Harmatcsepp a leveleken,

úszó felhők fenn az égen,

darazsak zümmögésével,

az élet semmiségével.



Csodálattal tölt el mindez,

logikátlan összességben,

mert az agyam nem működik,

de a szívem telítődik.



Jelentéktelen dolgokból

jelenik meg az a nagyság,

mely megmagyarázhatatlan,

de egy igazi boldogság.



Eltűnődök és csodálom,

hogy mit vált ki ez az összhang,

mint a hárfa húrjain a

hangok összevisszasága.



Lüktetik az érzelmeket

és lelkünket megnyugtatják,

illúziók sokaságát

indítják és kavargatják.



Ezen gyönyör tengerében

élhetjük az életünket.

Intuíciónkkal élve

rátalálunk e gyönyörre.



Életünknek hivatása,

a tudásunk folytatása.

Érzelmeink összessége,

boldogságunknak a tükre.



Összhangban a semmiséggel

nyerjük el azt a nagyságot,

mely uralja életünket

és boldoggá tesz is minket.

Cím: A semmiségek nagysága
Kategória: Vers
Alkategória:
Szerző: Simon Endre
Beküldve: May 2nd 2011
Elolvasva: 1210 Alkalommal
Pont:
Beállítások:  
  

[ Vissza a publikációk listájához | vissza a Vers főoldalára | Megjegyzés küldése ]