[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLTÜKÖR 11
Várjuk az ajánlásokat




FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: Kovacs_Tibor
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9075

Most jelen:
Látogató: 33
Tag: 3
Rejtve: 0
Összesen: 36

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy
Tagi infók a_leb Küldhetsz neki privát üzenetet a_leb a_leb
Tagi infók winner Küldhetsz neki privát üzenetet winner winner


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Zsefy Zsanett
· 2: Fényfa
· 3: Péter Erika honlapja
· 4: Máté László honlapja
· 5: vers zene.lap.hu
· 6: Alkotó.lap.hu
· 7: Olvasás lap.hu
· 8: Egy lélek csillan
· 9: Hegedűs Csaba honlapja
· 10: A Hegy - NeMo blogja
· 11: Dezső Ilona Anna honlapja
· 12: Janusvers
· 13: Gligorics Teru Versei
· 14: Haász Irén weblapja
· 15: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 16: Wendler Mária portál
· 17: magyarirodalom.lap.hu
· 18: Kaláka
· 19: Orbia
· 20: Barátok Verslista honlaja

cheap cigarettes sorry.
Mindent vagy semmit...28.

28.





Vasárnap Éva ébredt először, bár ő sem túl frissen. Körülnézett a kidőlt társaságon, és óvatosan kerülgetve a kempingágyakat, amiken Zsolti és Heni, valamint Kati és Laci szoroskodott, leóvakodott a konyhába kávét főzni.

Eszébe jutott, most milyen jó lenne tudni, hogy is csinálta azt az első kávét. Biztosan sokat lendítene egy néhány lóerős fekete a másnaposságukon.

Miután meglátta a konyhát, gyorsan meg is bánta, hogy egyáltalán felébredt. Határozottan az az érzése támadt a rumli láttán, hogy itt valami fergeteges buli zajlott előző nap.

Benézett a nappaliba, vajon hogyan helyezkedett el a társaság többi része. A kihúzható heverőn aludt két pár, a fotelágyon pedig Szabolcs és Szilvi.

Éva elmosolyodott. Igaz, hogy a végére már elég nagy volt a keveredés, de legalább mindenki az eredeti partnerével került vízszintes helyzetbe.

Halványan kezdtek visszatérni az emlékképek.

A fiúkat igen kemény feladat volt kirángatni a medencéből, amikor a vacsora megérkezett. Éva, Szilvi, Heni és Kati a pizzákat helyezték el az asztalon, majd tányérokat szedtek elő, hogy ha már nem is ülnek kultúrember módjára terített asztalhoz, legalább tányéron egyenek. Megpróbálták rávenni az éhes bandát, hogy legalább ne a vízben fetrengve fogyasszák el a rájuk mért adagot.

Egyébként is már rég sötét volt, és a víz hideg. Igaz, a bejárat előtti lámpát Laci felkapcsolta, és egy kellemes beszélgetéshez elég volt a fény, olvasáshoz azonban kevés lett volna.

A fiúk áthelyezkedtek a lépcsőre és fűre, majd szépen megvárták, hogy a lányok egyenként kihordják nekik a teli tányérokat. Ki-ki a maga párjának tálalta a vacsorát.

– Az rendben, hogy mi felszolgáltunk, de a fiúk mosogatnak! – kiáltotta Szilvi és beszaladt a konyhába a tányérjával, mielőtt még bárki is hozzávágná az övét.

Általános felhördülés fogadta szavait – de csak a hímneműek részéről, amit a többi lány túltapsolt.

A lelkesedés ellenére a mosatlanheggyel Éva csak most reggel szembesült.

A jóllakott társaság bevonult a lakásba, és a nappalit táncteremnek rendezték át. Éva és Kati rávették Lacit, hogy a fekvőhelyeket kezdjék elrendezni. Hajnaltájban már úgyis csak beájulni lesz erejük.

„Nászutas” szobának rendezték be a nagy hálószobát, amit ezen a héten Éva és Miki kettesben bitorolt. Most még két párt elszállásoltak rajtuk kívül. Előkerült két kempingágy: az egyiket Heni és Zsolti, a másikat Kati és Laci osztott meg. Így Mikiéknek megmaradt az ágy.

