban. Pelyhecske a kicsikkel játszik, elkeveredik a körükben és beoltja mindenkibe a felhőtlen vidámságot. Következik az Estike, szép mesékkel kíséri a kislányokat, kisfiúkat ágyukba a fáradtságos napi tevékenységük után. A Kiscsillag a gyerekekkel együtt bolyong velük álmaikban és biztosítja a nyugodt ébredést.

És mióta tündérek élnek a Tündérvölgyben és rendszeresen látogatják a gyerekeket, azóta élnek boldogan a gyerekek. Nem mindig volt így.



Tibi.

Tibi már ötödikes. Minden rendben van körülötte. Rendben van? Igen, ha nem lenne az a fránya matematika, röviden matek. Csak ez a matek tudja elkeseríteni az életét. Miatta semmit sem ér a bizonyítvány. Az ígért jó bizonyítványért kapná meg a várva várt ajándékot, az új biciklit. A matek miatt nem mehet el a barátjához délután. Mert a matek feladattal bajlódik. Hétvégeken kimarad az izgalmas kirándulásokból. Szörnyű élete van e tantárgy miatt. Már élni sincs kedve. Ma is ott a feladat sorozat. De gőze sincs, hogy essen túl rajtuk.

Otthagyott mindent, kiment a tópartra és búslakodott. Ült egy nagy ködarabon, ült, és fogalma sem volt, hogy mi lesz tovább. Beesteledett. Már nagyon félt hazamenni. Nem ússza meg szárazon! Mit tegyen? Hozzáfogott sírni. És így telt az idő, minél tovább, annál súlyosabbá vált a helyzet.

Tibi lába mellett hevert egy világosabb kődarab. A fiú megfogta és a tóba dobta, jó messzire. Erre valami érdekes hangra, jajgatásra figyelt fel, utána valamiféle szikrázó fényben megjelent a tóban egy női alakra hasonlító valami. Közeledett Tibihez. Először a gyerek megijedt, de nemsokára az ijedtség elmúlt, és a fiú kezdte figyelni, mi fog történni tovább.

Pár másodperc múlva egy gyönyörű tündér állt előtte. Az Estike tündér volt. Amint megjelent, Tibi nyomban elfeledte bánatos időszakjait és teljesen alárendelte magát a tündéri pillanatnak. Érezte, hogy fordulat áll be az életében. A tündér nem kérdezte, hogy mi bajod van kisfiú, miért sírsz. A tündérek úgy is tudják, mi történik a világban, miért szomorúak a gyerekek. Estike is tudta, hogy Tibi és a matematika (tanár) nincs egymással megelégedve.

-Gyere velem, Tibike! - kézen fogta és egy viharos mozdulat után mindketten egy csodálatos helyen találták magukat. Különböző színek, tárgyak, csillogás. Pompázatos volt itt minden. Minden volt itt, ami szemnek, szájnak kell. Tibi az édességeket imádja. Le se lehet írni azt a sokféle csokifajtát, ami itt található . Nyúlt is volna az egyik finomság után, de az elhúzódott tőle, nyúlt a másik után, az is továbbállt. Semmit nem tudott elérni, pedig már éhes is volt, nagyon éhes volt. A tündér nézte és mosolygott. Azután elárulta a titkot. Minden finomság alatt van egy matematikai feladat, leülsz, megoldod - tied a finom ennivaló vagy játék, vagy cipő és stb.

- Nem volt mit tennie, Tibi hozzálátott a feladat megoldásához. Nagyon koncentrált. És hurrá! Sikerült! Nem is volt nehéz. A csoki állatian finom volt. A következő feladat is sikerült. Tibié lett az ínycsiklandozó hússzelet is. Azután megdolgozott a tortáért. Egy ADIDAS sportcipőért. És minden feladatot meg tudott oldani, nagyon boldog volt. Fülig érő mosoly került az arcára.

