| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Lomtalanitás |
|
zsuzsuzsu
 |
S most, hosszu idő után rám került a sor. Már nem csupán, mint szemlélődő, csetlő-botló kisgyerek, hanem mint lomtalanitó.. |
Ha visszagondolok gyermekkoromra, ha gondolatban végigjárom a Városmajor utcát, a sok emlék között élénken él a híres-neves lomtalanítás is... Nem tudom már, milyen gyakorisággal, de időközönként le lehetett vinni az utcára mindent, ami már kinőtte a házat. Nagy család lévén, nekünk is mindig összegyűlt valami, s Édesanyám gondosan kikészített mindent. No persze, kecskére bízta a káposztát, mert Édesapám, az örök "gyűjtögető" levitte ugyan a tárgyakat, de boldogan érkezett meg új szerzeményeivel...."jó lehet még a háztartásban!" felkiáltással. Úgy, mint a Kesztyű lakói c. mesében...
S most, hosszú idő után rám került a sor. Már nem csupán, mint szemlélődő, csetlő-botló kisgyerek, hanem mint lomtalanitó.. Őszintén szólva nem kezdtem volna bele, ha nem szakadt volna le a garázsajtó... Ha emiatt nem raktunk volna ki mindent /?/, hogy meg lehessen szerelni.
*
Ma délután erőt vettem magamon, nem tarthat tovább ez az ostromállapot. Legalábbis megpróbálok csoportosítani, a kisebb tárgyakat zacskózni. S ahogy a régi tárgyakat érintem, mintha már nem is a jelenben lennék...
Kopott kartonbőrönd...Benne régi festmények. Ő készítette, s rácsodálkozok. Nem, ez egyébként is csak véletlen esett le, soha nem mehet el. - Egy rózsaszín gyerekpolc. Együtt vásároltuk a szögeket, tartókat, s Ő készítette el, festette ki. Mikor bekerült első csemeténk szobájába, emlékszem, hogy állítottam fel a kisvonatokat, a sarokba természetesen Barna Maci költözött...műanyagkockák, -épitősjátékhoz -, sok apró és nagy szörmeállat, katonák, alul mesekönyvek és még ki tudja mi... S most mennie kell, mert teljesen tönkrement. Milyen szeretettel készitette első fiacskájának. Könnyet csal szemembe.
Mit rejthet ez a fekete doboz? Még sohasem láttam. Borotvakészlet, egészen régi, amikor még nem voltak eldobható borotvák. Mikor használhatta vajon?
Virágmintás tapétamaradék... Emlékszem, hogy mikor megérkeztem még ilyen volt a falon, együtt cseréltük le. Szinte előttem minden pillanat, ahogy napokat töltöttem el azzal, hogy a falról lehúzzam. Ahányszor elmentünk egy-egy megkezdett rész mellett, szinte kínálta magát a lehuzatlan papirdarab, s ketten, először csak egy "öt percre", később órákon keresztül dolgoztunk. Nem is tűnt annak, észre sem vettük az idő múlását. Fészket raktunk, teli tervekkel, reményekkel.
S nem is veszem észre, hogy már réges rég sírok. Kényszerű ez a lomtalanítás, minden kis darab, minden rozsdás szög, csavar, melyet már réges rég nem használunk, mind, mind Rá emlékeztet. Szomszédunk közben átjön, hogy felajánlja segítségét, de csak akkor veszi észre, hogy nem a legjobb pillanatot választotta. Vagy talán igen? Ne féljek, segít ha kell valamit kicipelni az utcára... Felajánlom neki legrégibb diványunkat, minden darabja önálló életet él már, s lassan nem is sírok már, viccelődünk, felvidít..,
Igen, néha lomtalanítani kell. Nem pazarlóan, de rendet kell tenni. Helyet készíteni az újnak. A jövőre gondolni, s egész egyszerüen ÉLNI.
Elgondolkoztat mindez. Vajon nem kellene - néha-néha - a szívünkben is rendet rakni? Elvetni mindazt, ami már csupán csak helyet foglal, elvetni a rosszat, a használhatatlant. Hogy tovább tudjunk lépni. Hogy életben maradjunk, ameddig csak létezünk.
S közben megőrizni mindazt, ami szép, ami nemes. Nem, az emlékeket soha sem szabad lomtalanitani. Erőt adnak, biztonságot. No persze, a szépekre gondolok..
|
Ideje: November 04, szombat, 16:23:05 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
  |
|
|
|
|
| "Lomtalanitás" | Belépés/Regisztráció | 26 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- fényesi Ideje: November 04, szombat, 17:48:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nemes szavak.
A rendrakásnak is eljön az ideje.
Aki visszanéz, újra visszatalál,
aki csak előre, örökre elvész.
JJJ
fTJ
|
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Bogika Ideje: November 04, szombat, 17:56:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon szép, jól megírt cikk! |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Emerick Ideje: November 04, szombat, 19:32:06
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | ...és akkor mégis felvetődik az emberben: ha egyszer az a rossz, hogy visszafele tekint, máskor meg, hogy csak előre, akkor mitévők legyünk valójában? Én már nem is tudom...
