Tomboló vihar közepette
jöttem rá mindazon tényekre,
hogy az eseményeknek hangja
a környezetünket uralja.
Miként is állunk a helyzethez,
kellő nyugodtsággal, nem stresszel,
így viszonyulva a tényekhez,
már nem dönthetünk forró fejjel.
Hangunkat emeljük, hogy győzzünk,
amikor nincsen elég érvünk,
félelem sugárzással hatunk,
amelyre sokszor nincs alapunk.
Adrenalin szintet emelve
csak nyugtalanság lesz teremtve,
indulat szabadon száguldva,
már fékező a tudatunkra.
Bizonytalanság tódul elénk,
elsötétül az egész elménk,
az elért siker sem boldogit,
mert érezzük ennek a nyűgét.
A csendes eső az éltető,
mert tápláló és növényt védő,
és hosszú távú a hatása,
csend telepszik az egész tájra.
A nyugalom csendet hoz létre,
nincs hatása a környezetre,
a megfontolás mintaképe,
viselkedésünk eredménye.
