Kifürkészhetetlen az élet,
fenntartja azt a hiedelmet,
hogy eredete tisztázatlan
és a célja kiszámíthatatlan.
Ismeretlenek sokasága
születésünk pillanata,
fokozatosan, kíváncsian
gazdagodunk új fogalmakban.
Ezzel az információval
beépülünk az új világba
és így élünk azzal a vággyal,
hogy mindent vegyünk birtoklásba.
Az egész élet nem áll másból,
mint értékek halmozásából,
azért szorongunk egyfolytában,
hogy maradjunk a birtokukban.
A szabad akarat jellemez,
kihat az ingerekre mindez,
mert így nem az ösztön vezérel,
tudatosan szűrünk át mindent.
Tudatos információkkal
mi a lelkünket gazdagítjuk,
új érzelmek felgyújtásával
jelennek meg új kapcsolatok.
Ellentétes erők harcában
igyekszünk győztesként kijönni,
életvitelünk tárházában
egymással mindig színészkedni
Nem mondjuk azt, mire gondolunk,
erre épül a kapcsolatunk,.
önszeretetünk tudatában
lehetünk teljes biztonságban.
Mivel ennek a birtoklása
engedi, hogy gondoljunk másra,
szeretet formában, módjában
kerül csak kinyilvánításban.
Mindig a látszatnak adózunk,
a viselkedésünkre adunk,
mások szemében jónak tűnni,
igyekszünk magunkat becsapni.
Mert mindig álarc mögé bújunk,
rejtve marad, hogy mit akarunk,
egérrel játszadozó macska
tehet szert egy édes falatra.
Illúziókból felépítve
gondolhatunk a szerelemre,
vágyainkat hormonok adják,
a beteljesülést uralják.
A szerelmes pillantásokban
mindig az jön a számításba,
hogy a macskának játékában
maradjak mindig én a macska.
Embert birtokolni nem lehet,
nem építhetsz erre életet,
a félrelépés elfogadott,
de a következményt vállalod.
Sokszor, az adrenalin szintünk
túllépheti a korlátokat
és ilyenkor mindig azt tesszük,
hogy irigybe nézünk másokat.
A divathóbort mámorában
állandó verseny van egymással,
a külsőségek látszatában,
az értékvesztés igazával.
Ha a lélek nem gazdagodik,
boldogtalanság az, mi ural,
ezzel elbizonytalanodik
az ember, élete céltalan.
A tudattalanból lett sorsunk,
mit véletlenszerűnek hiszünk,
közbelép, többször hívatlanul,
de az ember ebből sem okul.
Értékeit így elveszíti,
a sorsa már nem segítheti,
beteljesülőben végzete,
mert örökre el lesz feledve.