A lomtalanitás, vagy rendezgetés amúgy talán még érdekesebb lehet a fiatalabbak számára, akik tényleg semmire nem emlékeznek, emlékezhetnek a múltból. Ilyenkor lehet jó és szép dolgokat mesélni a fiatalabbaknak.
Köszönjük ezt az érdekes cikket!
Imi |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: November 04, szombat, 20:21:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Drága Zsuzsika! Mennyire értékes gondolatokat, érzéseket fogalmaztál meg....Életünk részei dobozba csomagolva áll a garázsba....bizony így vagyunk ezzel, és rendet rakni kell, de nem kidobni, csak a helyére tenni a dolgokat.... Gondolkodtam általad és jól esett....Köszönöm...Ölellek Anna :))) |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- hori (hori@mailpont.hu) Ideje: November 04, szombat, 21:43:04
(Adatok | Üzenet küldése) | | Bizonyos dolgokat nem tudok kidobni, még akkor sem, ha teljesen haszontalanok. Azt dobom ki, amit én szereztem, vagy csináltam, azt valahogy nem sajnálom annyira. Szépet, jót írtál! :) |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Rhea Ideje: November 04, szombat, 22:51:52
(Adatok | Üzenet küldése) | Nagyon meg tudlak érteni! Férjem édesanyja halála után a lákását rendezgetjük. Az a sok minden, amit ott találunk, nem az én múltam, nem az én emlékeim, mégis olyan jó kézbevenni a megsárgult fényképeket, a régi noteszeket. Ma még férjem első tejfogacskáira is rábukkantunk! Kincseket találni egy ilyen lomtalanítás közben! És ez a kincs nem feltétlenül kézzel fogható! A szívünk is kap valamit!
Örülök, hogy leírtad ezeket a gondolatokat! |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: November 05, vasárnap, 04:02:57
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Nagyon szép a cikked és megható zsuzsukám és minden szavad igaz.
Igen rendet kell rakni kivül, belül, hogy az újnak helyet adjunk, hiszen nem lehet mindig a múltnak, és a szomorúságnak élni. A szép emlékek természetesen mindig velünk maradnak.:)))
Puszizsuzsi |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Noa_Noa Ideje: November 05, vasárnap, 11:43:58
(Adatok | Üzenet küldése) | Mennyi emlék, ami feltornyosulva áll valahol a ház egy szegletében, - pont úgy, mint a szívünkben.
...jól elrejtve, mélyen, egész a zsigerekben, kitörölhetetlenül, és ehhez ragaszkodnunk is kell...
A szép és jó emlékek, de még a fájók is mind, mind belőlünk egy darabka, egy gerezd az életünkből.
Őrizni és félteni kell, vigyázni rá.
Legjobb persze még akkor észbekapnunk és erősen a markunkba szorítani féltőn, míg lehet, míg alkalmunk van a másik flé kimutatni azt a hatalmas szeretetet, ami bennünk él.
Már sokszor idéztem Galsai Pongrácot, nagy újságíró példaképemet.
Most is: "Az a szeretet, amely nem nyilvánul meg tettekben, nem szeretet.Csak önzésünk jóindulata."
Mint ahogy egy másik helyen ezt írja:
"Az a gazdagság ugyanis, aminek nem vehetem hasznát, - holt tőke, nincs, nem létezik."
Az emlékeinket nagyon meg kell bcsülni, - csak úgy, mint a szeretet...
Szép írás, nagyon szép. |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Harmatocska Ideje: November 06, hétfő, 08:48:57
(Adatok | Üzenet küldése) | Kedves Zsizsu! Müller Péter sorai jutottak eszembe:
"Gyűjts erőt, dolgozd fel múltad emlékeit, és jól figyelj, mert ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen." és
" Visszatér a tavasz, de nem ugyanaz a tavasz, és te sem vagy ugyanaz, és egyetlen fűszál vagy élmény sem ugyanaz!"
Ölellek szeretettel! Zsu |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: November 06, hétfő, 19:46:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Jól írsz! Máshonnan is elértem már ezt az írásodat... |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: November 07, kedd, 09:27:39
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Az ilyen lomtalanítás mindig nagyon nehéz. Óriási súlya van még egy apró lapnak is, egy pici cetlinek, amin egy hétköznapi üzenet áll --- hiszen azt megfogta, gondolkodott felette, és írt rá az akit szerettünk.
Nem lehetett könnyű a dolgod!
Ölellek! |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- pacal2 (pacal2@freemail.hu) Ideje: November 07, kedd, 18:16:17
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) |
Mindenszavad igazság..
Nekem is túl kell ezen esnem!
Nagyon tetszett!
pacal(Laci) |
|
|
|
|
|
Re: Lomtalanitás (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: November 09, csütörtök, 20:31:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Zsuzsim! Lomtalanítás előtt vagyok, de ezek a gondolatok mostanában sokat foglalkoztatnak. Majd meglátod, írtam egy hasonló témájú verset.
Köszönöm, hogy okos szavaid eljutottak hozzám is!Szeretettel: Erika
|
|
|
|
|
|
|