Átöltöztek bulis ruhába, beforgatták a hangfalakat és táncolni kezdtek. Szépen sorban, mindenki mindenkivel. Lányok pörgették egymást, kört alkottak és középre mindig beküldtek valakit. Így egyesével megcsillogtatták tánctudásukat.

A fiúk bohóckodtak, a lányok nevetgéltek és megtapsolták őket.

A lassú számoknál pedig mindenki visszatért a párjához, összeborulva táncoltak, és össznépi csókolózás vette kezdetét.

A konyhaasztal közben roskadozott a poharaktól és a megbontott üvegektől. A hűtőajtó is gyakori nyitogatásnak volt kitéve.

Hajnaltájban kezdett oszlásnak indulni a csapat. Az alkohol és a fáradság lassan ledöntötte őket a lábukról. Néhányan ekkor már félkómásan a fotelben üldögéltek, de az egyik fiú az asztalra borulva aludt.

Kettesével indultak zuhanyozni, gondolták, időt spórolnak vele. Elég sokan voltak ahhoz, hogy praktikusan kelljen bánni idővel és helyjel.

A nappaliban gyülekeztek a pizsamás-köntösös, hálóinges-köntösös emberkék. A lányok előkészítették itt is az ágyakat, és kihordták a konyhába az összes poharat és üveget.

Lehalkították a zenét, és Laci bekiabálta:

– Most kéne vetkőzőpókert játszani! Már kevés ruha van rajtunk. Hamar eredményre jutnánk…

Ugyan jót nevettek az ötleten, de végül ez a lehetőség kihasználatlanul a levegőben maradt.

Miközben Éva pakolászta a mosogatóba a poharakat, Miki a háta mögé állt és a fülébe súgta:

– Ébren tudsz addig maradni, amíg a többiek végre elcsendesednek? Szeretnék veled utolsónak fürdeni, hogy addig lehessünk a fürdőszobában, amíg akarunk.

Éva mosolyogva átölelte a nyakát.

– Netán valami más terved is van azon kívül, hogy együtt fürdünk?

Miki csillogó szemmel, sejtelmesen mosolygott:

– Szerinted miért kérdeztem?

– Akkor menj, és sürgesd a többieket!

– Hát, ez nem fog könnyen menni. Sehol máshol nem tud most együtt lenni két ember, csak a fürdőszobában. Szerintem még a kertben is vannak párok…

Éva csalódott arcot vágott. És magában igazat adott Mikinek.

Viszont sikerült alternatív megoldást találniuk: kisurrantak a házból, és sétálni mentek. Így rövidebbnek érezték a várakozást, ráadásul „bemelegíthettek”.

Éva még most, reggel is kellemes borzongással, mosolyogva emlékezett vissza a hajnali csobbanásra.

Aztán nekilátott rendet rakni a konyhában.

Álmosan körülnézett: mivel is kéne kezdeni. Gondolta, megfőzi azt a bizonyos kávét. Ahhoz csak a kávéfőzőt és néhány bögrét kellett előbb elmosogatni. Tehát mosogatással indíthat. Murphy asszony konyhai törvénye ide is érvényes: mielőtt bármit is csinálnál, előtte biztosan valami mást kell csinálnod.

Ez a Murphy asszony tudott valamit…

Mert még mielőtt elmoshatta volna a kávéfőzőt, ki kellett ürítenie a mosogatót, ezt pedig legegyszerűbben egy mosogatással lehetett megtenni. Az asztalhoz sem lehet különben leülni, mert az is tele van pohárral. Tehát minden út a mosogatóhoz vezet.

Éva sóhajtva nekilátott. „Csak” elmosogatott, úgy gondolta, lesz még idejük az üres pizzásdobozokat kidobálni, és rendesen kitakarítani a konyhát.

Lefőzött néhány adag kávét, majd visszaosont a szobába, megnézni Mikit.

Kati és Laci éppen ébredezett, bár a szemüket még nem voltak képesek teljesen kinyitni. Mint a kétnapos kismacskák, hunyorogtak bele a világba.

– Jó reggelt, álmos cicák! – suttogta mosolyogva Éva. – Ma én vagyok a szobaszerviz. Hozhatok nektek kávét?

Laci reagált előbb. Kedves kis puszit Kati nyakára.

– Majd én hozok az én kis mormotámnak.

