[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 204
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 204


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Bevezető gondolatok a vers(elés)ről - I.
stelltesor

A vers ritmusos szövegforma.
Mi az, ami a verset a prózától megkülönbözteti ? Kíséreljük meg a válaszadást az alábbi Petőfi-részlettel:


Véres napokról álmodom,
Mik a világot romba döntik,
S az ó világnak romjain
Az új világot megteremtik.

Csak szólna már, csak szólna már
A harcok harsány trombitája!
A csatajelt, a csatajelt
Zajongó lelkem alig várja!...

(Véres napokról álmodom)

Nézzük csak: mi az, ami a fenti szöveget verssé tesz? Mi az, ami vagy nincs meg a prózában, vagy ha meg is van, nem olyan mértékben, mint ezekben a sorokban?
Mit érzünk a fenti idézett sorokból? Először is azt érezzük, hogy ez a világ, ami itt a szemünk elé tárul más, feszültebb légkörű, emelkedettebb, érzelmekkel telítettebb. Mindezt mivel éri el a költő?
1.) Ha figyelmesen átolvassuk a két strófát, láthatjuk, jelentős szerepet játszanak a nyelv hangzási elemei: ld. a 2. strófa hangutánzó és hangulatfestő szavait.
2.) Amit közölni akar velünk, azaz a mondanivalóját jóval tömörebben fejezi ki, mint ahogy egy prózaíró tenné, tehát sűrít. A sűrítés a verses beszédben fokozottan kötelező elvárás.
3.) Éppen ezért - mint ahogy érezni - itt az egész közlés jellegzetesebbé, kiélezettebbé válik. Berzsenyinek volt egy remek megállapítása, hasonlata a verses beszéd meghatározására: «a verses beszéd olyan, mint a trombita hangja, mely szűkebb keretek közé van szorítva, s ezért élesebben, kifejezőbben szólal meg.»
4.) Az előzővel függ össze, hogy itt minden szó jelentőséget nyer, ezért sokkal több a hangsúly, s ezek jóval nagyobb szerepet kapnak, mint a prózai beszédben.
5.) Fokozott szerepe van a szüneteknek is. A költeményben a nagyobb nyugvópontok is többnyire szabályosan helyezkednek el, gyakran a sorok végén, még inkább minden negyedik sor után, ahol egy-egy nagyobb akusztikai és gondolati egység lezárul.
6.) A fentieknél még fontosabb jegyet kell megfigyelnünk: a szabályos ismétlődést. Bizonyos akusztikai jelentőségeknek megközelítően egyenlő időközökben való visszatérést figyelhetünk meg: négysoronként, kétsoronként, soronként, de sorokon belül is. Próbáljuk csak hangosan elolvasni: «Csak szólna már, csak szólna már...» Mit érzünk? Érzünk egy lüktetést, érezzük a ritmust. A ritmus – Arany Jánost idézve – «a versidom lényegét teszi, mi a kötött beszédet a folyótól már elemeiben szétválasztja, s a kettőt éles ellentétbe helyezi egymással.» Mögötte pedig ott van, ami a verses beszéd fent felsorolt többi tényezőjének is főforrása, előidézője, az érzelmekkel, indulatokkal teli lelkiállapot.
7.) Mint ahogy a prózai beszédnek, a versnek is van hanglejtése (beszédmelódiája), amely különösen a hangsúlyos szótagokon szökik fel. Mivel a versben több a hangsúlyos szó, a versnek a beszédmelódiája is elevenebb, színesebb.

A versforma bonyolult, komplex jelenség, leglényegesebb tényezője a ritmus, amely maga is összetett jelenség. Hogy a ritmus lényegéhez eljussunk, vizsgáljuk meg az alábbi sorokat:

Estve jött a | a parancsolat
Viola-szín | Pecsét alatt...

(Csokonai: Szegény Zsuzsi a táborozáskor)


Mitől ritmusosak ezek a sorok?

