Művészien élni igazi kihívás,
lélekgazdagító igazi hivatás,
mivel így, a minden mögé látásunkkal,
sikerülhetünk valóság várással.
Szavak, színek és a hangok özönében,
ráhangolódni a tudatalattinkkal,
vizualitással alkotott képekben
megvalósulhatunk régi álmainkkal.
Ezek nem ábrándok, hanem valós képek,
múlt, jelen és jövőbeli események,
a tudatalatti információink,
egy egységes képpé hogyan fraktálodnak.
A szellem és lélek közös munkájaként
tudatossá válik az így teremtett kép,
a test, szellem és a lélek összhangjaként
megjelenik az út, melyre ember rálép.
Így közelíthetünk a valóság útján,
életet fenntartó hivatásunk felé,
tapasztalatszerzés szenvedések folytán,
amiket az életünk kitűzött elénk.
A művészet a szikra, mely elindítja
az életünk igaz útra terelését,
a célba megérkezve, most már a lángja
az, amely adja a lelkünknek melegét.
Boldogság érzet az, amely már körülvesz,
nem érezzük céltalannak az életet,
mivel már megteremtettük azt a képet,
amelyet így sugallt számunkra a művészet.
