Te nem vagy se nagyon jó,se nagyon rossz,
magad felemelheted ha nagyon akarod.
Sorsod múlik egy hajszálon,mit nem veszel észre
csak vársz a készre,amit úgy sem Te érsz el,
nem érted mi a vétked,hogy nincs egy fészked
mint minden madárnak ebben a világban.
Látod a kezeket mint legyintenek Rád,
pedig ez a Te hazád is,ha titkolja is,
de tudd meg a szemét lassan rád telepszik,
s ha nem bújsz ki alóla betemeti tested,
majd lelked kezdi ki és már nincs aki sajnál.
Elhagyott feleséged,családod,nem találsz barátot
mert elhagyod magad,legalább kiabálj,
de legelőször akarj kitörni sorodból,
hidd,hogy képes vagy a mocsárból kinyúlni,
belekapaszkodni a megfoghatatlanba is,
mert lehetsz Te is kiválasztott,ez a Te világod is,
nyisd ki szemed,s majd látod értelmét,
amit csak ember érthet és valld be vétked
mit Neked kell jóvátenni és szeretve segíts
annak ki még Nálad is szerencsétlenebb , majd
szemében a hála szárnyakat ad,megvigasztal,
erőt meríthetsz akkor is ha túl gyenge vagy és
ne legyen mindez csak vigasz,hidd el,hogy igaz.
,