- Estike Tündér megdicsérte, és egy suhintás után Tibi a tóparton találta magát. A mosoly megmaradt az arcán, más minden eltűnt. Tibi úgy érezte, hogy minden feladatot meg tud oldani. Haza indult, otthon az asztalához ült, fel sem állt addig, amig nem készült el a házi feladatával. Utána érezte továbbra is a tündéri segítséget. Holdsugár kísérte az ágyáig, altatót súgott a fülébe és szép álmok következtek. Kiscsillag vigyázott az álmaira, elhessegette a rossz szellemeket Másnap jöttek a dicséretek a tanároktól, szülőktől. Megváltozott Tibi élete. Megértette, hogy a jó eredményekért meg kell dolgoznia. Mesélt a barátainak a tündérekről, a csodaországról. Nem hittek neki. De nem ez a lényeg. Ő megtapasztalta a segítőkész tündérek világát.



Tündérmese /2./





Ági.

Istenments szólítani Ágikának! Ő Ági. Hatodik osztályba lépett, és egy fejjel magasabb az ötödikes Klárinál, Klárikánál. Nevetséges, mikor Klárika anyukája kinéz az emeleti ablakon és elkiáltja magát jó hangosan: Klááárikaaaaaa! Gyere fel! Ági nyomban elsüllyedne a helyében. Nincs is ő megelégedve a saját nénikéjével sem, aki gyakran elfelejtkezik és ágikázza . Csúnyán néz ilyenkor a nagynénjére. De mivel gyakran komoly ajándékozással ér véget ez a harag, Ági mindig kibékül a helyzettel és társalgásba keveredik a nénikéjével. Anna néninek nincs családja, így Ági(kát) szokta kényeztetni, babusgatni. Anyuka haragszik is ezért.

Közeledik a hétvége. A hatodikosok osztály bulira készülnek. Ez az első komoly rendezvényük. Kevés fiú van az osztályban, így a lányok úgy döntöttek, hogy meghívják a bulijukra a 7.c. osztályt, ahol több fiú van, mint lány. Abban az osztályban tanul Viktor is, piszok jól néz ki, és a lépcsőházban Ági összetalálkozik vele időnként. Kissé zavarodott lesz, ha szemük találkoznak. Valamit mormognak orruk alatt, és mennek a dolgukra. Egyszer Ági megfordult, Viktort akarta még egyszer megnézni, észrevette, hogy a fiú is visszafordult és figyelte Ágit, aki zavarba jött és gyorsan felszaladt az emeletre. Sokszor gondolt rá. Most pedig izgalommal várta és készült a bulira. Egy délutáni séta után a ruházati boltban kinézett egy klassz rucit. De jó lenne ez nekem! Hódítani is tudnék benne. Talán Viktor táncolna is velem. Mikor beszélhetett anyjával a buliról, megpendítette neki a ruhát. De az hallani sem akart erről. "Van neked elég ruhád, van mibe menned". Szomorú lett Ági.

