Oda vagyok, mikor látlak,
távcsöve vagy világomnak,
amelyen így nézelődve,
boldogsággal vagyok töltve.
Oda vagyok, mikor foglak,
síró szemeim kacagnak,
boldogságból sírás fakad,
életvitelem ez marad.
Oda vagyok, ha kitöltesz,.
az egész tested körülvesz,
melegséged sugárzása,
orvosság búbánatomra.
Oda vagyok, mikor bennem,
általad pezseg a vérem,
szívem érzelmekkel teli,
dobog, de helyét nem leli.
Oda vagyok, mikor szájam
rád tapad, és teljes bájad
mutatja meg azt az utat,
mely kettőnk sorsára utal.
Oda vagyok, a nevedtől,
boroskancsó jelenétől,
mely ezeket adta nekem,
oly nagyszerű veled élnem.
