Napfény és fényhold mi nekem szerelem

Neked valószinűleg egy csekélytelen üres érzelem.

Érzem mikor megérint fénye

Ott van a közelsége.

Érzem kezemen mikor reggelente megérintem

És kívánom értsd üzenetem.

Látom két kék szememmel

Mikor elmegy és itt hagy nem lesz mellettem.

Nem tudom mikor láthatom újra

Ha zord tél már nem lesz a nap ura.

Tudom hogy elmegy de vissza jő.

Érzem hogy elhagy de nekem ő

Egy érzés mi felkavar

Játszik velem mint szűz avar.

Csillogó fénye elragadtat

Tudom csak játék de nem zavartat.

Mert érzem hogy egyszer elaltat

És tudja ki volt ki érezte

Ő volt a világ mindene.

Mert nekem nem csak egy dolog mi fénylik és csillog ahogy te látod

Hanem egy érzés mi szerelem érinteném, mert kell nekem.

Mert a napfény egy gyönyörű szerelem!

Cím: Napfény
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Németh Katalin
Beküldve: December 8th 2009
Elolvasva: 1147 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]