És épp akkor toppant be Anna néni. "Drága Ágikám, miért vagy rosszkedvű?" Most az egyszer a megszólítás ellen semmi kifogása nem volt a nagylánynak. Elárulta, hogy mi bántja, persze titokban, mert anya megtiltotta, hogy nagy költségbe vigye bele a nagynénit. Az egész nyüzsgésnek az lett a vége, hogy a zárás előtt 5 perccel a két hölgy megjelent a boltban, és pár perc múlva be is csomagoltatták a legszebb és legdrágább ruhát. Ági boldog volt. Anna néni hazament, Ági pedig a csomaggal ballagott hazafelé. A hídon összetalálkozott a barátnőjével és eldicsekedett, hogy mi van a csomagban. Klárika irigyelte is Ágit, mert ő buliba sem mehet, és még szép ruhája sincs. De Ági pedig irigyelte Klárikát, mert mindenki azt mondta, hogy Klárika a legszebb kislány a házban. A fiúk is vele akartak mindig játszani. Úgy belemelegedtek a tereferébe, hogy már csak a nagy loccsanásra figyeltek fel. Ági csomagja a korlátról a folyóba esett. "Jajj!"- felsikítottak a lányok és szaladtak a folyó partjára. De a vízfolyás vitte a csomagot, elég gyorsan, úgy hogy el is tüntette a lányok szeme elől. Ági hozzáfogott sírni, Klárika is próbált segíteni neki, mint jó barátnő, de nem tudott könnyeket csalni magának a szép szemeiből. Azt vették észre a lányok, hogy sok idő eltelt már, ezért ki fognak kapni. A szülők már hiányolják őket. Mit is tegyenek? Semmi jó nem várhatott rájuk. Találtak egy padot, leültek, szomorkodtak. Milyen jó a tündéreknek, nekik nincs hasonló gondjuk. Azok boldogan élnek, mindenük megvan. És ahogy kezdték emlegetni a tündéreket, valami légmozgást megéreztek, hullámzást a testükben, szédülést. Mire feleszméltek, egy kastélyban találták magukat. Sok asszony ült egy nagy teremben, varrtak, énekeltek. Szellő és Pelyhecske tündérek járkáltak körülöttük, szórakoztatták őket, teljesítették kívánságaikat, énekeltek velük. Ágihoz és Klárihoz mentek, tűt, cérnát adtak a lányoknak, és mindannyian hozzáfogtak ruhát varrni. Bámulatosan mozogtak az ujjak, gyorsan készültek a gyönyörű ruhák. A lányok próbálgatták és boldogok voltak. Úgy érezték, maguk is meg tudnak varrni egy szép ruhát. Nincs miért keseregni. Mire rájöttek erre, az eszükbe jutott az otthonuk, és egy hullámzás után a parton találták magukat. De nem síró állapotban, hanem mosolygósan. Feléjük közeledett egy jóképű fiatalember. "Ti veszítettétek el a csomagokat?" Nem egy, két csomagot adott át. A másik csomagban is egy szép ruha volt. Klárikának volt a másik. Hogy hogyan történt mindez, még ma is keresik erre a magyarázatot. A lényeg az, hogy a tündérek boldoggá tettek két kislányt, megismertették velük, hogy mibe kerül a kész ruha, tanultak ebből a barátnők és talán a barátságnak, szeretetnek, szerelmeknek készítettek a tündérek utat.



Tündérmese /3./





Zsolti.

Nehéz lenne visszamenni a kezdetekhez, megállapítani, hogy mikor kezdett Zsolti sakkal foglalkozni. A János bátyja 9 évvel idősebb nála. Zsolti kisfiú létére ott csüngött a nagyfiúk nyakán, nem mozdult el tőlük sehová, különösképpen mikor János és barátai sakkoztak. Zsolti felmászott a székre és figyelte, hogyan "lépkednek" a sakkfigurák. Meg is tanulta ő is, hogyan kell mozgatni a bábukat. Bármit is kérdeztek tőle, jött is a fantázia, úgy, ahogy az szokott a gyerekeknél lenni, mindig a választ azzal kezdte, hogy "tudom, azt is tudom". Meséket is kitalált arról a birodalomról, amelyik a sakktáblán foglalta el a földrajzi helyzetét. Álmaiban is ott volt ez a csodálatos misztikus világ, amit ő kigondolt magának. Az ő sakkfigurái igazi élőlények voltak. Nem csak mozogni, hanem beszélni is tudtak.

"Én is akarok sakkozni", - mondta egyszer Zsolti a nagyoknak. Jani egyik barátja vállalta, hogy játszik a kicsivel. Megtette az első lépést. "Zsoltika, most te következel, lépjél". És Zsolti lépett is. Felmászott az asztalra, utána a sakktáblára és lépett. Úgy tett, ahogy mondták neki, lépett. Csak nem értette meg, hogy miért nevettek jóízűen a jelenlévők.

