| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A tudomány évszázadai |
|
hori
 |
Tűnődések a tudomány fejlődéséről... |
Tűnődöm. Vajon mi lett volna civilizációnkkal, ha nem születik meg Galilei, Newton vagy Einstein, és a többi gondolkodó? Vajon hol tartanánk most? Eljutottunk volna a Holdra? Ilyen, és hasonló kérdések keveregnek bennem. Mostanában azon is tűnődöm, hogy a tudomány fejlődési ütemében milyen jelenségek figyelhetők meg az évszázadok során.
Hogyan kezdődött az egész?
A Krisztus előtti hatodik századnál kell kezdenünk. Ekkor jelentek meg a milétoszi, eleai és számoszi filozófusok, akik a Mindenség keletkezéséről, fejlődéséről elmélkedtek. Megteremtették azokat az alapvető fogalmakat, amelyek azóta már beivódtak a mai ember gondolkodásába is. Az egyszerű ősanyagot, egy alapvető, végső elvet kerestek; négy őselemet, változatlan törvényeket kielégítő, egyforma atomokat. Ezeket hívták Püthagoreusoknak. Nekik tulajdonítjuk az első nagy szintézist és a vallás, az orvostudomány, a gyógyítás, az asztronómia, a zene törvényszerűségeit egyetlen és egyszerű szabályrendszerbe foglalását. Ez a kísérlet még ma is tart, de a tudomány görögökhöz kötött hőskorában, Thalész és Arisztotelész közötti három évszázadban fektették le alapjait.
De ne örüljünk annyira! Nem lesz ennyire egyszerű!
A makedónok görögországi hódítása után, beköszöntött a hanyatlás, a konszolidáció, az ortodoxia, amely a gondolkodást egyfajta zárt rendszerré merevíti, s megtagadja az új ismeretek befogadását; nagyfokú rugalmatlanságot mutat. Alapvetően meghatározókká váltak az Arisztotelész által definiált kategóriák; már mindent megismertünk – vélték. Ezután tizenöt évszázados stagnálás következett. Ez idő alatt a tudomány kerekei nem csak hogy megálltak, még fordított irányt is vettek.
A gondolkodók eredményei az enyészeté? Nem mindenki szerint.
Meg kell említenem M. Pyke tudománytörténészt, aki a tudományos fejlődés visszafordulását cáfolta; híres kijelentése: "...ha a neutront egyszer felfedezték, a neutron fel van fedezve..." - írta.
Valóban? Lássuk csak!
A Krisztus előtti ötödik század: a gondolkodók már ismerték azt a tényt, hogy a Föld gömbölyű, ráadásul saját tengelye körül forog.
Tizenöt évszázad elteltével: a Föld lapos és kerek, esetleg szögletes.
Azért ez meglepő!
A Krisztus utáni tizenkettedik században figyelhető meg egy enyhülés, és az ezt követő száz évben Roger Bacon, Peter Peregrinus, és az oxfordi, cambridge-i, bolognai, párizsi egyetemek korszakában ígéretes fellendülést vehetünk észre. Egyúttal ezt az évszázadot tekintjük az arisztotelészi fizika, valamint a tamási teológia összeolvadásának is.
Azért ez nem volt szerencsés!
E hibás szintézis aránylag rövid idő alatt újból ortodoxiát eredményezett, aminek következtében háromszáz évig újabb stagnálás történt.
Elérkezett az 1600-as év. Nagy szükség volt rá!
Ez a Krisztus előtti VI. század után, a legfontosabb dátum. Ezzel kezdetét vette a tudomány hőskora. Ez volt dr. Gilbert, Kepler, Galilei, Pascal, Descartes, Leibniz, Harvey, Newton évszázada.
De ahogy az lenni szokott, újabb tempóváltás következik.
Az ezt követő tizennyolcadik század fejlődése jelentősen lassul, mivel ez az asszimiláció, a konszolidáció, az "osztályozók és rendszerezők" évszázada - Fontanelle, Linné, a Philosophes et Encyclopédistes korszaka.
És végre a közelmúlt. Bíztató jelek, eredmények!
