| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A haza csak egy tábor a sivatagban |
|
thkerekes
 |
Egyszemélyes emigráció
A haza csak egy tábor a sivatagban.
Kerekes Roadmovie Tamás,
Kortársak Márairól: a száműzetés végtelensége kapcsán. |
Schöpflin Gyulya, Borbándi Gyula,
ismeretlen riporterekkel történt beszélgetések, a Szabad Európa rádiós-jegyzetei, Fejtő Ferenc, Hubay Miklós, a maga Habsburg Ottó szavai, Thassy Jenő, Határ Győző, a híres New York-i levelek vallanak a csak magyarul lallagatni tudó íróról, ki a beszédes hallgatást önként vállalta, előbb Olaszországban, majd az Amerikai Egyesült Államok területén
Naplója szerint sokat olvas. Szerzői: Gide, Santayana, Toynbee, Arany, Vörösmarty, a titokzatos versek írója, a Biblia. Anyjától Rómán keresztül kap levelet. A magyar irodalmat, a magyar nyelvet egyre közelebb érzi magához, a magyarokat egyre messzebb. Az éjjeli hóesésben nyugtalanul alszik Amerikában, valami megfoghatatlan hiányzik. Naplót ír. Diagnosztizál. Még nem sejti, hogy életének hosszú, hátralevő részét emigrációban fogja eltölteni. Honvágyat érez Európa után, mely számára nincs többé. Egyre jobban hiányzik a haza: "Otthon Leányfalu volt a legjobb. A kert, az illatok, az út Tahi felé, az édesség a levegőben, a gyümölcsök, a Nyerges télen, havas lejtőivel. Néhány téli és tavaszi reggel. Ez volt a legjobb." Egy évvel megérkezése után döbben rá. "A hazátlanság kezd számomra világméreteket ölteni. Már nem tudok egyetlen helyet, élethelyzetet sem, ahol otthon érezném magam - Magyarország életérzés szempontjából éppen olyan idegenné változott, mint Amerika vagy Ausztrália. Talán a tenger." Márai Sándor írja le ezeket a sorokat, önéletírásának, naplójának e részét egy kanadai kiadó tette közzé nemrégiben Ami a Naplóból kimaradt címmel. Az a Csicsery Rónay István, aki a kortárs hitelességével mutatja be, mint kiadó, (Occidental Press) s mit barát szólal meg az íróról, a Márai c kötetben (Bíbor Kiadó).
Emlékszem Szomory Dezső Párizsi regényében arra a részletre, amikor a 16 évet francia száműzetésben hazájától távol töltő író zokogva szalad az utcára attól félvén, hogy elfelejt magyarul. Mert íróként országot, nyelvet elhagyni sokszorosan gyötrelmesebb. A hazai Márai-kutatás dinamikusan fejlődik. Mészáros Tibor Márai-bibliográfiája 11 880 tételt tartalmaz, tehát mindazt, amit Márai Sándor (1900-1989) hosszú élete során különböző nyelveken alkotott, s mindaz, amit róla a legkülönbözőbb könyvekben, újságokban leírtak. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a naplóírásra tudatosan készülő író életművének feltáratlan részét máig kiadatlan naplói és rádiós jegyzetei teszik ki. És az interjúkat tudatosan visszautasító alkalmi megnyilvánulásai, melyet a magyar Bíbor Kiadó tesz teljesebbé szorgalmas gyűjtőmunkájával.
.
Az amerikai életforma kritikusa
Az újonnan helyet kereső Márai a kultúra felől közelíti befogadó nemzetét. A rádiók és televíziók műsorát szegényesnek találja, de a zenei műsorokat igényesnek. Úgy véli, hogy az átlag amerikai számára a nemiségben olyan titkok és lehetőségek vannak, mint a betörésben, a rablásban, a gyilkosságban. Bomlási tüneteket észlel. Nagyon hiányzik neki az olvasók Európában megszokott cinkossága. Úgy véli, az USA feltalálta az írók nélküli irodalmat. Nem találja a kapcsolatot a kinti kiszakadtakkal. Az emigrációs magyarsággal - szerinte - nem lehet semmilyen kapcsolatot fenntartani, legfeljebb a betegápoló kapcsolatát, de bizonyos, hogy egy járványkórházban, s az emigráció járványkórház, az ápolók éppen olyan betegek, mint a fertőzöttek. A Nyugat aktázva, személytelenül pusztítja az egyéniséget. Amerika pedig elbukott végzetesen, mégpedig az emberi méltóság megbecsülésében.
A korszerűnek mondott médiakritika nyitófejezetét alighanem Márai alkotja meg: "Délben tizenegykor kezdi mutatni a televíziós készülék Eisenhower elnöki beiktatásának washingtoni műsorszámait, s éjfélkor végez a mutogatással. Az emberi történelemben ez az első alkalom, amikor egy világeseményt a kortárs a cselekmény pillanatában szobájából, karosszékben nézhet. Valószínű, hogy egy napon így mutatják majd be a világ végét. A moderátor két szappanpora-reklám közt figyelmezteti a Channel-4 nézőit, hogy a világvége következik. Ez most már nem lehetetlen."
Halotti beszéd - prózában
"Névjegyet akarok csináltatni: két nyomdában járok, de mindenütt elutasítanak, mert a nyomdásznak nincs Ékezete. De ez a két ékezet, nevemnek ez a két ékezete, ez én vagyok, ez az enyém. Azért nem mondok le az ékezetről, s tovább keresek New Yorkban egy kézinyomdát, mely elvállalja, hogy a nevem ékezetes legyen. Ezt a két ékezetet meg kell mentenem, mert a személyiségemet meg kell itt mentenem. Ékezet nélkül nem vagyok én."
Az egyszemélyes emigrációban eltelt hosszú éveket, a legendás Candidus, Ulisses alakját-tehát a külföldön élő, rádión keresztül publikáló író alakját- a Bíbor Kiadó teszi teljessé Márai c. kötetével
Kerekes Roadmovie Tamás
Márai, Egyszemélyes emigráció
Emlékek, töredékek
Bíbor Kiadó, Miskolc, Szerkesztette: Salamon István, 212 oldal, kötött,, ára: 1900 forint
ISBN 963 9466 49 2
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A haza csak egy tábor a sivatagban" | Belépés/Regisztráció | 0 hozzászólás |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
|