Évek teltek. Zsolti hű maradt a sakkhoz. Az iskolában nyerte meg a versenyeket, később a városi körbe is. Szépen haladt előre. És a következő hónapban lesz az ifjúsági országos verseny. Éjjel-nappal a gondolatai a verseny körül jártak. A család is ennek az eseménynek rendelte alá az utolsó hetekben az életét. Jánossal komoly csatákat, vitákat rendeztek a sakktábla felett. Csak éppen a verseny előtt történt meg a baj. Annak ellenére, hogy Zsolti kerékpárral szabályosan haladt az úttesten, elgázolta őt egy szédült motoros. A versenyzőnk törött lábbal kórházba került. Ez pedig szörnyű dolog. Lehetetlen, hogy ne menjen el a versenyre, összedől az egész világ! Nagyon bosszankodott a fiú, szégyen-nem szégyen, sírt is, haragudott a begipszelt lábára. Csak hajnalban tudott elaludni egy gyötrelmes éjszakán. Szellő tündér jelent meg álmában. Néhány tündérke kíséretében. Kipróbáltak Zsoltin különböző keleti gyógymasszázst. Zsoti úgy érezte, hogy eltűntek fájdalmai, lábát jól tudja mozgatni, és a tündérek kihajították a gipszet az ablakon, Zsoltit felállították, táncot jártak vele, azután eltűntek. Szellő tündér mosolygott és szavak nélkül azt sugallta a fiúnak, hogy minden rendben lesz. Jókedvűen ébredt Zsolti, mintha nem is álom lett volna az egész. Rohamosan gyógyult a lába. A versenyt valamilyen ok miatt elhalasztották. Így a későbbi versenyt Zsolti meg tudta nyerni. Nem mondta senkinek, de meg volt győződve, hogy mindent a tündéreknek köszönhet. Hinni kezdett a létezésükbe.





Tündérmese /4./





Marcsi.

Az életében még soha nem volt ilyen rossz napja, mint a mai. Azzal kezdődött, hogy anya felébresztette és leszaladt a boltba, hogy megvegye a kifliket. Marcsi ahelyett, hogy kiugorjon az ágyból és hozzáfogjon a készülődéshez, a fejére húzta a takarót. Elaludt. Ezzel kezdődött minden. Anya alaposan leszidott, a tornaóráról lekésett. Ült az osztályban és szomorkodott. A többiek új gyakorlat sorozatot tanultak. Az igazgató véletlenül benézett az osztályba, így Marcsinak több kérdésre válaszolnia kellett neki. Mi vár még ma rá?!. Ideges lett. Lehet, hogy emiatt, de a szünetben nagyon összeveszett a padtársával. A magyar órán is kapott figyelmeztetést, mert nem figyelt és nem tudta megismételni az elhangzott mondatot. A kellemetlen sorozat azzal zárult, hogy megpofozta a hugicát, annak jókedvű nevetéséért, azt gondolta, Marcsit neveti ki. A pofont Marcsi visszakapta, de az apjától. Ez már sok volt neki. Otthagyott mindent és felment a padlásfeljáróhoz. Leült a lépcsőre, most már teret adott a sírásnak. Hogy miért fordult meg az élete ilyen lehetetlen irányba? Mindent elrontott, mindenkivel haragos viszonyba került. Így nem lehet tovább élni. Felmegyek a háztetőre és levetem magam. Minden rossznak vége lesz. Aki megbántott, sajnálni fogja.

Így ült és tervezgette a végső búcsúját e lehetetlen világtól. Elszenderedett. Megszűnt a lelki gyötrődése. Megkönnyebbült a kislány. Egy szép réten találta magát. Ez álom? Nem. Leült a selymes fűre, tarka kis virágok mosolyogtak rá. Örömteli érzés járta át az egész lényét. Feledte a bánatát és csak figyelte, mi történik vele. Távolból angyali zene szólalt meg, közeledett Marcsi felé. És mintha a ködből előtűnt egy gyönyörű tündér. A zene felerősödött, kihallatszott a trombitahang, nem is egy. Ezután megjelent sok kis angyal, mindegyiknél trombita. A csodálatos hangok betöltötték a mezőt, a közeli erdőt, hol madarak segítettek be éneklésükkel az angyalkáknak. Marcsi soha nem érzett ilyen boldogságot, nem hallott ilyen szép zenét. Leheveredett a fűre és átadta magát a zene élvezetének. Úgy érezte, hogy minden körülötte megszólalt és dudolászik. De csodálatos itt minden!