1.) A hangzó nyelv bizonyos egynemű egységeinek (szótagjainak) csoportokba való foglalása. Itt esetünkben négyesével való összekapcsolása.
2.) Az első szótagon nagyobb a nyomaték (ezt nevezzük versnyomatéknak vagy iktusnak.)
3.) Az iktusok szabályos időközökben való ismétlődése. Ezáltal a verses beszéd olyan egységekre, tehát ütemekre tagolódik, amelyeket nagyjából egyforma ideig hangoztatunk, s amelyeknek mindig van egy nyomatékos erős íze (’arsis’-a) és egy nyomaték nélküli, gyenge íze (’thesis’-e). Azt fontos megjegyezni, hogy az egységek (ütemek) nem mindig azonos szótagúak, mégis nagyjából egyenlő időtartamúak, mint a következő sorokban:

Királyasszony | néném,
Az egekre | kérném,
Azt a rózsát, | piros rózsát
Haj, beh szeret- | ném én!

E fenti esetben a sorok második ütemét elnyújtva ejtjük és ezzel kiegyenlítjük a szótagszámbeli különbséget. Ez a jelenség az ütemegyenlőség törvénye. Fontos megjegyezni, hogy az ütemegyenlőség nem abszolút, hanem csak hozzávetőleges.

Ritmusképző tényező még: a hangok bizonyos minőségbeli szerepe, amelynek két gyakori megnyilvánulása: az alliteráció és a rím. Egyik sem kizárólagos ritmusalkotó, mint a hangnyomaték és az időtartam, hanem csak ritmust erősítő, ékesítő.
Gazdag kifejezési lehetőségekkel együttjáró esztétikai hatást a ritmus és általában a versforma csak bizonyos következetességű ismétlődés, más szóval sorozatosság által érheti el. A sorozatosság teszi lehetővé, hogy a vers ritmikai rendjét felismerjük és élvezzük. Ez a ráismerés hozta működésbe ritmusérzékünket, mely a továbbiakban is várja a már megérzett vagy felismert ritmikai rendet. A versforma funkcionális szerepe gyakran éppen ebben a megszokott sorozatosságtól való eltérésben, vagy éppen egy másfajta sorozatosságra való áttérésben nyilvánul meg.
Az olyanfajta versekben, mint amilyen pl. a «Szózat», ahol nagy szerepet játszik a rövid és hosszú szótagok váltakozása és viszonya, az ütemet hagyományosan ’láb’-nak szokták nevezni Az ütemek (lábak) szótagokból állnak. Ezeknek nemcsak hangsúly-, hanem időértékük is lehet: lehetnek hosszúak (—) és rövidek (U).
A szótagok időtartamának kialakításában nemcsak a magánhangzók, hanem a mássalhangzók is részt vesznek.
Most pedig íme egyelőre egy mini-verstan, a verselési rendszerek vázlatos összefoglalása: Folytatás >>>
Ideje: Január 18, csütörtök, 15:17:25 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Irodalom tudástár

"Bevezető gondolatok a vers(elés)ről - I." | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Bevezető gondolatok a ver(elés)ről - I. (Pontok: 1)
- Tithonos Ideje: Január 18, csütörtök, 17:18:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon okos az egész tanulmány. De azért minden definíció alól kibújik a költői próza, vagy a költő által írt próza. ha valaki elolvassa Hölderlin Hyperionját, akkor elbizonytalanodik, hogy mely formához sorolja az olvasott művet. És akkor a Szentírás szövegeiről, Nietzsche Zarathustrájáról, Novalis Ofterdingenjéről, Jean Paul ritmikus prózájáról, Flaubert prózában megírt ütemező sorairól, Claudel műfajokat és formákat egybeboronáló művészetéről nem is beszéltünk. Nyirő prózája sok helyen költőibb, mint bármi, amit versben megfogalmaztak. És akkor Hamsun Pánja, vagy Jean Giono prózája mindent elért, amit a költészet a jelentéssűrítés terén meg tudott valaha is mutatni...



Re: Bevezető gondolatok a ver(elés)ről - I. (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: Január 19, péntek, 05:02:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ez is remek ismertető!! A sok okosságot összegyűjtöm egy helyen, elmentem és akkor át tudom olvasgatni, ha éppen időm van!!:)))
Megyek a másik részhez is. Zsuzsi



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.35 Seconds