Éva visszabújt Mikihez. Hozzásimult a hátához, megsimogatta a karját és megfogta a kezét. Miki megszorította és lassan megfordult. Félálomban csókolózni kezdett a lánnyal, még nem tudatosult benne, hogy más nem kettesben vannak. Amikor kinyitotta a szemét, még mindig csak Évát látta, a mosolyát.

Éva viszont a szeme sarkából érzékelte a mozgást: Laci felkelt. Ketten mentek le a konyhába.

– Te aztán korán keltél! – csodálkozott, amikor meglátta a konyhát. – Vagy nem is aludtál?

Laci előszedte a tejet a hűtőből. A tejszínhab már az előző este elfogyott. Amíg a lány tálcákat és bögréket kerített, a fiú tovább kotorászott a szekrényben.

– Mit keresel?

– A tejhabosítót. Nem láttad esetleg a héten valahol?

Évának felrémlett, hogy egy mini habverőt eldugott a fiókba. Nem igazán tudta, mi az, és úgy döntött, nem lesz rá szükség.

Előszedte, aztán csendben figyelte, hogyan készít a fiú két bögre tejből habot. Majd óvatosan ráöntötte mindkettőre a kávét, amit közben becukrozott.

– Voila, cappuccino. Csináljunk Mikinek is? Éva lelkesen bólogatott.

Laci megismételte az előbbi mozdulatsort. Közben megkérdezte a lányt, hogy ő nem szokott-e kávézni.

– Sosem kóstoltam. Az illata finom, de valahogy sosem kívántam meg igazán. De ez most nagyon jól néz ki. Kérek én is.

Tálcákra rakták a habos csodákat és besiettek a szobába.

Miki közben már nyitva tudta tartani a szemét, és mosolyogva ült fel, amikor megjelentek a tálcákkal.

Éva lerakta az ágyra, és Miki csodálkozva nézte.

– Ma gyenge lett a kávé, azért kapok kettőt?

– Nem. Az egyik az enyém.

Miki kényelmesen hátradőlt, Éva pedig a közelébe kucorodott és belekortyolt a habba. Elsőre szokatlan ízvilágba kóstolt, de tetszett neki.

Zsolti úgy ébredt, hogy beleszimatolt a levegőbe.

– Kávé… – dörmögte. Éva felnevetett.

– Mire kinyitod a szemed, már hozom is!

– Én is kérek… – szólalt meg egy másik hang Zsolti mellett. Heni arcát még nem nagyon lehetett látni, úgy befúrta a párnába.

Laci felajánlotta a segítségét, de Éva már nagyon megtanult cappuccino-t készíteni, egyedül is elvállalta. Gyorsan főzött még pár adag kávét, hátha a többiek is magukhoz térnek lassan.

Előbújtak az éhes, másnapos emberkék. Mindenki leült az asztalhoz, és elsőnek kávét kaptak. Éva és Laci, akik a legfrissebbek voltak köztük, szétosztották a feladatokat. Két embert elküldtek bevásárolni. Az itt maradó lányok az ágyakat rendezték vissza, többiek összeszedték a szemetet, a sok fölösleges üres üveget. Aztán szendvicskészítés, reggeli, és strand.

Még egyszer együtt mentek ki a vízpartra. Nem mindenki mártózott, akadt, aki inkább az árnyékban szunyókált.

Bejárták a környéket, elmentek ebédelni, majd visszamentek és összecsomagoltak. Szinte szomorú hangulatban ültek be az autókba: mindenki sajnálta, hogy máris haza kell menniük.

Miki Szilviéknél rakta le Évát. Hosszasan búcsúzkodtak, de nem véglegesen. Másnap ugyan mindannyian dolgozni mennek, de Miki és Éva már meg is beszélte a randit. Szombaton este pedig ugyanúgy találkoznak majd a diszkóban mindenkivel, ahogyan eddig is.

Zajlott tovább az életük, és a nyár is még javában tartott. Még egy hónap hátra volt szeptemberig.






Cím: Mindent vagy semmit...28.
Kategória: Regény
Alkategória:
Szerző: Cynthia Wakefield
Beküldve: November 14th 2009
Elolvasva: 1027 Alkalommal
Pont:Top of All
Beállítások: Küldd el ismerősödnek  A publikáció nyomtatása
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Regény főoldalára | Megjegyzés küldése ]


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.10 Seconds
pharmacy online