Egyszer csak a zene lehalkult, lassan eltűnt, eltűntek az angyalkák is. A szép tündér lágy léptekkel közeledett Marcsihoz. Ő a Hajnalka tündér. A kislány elámult a csodálkozástól. Sokat hallott, olvasott a tündérekről, de úgy gondolta, hogy csak a mesében léteznek. Hajnalka leült Marcsi mellé, sok kérdést tett fel a kislánynak, olyan kérdéseket, amelyekre Marcsi maga válaszolt. Sokáig beszélgettek. És hirtelen a lány mindent megértett. Megértette, miért volt olyan borzalmas napja. Hajnalka tündér átölelte őt és hazakísérte. Úgy száguldoztak, mintha szárnyaik lettek volna.

Reggel Marcsi az ágyában ébredt. Elcsodálkozott azon, hogyan is került a saját helyére, a saját szobájába. Megkapta anyától a magyarázatot. Édesapja találta meg este az alvó lányát, hazahozta és lefektette. Bocsánatot kért tőle, hogy eljárt a keze hirtelen haragjában. Marcsi is mindenkitől a családban szintén bocsánatot kért. Igyekezett jól felkészülni az órákra. Sikerült a padtársával is megtárgyalni az előző napot. Jó jegyet is szerzett. Minden jóra fordult. A legjobb barátnőjének elárulta a titkot, hogy igazi tündérrel találkozott. Az elhitte? Ki tudja. Mindenesetre a barátnő úgy gondolta, Marcsi szépet álmodott. Lehet az is, hogy Hajnalka tündér nélkül Marcsi nem tér helyes útra és tovább bonyolítja a saját helyzetét..





Tündérmese /5./





Palkó.

Már harmadik éjszaka, hogy Palkó nem alszik. Állandóan forgolódik, sóhajtózik. Ha elszunnyad, rövid idő múlva felriad. Nem tud kibékülni a helyzettel, nem akarja semmiképpen ezt elfogadni. Nem akarja tudomásul venni, hogy anya és apa elválnak. Ő mindkettőjüket nagyon szereti, nem tudja elképzelni az életüket, ha a szülők különmennek. Palkó nem is sejtette, hogy a szülei között nincs minden rendben. Előtte ők eljátszották az egymást szerető, gondoskodó szülőket.

Néhány nappal ezelőtt Palkó meg akarta tréfálni a szülőket, elbújt a kamrában, és későbbi előbukkanásával meglepte volna őket. Na de az történt, hogy ő maga lepődött meg nagyon, mikor meghallotta, mit terveznek szülei. A szétköltözést, utána válást. A fiú annyira megdöbbent, hogy már nem is tudott odafigyelni a további beszélgetésre, nem is érdekelte őt, hogy miért válnak a szülei, csak maga a tény. Megvárta , hogy a felnőttek elhagyják az ebédlőt, kijött a kamrából, fejfájásra panaszkodott, azt mondta, hogy nem éhes, bement a szobájába és lefeküdt. Kezdődtek az álmatlan éjszakák, rossz nappalok. Megszületett az első egyese is. Minden kezdett tönkremenni. Bánatos volt a gyerek. Nem merte bevallani sem, hogy kihallgatta a válási tervet. Nem tudta, mit tegyen. Néhány álmatlan éjszaka után nagyon elfáradt a gyötrődésben és elaludt. Azt álmodta, hogy mindene fáj, fekszik egy padon a parkban, hontalan, se anyja, se apja, és keservesen sír. A félhomályban valaki közeledett. Utána még egy női alakot vett észre. Holdsugár és Kiscsillag tündérek voltak. Palkóhoz jöttek és simogatni kezdték a kisfiút. Az abbahagyta a sírást, kezdett megnyugodni.

-Ugye, ti vagytok a Tündérvölgyi lakók. Már hallottam rólatok, és hogy sok gyereknek már segítettetek.

És Palkó elmondta bánatát. A tündérek megnyugtatták őt, hogy minden rendbe fog jönni, csak aludjon nyugodtan. Palkó most már mosolygott. Mély álomba esett. Álom az álomban.