A tizenkilencedik században és a huszadik század elején ismét lendület figyelhető meg. A legkiemelkedőbb szintézisek a tizenkilencedik századra tehetők. Az elektromosságtan a magnetizmus elveivel ötvöződött, majd felismerésre került, hogy a fény elektromágneses sugárzás, - a színek szintén. A kémia tudományát bekebelezte az atomfizika. Kiderült, hogy a test irányítása tulajdonképp elektrokémiai folyamatokon nyugszik. Az egymástól diszkrétnek vélt hőről, fényről, mechanikai mozgásról, mágneses fluxusról bebizonyosodott, hogy egymásba átalakíthatók, az energia különböző megnyilvánulásai a világegyetemben állandó mennyiségben vannak jelen. Az anyag különböző formáira, kémiai elemekre, az előzőhöz hasonló sors várt; felismerésre került, hogy valójában mind azonos összetevőkből épülnek fel, melyek tulajdonképp az energia piciny darabjai.
És hogy állunk a püthagoraszi elképzelésekkel? - kérdezem magamtól. Sikerül?
Az, hogy minden számokra vezethető vissza, beteljesülni látszik. A tudomány fejlődésével, annak előzőleg elkülönült irányzatai előbb-utóbb azonos irányt követnek, a végső „cél”, a végső igazság elérése érdekében egyesülnek majd.
2005. október 14.
|
Ideje: Október 17, hétfő, 18:24:07 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A tudomány évszázadai" | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A tudomány évszázadai (Pontok: 1)
- mango Ideje: Október 17, hétfő, 19:32:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | A Krisztus előtti hatodik századnál kezded, és elvezetsz minket szinte napjainkig...
Hát, ha azt mondanám, hogy mindez a kisujjamban volt: hazudnék :)
...könnyű annak, aki a perihéliumok világában is otthonos :)
Tudományos értekezésed - mint első cikked a Magazinban - legyen üdvözölve!
...és várom a továbbiakat...
|
|
|
|
|
|
Re: A tudomány évszázadai (Pontok: 1)
- boblogan (mertek@fw.hu) Ideje: Október 18, kedd, 02:51:31
(Adatok | Üzenet küldése) | | Hogy tudományosan "jó"-e a cikk, azt nem tudom megítélni, de közérthető, érdekes és olvasmányos, úgyhogy jöhetnek a hasonlók! :) |
|
|
|
|
|
Re: A tudomány évszázadai (Pontok: 1)
- Anna1955 (angyaligirl@freemail.hu) Ideje: Október 18, kedd, 10:00:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Hori,
Nagyon érdekes cikket olvastam most. Sokszor gondolkodom ezeken a dolgokon, hogy mi lett volna ha.... Szerintem a fejlődést nem lehet megállítani, ha vannak is időnként visszalépések, a dolgok mindig előre mennek. Szinte hihetetlen, de tény, nehéz belegondolnom is, hogy a nagymamám mikor született még nem volt autó, mikor meghalt szegénykém, már ember járt a holdon. Ha ezt tovább gondoljuk, félelmetes mikre derülhet fény. Még az is kiderülhet, hogy sok lefektetett törvényből egyetlen betű sem igaz. De ha akkor nem találták volna fel, nem lehetne majd most bebizonyítani, hogy nem biztos, hogy helyesen következtetett, az aki megalapozta, lehetővé tette a mai fejlődési szintet. Nos jól összevissza kalandoztam.
Szeretettel Anna |
|
|
|
|
|
Re: A tudomány évszázadai (Pontok: 1)
- csizi Ideje: Október 18, kedd, 16:34:48
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Olvasmányos, és ráadásul hiteles is.
Az utolsó két mondatban kételkedem, de erősen. Minden számokra vezethető vissza? Igen a számok segítségével tudunk leírni jelenségeket, ez igaz, de nem ezekre vezethetők vissza. A végső igazság pedig végtelen távol van, akár úgy is mondhatjuk olyan nincsen.
Amennyiben sokkal többet fordítanánk a környezetvédelemre, akár jónak is nevezhetnénk az irányt. Tetszett. |
|
|
|
|
|
|
