| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Kaláka hír |
|
 |
Megjelent a Kaláka augusztusi száma. Nem lehet azt felsorolni, mi minden van a magazinban legújabb számában, néhány látni, olvasnivalót mégis kiemelnék.
|
Maga a Kaláka főszerkesztője ajánlja figyelmünkbe Horváth-Hojtsy Edit őszinte és szép költészetét. A költőnő verseinek külön oldalt nyitott, ahol bevezetőként Baranyi Ferenc, József Attila dijas költő sorait olvasatjuk.
Új szerzők műveivel ismerkedhetünk meg a Versrovatban és a lap mellékletében, a Galambdúcban. Balázs Éva, Büki Attila, Dévényi Ildikó és Lázár Mónika ebben a számban publikál először a Kalákán.
A Klasszikusok rovatban a múlt századi művészet kedvelőit Bródy Sándorra, a századforduló próza- és drámairodalmának legjelentősebb egyéniségére emlékeztetjük, a Galériában pedig a nagybányai festőiskola egyik megalapítójának, Iványi Grünwald Bélának az alkotásait mutatjuk be.
Várjuk látogatóinkat.
Klikk ide!
|
Ideje: Augusztus 19, péntek, 22:36:31 - Si
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Kaláka hír" | Belépés/Regisztráció | 17 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 20, szombat, 19:13:24
(Adatok | Üzenet küldése) | | Egy megjegyzés. Bródy Sándor sosem volt a századforduló legjelentősebb egyénisége. A mai megítélés szerint, és az irodalomtudomány mai állása szerint is egy ritka kellemetlen fráter volt, aki súlyos feltűnési viszketegségben szenvedett. Művei teljesen elértéktelenedtek, a századforduló idején a sajtó igyekezett Bródyt naggyá tenni. |
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Augusztus 20, szombat, 20:35:30
(Adatok | Üzenet küldése) | "Azon a magyar századfordulón, amely az irodalomban Adyék fellépését készítette elő, a legnagyobb hatású író Bródy Sándor volt. Harcos publicisztikában ő készíti elő Adyt, regényírásban ugyanúgy hat Móriczra, mint Krúdyra, a színpadon tőle tanul Móricz is, Molnár Ferenc is, Szomory Dezső is. Az utána következő nemzedék legkülönbféle hangvétele, hangütése közvetlenül vagy közvetve Bródy Sándorra vezethető vissza. Az irodalomtörténeti szokvány pedig úgy tartja nyilván, hogy vele kezdődik el minálunk a naturalizmus." /Hegedüs Géza/
Forrás: http://www.literatura.hu/irok/real/brody.htm
|
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 10:48:53
(Adatok | Üzenet küldése) | Lelkes Miklós már-már mániákus ragaszkodása az értéktelenhez, az elavulthoz, a hazughoz, az immoralitás elhullajtott mocskához döbbenetes. Velem akar polemizálni, de teszi ezt azzal a kommunista gőg alpári fensőbbségével, mellyel azt kívánja tudomásunkra hozni, hogy mindenki felett áll. Nem érvel, kinyilatkoztat. Most Bródy Sándor kapcsán. Sajnálatos, hogy Hegedűsre hivatkozik, arra a velejéig romlott és üresfejű kommunistára, a nem régen elhunyt „visegrádi remetére”, akinek irodalomtörténeti szerepe abból állt, hogy elhallgatott és hamisított. Valamikor megvettem irodalmi arcképcsarnokait, melyek a kutyának sem kellettek. Ezeket a viszonylag vaskos köteteket néhány száz forintért árusították. Alig tudtam tőlük megszabadulni.
Bródyban Lelkes Miklós a védhetetlen értéktelenséget veszi pártfogásába.
De nézzük a valódi irodalomtörténet álláspontját.
A Bródy iránt végletekig elfogult, kitűnő irodalomtörténész így zárja esszéjét Bródyról:
„De legfontosabb hatása irodalmon kivüli:
A pesti ember tipusjegyeinek tudatosításában, a pesti humor és a pesti gonoszság létrejöttében nagy szerepet játszott.”
A csodálatos tehetségű Várkonyi Nándor így ír:
„Nincs még egy írónk, aki annyira gyűlölné a magyarságot; egész művében egy jó szót, egy szép indulatot nem ad neki…”
Ezen a téren Bródy és Lelkes Miklós közös álláspontot képvisel.
A zseniális Féja Géza hosszasan ecseteli Bródy kártékonyságát. Csak néhány gondolatot szeretnék ebből felvillantani.”A dada azt tanúsítja, hogy a magyar nép, nyelv és szellem milyen távol állott Bródytól. A parasztok beszédmodora ebben a darabban elképesztő, a népszínművek népies beszéde természetesnek tetszik mellette. Bródy népi szólása csupa émelyítő művirág, fondorlatosan mesterkélt szólam, henye nyelvbéli cicoma, természetellenes érzelgés…”
„Bródy irodalmi műveinek jelentősége csekély…Művei az idő sodrában máris társadalmi adalékokká szürkültek.”