A saját szobájában ébredt fel. Anya és apa az ágya mellett virrasztottak, a doktor bácsi készült elmenni, arra intette a szülőket, hagyják a gyereket pihenni.

Kiderült, hogy Palkó nagyon beteg volt, magas lázzal. A szülők kibékültek és együtt ápolták a gyereküket. Most Palkó úgy mosolygott, mint mikor a tündérek voltak mellette. Próbált mesélni a tündérekről, akik szerinte léteznek, jóságosak és segítenek a gyerekeknek. Persze, a szülők Palkóra hagyták a véleményt, nem vitatkoztak vele. Biztosan még nem voltak igazi tündérek, mikor ők kisgyerekek voltak.





Tündérmese /6./





Tündérvölgyi ünnepség

Közeledett a tanévvége. Szokatlanul zajlottak le a tantestületi értekezletek. Az osztályfőnökök rendkívüli módon rövidre fogták a beszámolójukat. Jók voltak a tanulmányi eredmények. Kitűnő magatartási jegyek. Kevés probléma az osztályokban, a szülői házakban. Semmi panasz. Ennyi dicséretet ki sem lehet osztani! Nagy öröm, hogy ekkora javulás az iskolákban. Minden kitűnően ment a tanévben. Minden problémás kérdés megoldódott. De hogyan? Az iskola igazgatói nem értették. Mi történt? Keringtek legendák valamiféle segítőkről. A gyerekek tündérekről meséltek. Egymásnak elmondták álmaikat a jóságos tündérekről. És mindenkiben megszületett a jóakarat segíteni a gyengébbeknek, egymásnak, gyakoribbá váltak az ilyen szavak, mint SZERETET, JÓSÁG, SEGÍTSÉG, BARÁTSÁG és hasonlók. És a felnőttek is kezdtek odafigyelni a tündérmesékre, a pozitív gondolkodás rájuk is hatással lett.

Az iskolaigazgatók a továbbiakban is fogták a fejüket. Hogyan is kezeljék az új helyzetet? Rengeteg kitűnő tanuló! Mivel is lehetne megjutalmazni őket? Nincs annyi jutalomkönyv a városban! Nem találtak semmiképp megoldást.

És ebben a kilátástalan helyzetben megérkezett a segítség. A Tündérvölgyből! A Főtündér aláírásával minden iskolába érkezett egy különös MEGHÍVÓLEVÉL. Tündérbálba lett mindenki hivatalos a Tündérvölgybe. A levélhez mellékeltek egy térképet, hogyan lehet eljutni oda, és hol van a tündérpalota. Ott lesz a nagy báli rendezvény.

Elkezdődtek a városban a készülődések. A térképet kitették a hirdetőtáblára. Az anyukák varratták lányaik számára a szép báli ruhákat, fiuk kölcsönkapták apjuk fiatalkori öltönyüket. Nagyon várta mindenki azt a napot, mikor elindulhatnak a Tündérvölgybe.

A rendezvény minden várakozást felülmúlt. Hogy honnan jött annyi sok tündér.?! Minden vendéget egy gyönyörűséges mesebeli lény kalauzolt. Minden volt ott, ami szemnek, szájnak kellett. Angyali zene, tánc. Felhőtlen vidámság, mulatozás. Az időszámításról mindenki megfeledkezett. Azt sem tudta senki, hogyan érkezett haza, és hogyan került a saját ágyába. Hol voltak tegnap? Nagyon eltűnődtek ezen. Tündéreknél voltak? Hihetetlennek tűnt minden. Igaz volt az egész?



Mindenesetre jó élni ebben a városban.












Cím: Tündérmesék
Kategória: Mese
Alkategória:
Szerző: Mayer Edit Julianna
Beküldve: March 18th 2007
Elolvasva: 5251 Alkalommal
Pont:Top of All
Beállítások: Küldd el ismerősödnek  A publikáció nyomtatása
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Mese főoldalára | Megjegyzés küldése ]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.34 Seconds