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 14:55:02
(Adatok | Üzenet küldése) | "Úgy látszik, Bródyt talán mégsem a baloldal túlzott rajongása miatt gyűlölte a jobboldal. De akkor (leszámítva, hogy zsidónak született), vajon miért? "A Vígszínházban tegnap este az a botrány történt, hogy előadták Bródy Sándor Tanitónőjét. Nem enyhítő körülmény, hogy az eset jó néhány év óta többször is megismétlődött, hiszen Bródyék megszállása alatt volt az ország és a sajtó, nem tiltakozhattunk – írta 1919. október 7-ikén a Nemzeti Újság – Urak, ci devant elvtársak, figyelmeztetjük önöket, hogy Magyarországon, az új konjunktúrák mellett nem lesz kifizetődő üzlet a gyászoló faluval kíméletlenkedni." A nyomok tehát Bródy falu- és vidékábrázolásához vezetnek. 1920-ban a Magyar Múzsa, amikor jó hírként közölte, hogy kiknek a művei tűnnek el a színházak műsoráról, ugyanerre célzott: "az elvtelenségével kérkedő Bródy Sándortól nem halljuk a magyar falu intelligenciájának gyalázkodó leleplezését". Nekrológjában ezt pedzegette a Szózat is: "Alantasabb képet rajzolt a magyar vidéki életről, mint amely igazságos lett volna. Ennek szépségei iránt neki, a radikális átalakulásokra sóvárgó, városi lelkű zsidónak kevés érzéke volt." Amikor 1935-ben a pécsi színház bejelentette A tanítónő reprízét, a helyi lap rögtön közölt egy tiltakozó "olvasói levelet", amely "elavult és színpadilag se értékes műnek" nevezte a darabot, amelynek ráadásul "a miliője immorális és államellenes (aki falun élt, tudja, mennyire)". Még egyértelműbb, ahogy A dadát Milotay István 1936-ban (!) megbélyegezte: "olyan, mintha benne sötétlene a Károlyi-forradalom és a bolsevizmus egész förgetege, mintha Kun Béla vagy Pogány József szólalna meg itt, hogy kifejtse a fennálló magyar társadalmi rend feneketlen rothadtságát, vérig lázító, tűzre, gyilkolásra bőszítő erkölcseit. Nem a forradalom és a bolsevizmus szemlélete ez tizenhat esztendővel előrevetítve?" Várkonyi Nándor irodalomtörténész még 1942-ben is ugyanezt az ebet köti ugyanehhez a karóhoz: "Nincs még egy írónk, aki annyira gyűlölné a magyarságot: egész művében egy jó szót, egy szép
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 15:29:36
(Adatok | Üzenet küldése) | "De ugyanakkor ö volt az első, aki a prózájába beengedte az akkortájt születő pesti nyelvjárás...pongyolaságát..."
"„De legfontosabb hatása irodalmon kivüli:
A pesti ember tipusjegyeinek tudatosításában, a pesti humor és a pesti gonoszság létrejöttében nagy szerepet játszott.”
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet |
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 16:04:16
(Adatok | Üzenet küldése) | Távol állok attól, hogy Nyerges Andrást Várkonyi Nándorral, a két tucat nyelven olvasó, Európa egyik legműveltebb, hanem legműveltebb emberének számító Várkonyi Nándorral összehasonlítsam. Nem is teszem, hisz Várkonyit gyaláznám meg haló poraiban.
Lelkes Miklós idézett szerzője, és Lelkes Miklós az antiszemitizmus gyanújába keverés érdekében használja ezt az utolsó kártyát. Általában akkor szokták, amikor érvek már nem állnak rendelkezésükre.
Bródy nem azért volt rossz író, mert zsidó származású volt, hanem azért, mert nem volt tehetsége ahhoz, hogy jó író legyen.
Lelkes Miklós szerintem egyetlen Bródy művet sem olvasott, neki ez csak ideológiai háború fenntartásához szükséges.
De aki Bródy világnézetével akar megismerkedni, olvassa el a Bölény című novelláját, illetve az utolsónak írt Rembrandt-könyvét.
Végezetül ajánlom mindenkinek Szerb Antal fentebb olvasható gondolatait Bródyról. Érdemes megismerni az embert is. Ennek függvényében lelkesedésünk némileg apadhat Bródy iránt.
|
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- lelmik Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 17:29:35
(Adatok | Üzenet küldése) | "Bródy Sándor 140 éve született. 2003. Március 15.
Született: 1863. 03.15. Eger
Meghalt: 1924. 08.12. Budapest
Drámaíró, publicista
Több lap és folyóírat munkatársa, illetve szerkesztője, a századforduló jelentős polgári írója volt. Szókimondó bátorsága és újszerű modern prózai stílusa révén az új magyar irodalom egyik legjelentősebb úttörőegyéniségének tartották. Művészetében tulajdonképpen a naturalizmust és a romantikát kívánta egybeötvözni. Drámáiban feltárta a nincstelenséget és a nyomort,leleplezte a falu hatalmasainak hazug életét, valamint a fiatal értelmiség nyomorát és kiszolgáltatottságát. Ismert színműveiben a prózájából ismert társadalmi konfliktusokat élezte ki / A dada, A tanítónő, A medikus/. Számos novellája a magyar próza klasszikus alkotásainak része, valójában e műfajban alkotta a legkiemelkedőbbet. Utolsó alkotása, a Rembrandtról szóló filzofikus novellaciklusa egyszerűen remekmű lett. Műveit több nyelvre lefordították. Unokája, Alexander Bródy nagyapja pályakezdésének emlékére alapította meg a Bródy Sándor-díjat, amellyel 1995 óta a legjelentősebbnek mínősített első kötetes prózai teljesítményt jutalmazzák."
Forrás: Magyar Rádió online, http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=22842
"A Tanítónő Bródy Sándor egyik legismertebb műve. Pontosabban remekműve. Egy színdarab, ami - sajnos – örökké igaz. Születésekor forradalmi eszmék hordozója, olyan alkotás, amely lázad a “rend” ellen, és olyannyira lázít, hogy végül teremtőjét is elemészti, aki már “nem képes visszaülni a megalkuvás irodáiba”, hanem a megoldhatatlan sorskérdésekre úgy felel, hogy szíven lövi magát…
A friss diplomás tanítónő, a tisztesség élő szobra ideái által vezéreltetve egy falusi iskolát választ első munkahelyéül. “Világmegváltó” eszméi már szinte az első pillanatokban szembe kerülnek a realitással: tudása, céljai itt senkit sem érdekelnek, csak testére, a fiatal húsra áhítoznak a helység korifeusai: az iskolá
A hozzászólás folytatása... |
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 17:48:51
(Adatok | Üzenet küldése) | Füst Milán levele Rákosi Jenőnek
[1920. szeptember 14.]
Méltóságos Elnök Úr!
Bródy Sándor író úr engem f. é. szeptember 10-én, pénteken, este hét óra tájban az Otthon kártyaszobájában, nyílvánosan és annélkül, hogy erre okot adtam volna, dúrván inzultált.
Bródy Sándor úrhoz két alkalommal is elküldöttem segédeimet, ő azonban az elégtételadás elől mindkét ízben kitért. – Segédeimnek e tényről szóló, hozzám intézett levelét másolatban mellékelem.
Miután engem az inzultus az Otthon-körben és nagy nyílvánosság előtt ért, – szükségesnek tartottam, hogy Méltóságodat, mint a kör elnökét az űgy elintézési módja felől tájékoztassam. Közlöm tehát Méltóságoddal, hogy ezek után Bródy Sándor úr ellen a büntető feljelentést megtettem.
Az űgyről ugyaníly jelentést küldöttem a kör t. választmányának is.
Alázatos szolgája:
Dr Füst Milán,
tanár és író,
Bpest, IX. Angyal-u. 29.
Telefon: József 75-58.
Budapesten, 1920. szeptember 14-dikén.
|
|
|
|
|
|
Re: Kaláka hír (Pontok: 1)
- Maurice (maurice@maurice.net.hu) Ideje: Augusztus 21, vasárnap, 18:19:59
(Adatok | Üzenet küldése) | Nevetségesnek tartom a baloldali újságírás egyik legnagyobb alakjának, Bródy Sándornak a szélsőségesen baloldali Népszava általi méltatását. Ez olyan, mint a Pravda 1949-es Sztálinról szóló száma.
Fesztyné őrült volt, Bródy sosem tartotta magát kereszténynek. Sosem élt annak megfelelően. De ismétlem, nem ez számít. Bródy írásai hemzsegnek a magyartalanságoktól. Rosszul írt, rosszul ábrázolt.
Erkölcstelen életet élt, kicsapongásai nemcsak az irodalmi közvéleményt döbbentette meg, hanem az egész művészeti közvéleményt. Oscar Wilde szeretett volna lenni, de ahhoz műveletlen és alpári volt.
Az sem igaz, hogy oroszokat követett a műveiben, hiszen közismert volt Jókai - rajongása.
Zolát tartotta eszményképének, akit fordításokból jól ismert.
|
|
|
|
|
|
|
