[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLTÜKÖR 11
Várjuk az ajánlásokat




FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: ZevMark88
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9073

Most jelen:
Látogató: 24
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 25

Jelen:


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Végh Sándor személyes honlapja
· 2: vers zene.lap.hu
· 3: Egy lélek csillan
· 4: Fényfa
· 5: Gligorics Teru Versei
· 6: haiku.lap.hu
· 7: Alkotó.lap.hu
· 8: Péter Erika honlapja
· 9: Máté László honlapja
· 10: Dezső Ilona Anna honlapja
· 11: Hegedűs Csaba honlapja
· 12: Haász Irén weblapja
· 13: Orbia
· 14: magyarirodalom.lap.hu
· 15: Sidaversei
· 16: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 17: S. Farkas Zsuzsanna honlapja
· 18: Olvasás lap.hu
· 19: Wendler Mária portál
· 20: kortársirodalom.lap.hu

cheap cigarettes sorry.
Költészet, verstan 2. rész.


Előszó:
Verstani összefoglaló
Költészet, vers, ritmus.
Versrendszerek a magyar költészetben.
A költészet körüli fogalmak terén meglehetős sokféleség uralkodik.


A köznyelvben gyakran szinonimaként használunk olyan szavakat, mint költemény és vers, líra és költészet. Ráadásul a költészeti kézikönyvek sem egységesek, mindegyik saját felfogása szerint értelmezi fogalmukat. Így tehát rögtön annak tisztázása, hogy mi a vers, komoly nehézségekbe ütközik. Minthogy a verstan tudománya a verssel, annak szabályszerűségeivel, törvényeivel foglalkozik, mégis szükséges valamiféle rendszerezést adni.
A líra műfaji fogalom, a három nagy irodalmi műnem - líra, dráma, epika - egyike.
A költészet nem műfaji fogalom, mibenléte legalábbis nem egyértelműen az.
Újabban általánosabb vélemény szerint a költészet körébe olyan szépirodalmi alkotások tartoznak, amelyeknek szövegére különlegesen magas fokú intenzitás, sűrítettség jellemző. Ezt a sajátos sűrítettséget többféle formai-szerkezeti elem alkalmazásával lehet elérni. A költészet szigorúan szakmai értelemben ezért tágabb kategória, mint a líra: létezik drámai költemény is. És tágabb, ha más szempontból is, mint a vers: létezik ugyanis prózaköltemény.
A vers fogalma szintén nem kötődik műfajhoz, sőt, nem csak szépirodalmi szöveg lehet verses. Vers lehet a reklámszöveg, versben lehet megfogalmazni a matematikai feladványt, verssé lehet alakítani az osztálynévsort.
A vers jellemzője hogy szövege a szótagokig lebontva ritmikus. A verset tehát a szótag szintjén is érvényesülő nyelvi ritmus teszi verssé. Ez a nyelvi ritmus nem egyezik meg feltétlenül az értelmi beszédritmussal: egy verses szöveg elvont ritmikai képletének, szakszóval a metrumnak (magyarul mértéknek) nincs közvetlen kapcsolata a vers tartalmi jelentésével. (Más kérdés, hogy maga a metrum hordozhat valamiféle jelentést.) Amikor skandálva olvasunk egy verset, teljesen el kell tekintenünk a szöveg értelmétől.
Újabb fogalom merül föl itt: a ritmusé.
A ritmus általános értelemben valamilyen folyamat szabályos idő-vagy térbeli tagolódása. Lényege, szerint összemérhető (hasonló vagy azonos) elemek szabályszerű ismétlődése, rendszeres visszatérése. A rendszeres visszatérés hullámzása, lüktetése kelti ritmusélményünket.
Irodalmi művekben nagyon sokféle ritmustényező lehetséges. Egy regényben, drámában ritmikusan ismétlődhet valamely eleme a cselekménynek, ismétlődhet egy stilisztikai, nyelvtani alakzat, ismétlődhet egy gondolat. A prózának is lehet ritmusa. A versritmus alapegysége azonban a szótag. Tudományos szempontból a szótag mibenlétének megnyugtató meghatározása még nem született meg. Minthogy a szótag a versritmus alapegysége, a verstannak mégiscsak szüksége van valami biztos definícióra. Lehet, hogy egy ilyen meghatározás nyelvészetileg finomítható, verstanilag azonban jól használhatónak kell lennie. A szótag verstani értelemben a szó kisebb egysége.
A magyar nyelv szavainak szótagjában mindig van egy (és nem több) magánhangzó. Nyelvünk szavai annyi szótagra tagolhatok, ahány magánhangzó van bennük. A magánhangzó önmagában is szótagot alkothat. A magánhangzóhoz azonban egy szótagon belül általában mássalhangzók is kapcsolódnak, a magánhangzó előtti és utáni helyzetben is. Az olyan szótagot, amely magánhangzóra végződik, nyílt szótagnak, az olyant, amely mássalhangzóra végződik, zárt szótagnak nevezzük.
Tudni kell ehhez, hogy a szótagolás szabályai szerint két magánhangzó között akárhány mássalhangzó áll, mindig csak egy megy át a következő szótagba: "fe-hér", "asz-tal", "föld-re". A "fehér" szó első szótagja eszerint nyílt, az "asztal", "földre" szó első szótagja zárt. Az a kérdés, hogy a szótagnak miféle olyan mérhető tulajdonsága van, amely ritmusalkotó tényező lehet.
A magyar költészetben használt verselési rendszerek a szótagnak két ilyen tulajdonságát hasznosítják.
Az egyik ritmusalkotó tényező, hogy a szavak egyes szótagjaira nem egyforma hangsúly esik. A magyar nyelvben például minden szó első szótagjának kiejtésekor a hangképző szervek izomzatát nagyobb erővel működtetjük: az egy szótagos viszonyszók (kérdő-, kötőszók stb.) kivételével minden magyar szónak az első szótagja hangsúlyos. A többi, kisebb izomerővel képzett szótag hangsúlytalan. A hangsúlyos szótagok verstani jelölése: 'x, a hangsúlytalanoké: x.
A magyar verselésben használt másik ritmusalkotó tényező a szótagok időértékének különbözőségén alapul. Időértéküket tekintve egyes szótagok hosszabbak, mások rövidebbek. A magyar nyelv hangrendszere jól elkülöníti egymástól a rövid és hosszú magánhangzókat. A magánhangzó rövidsége, illetve hosszúsága azonban önmagában nem elegendő egy szótag rövidségének, illetve hosszúságának meghatározásához, ha a szótagban mássalhangzók is vannak.
Könnyű belátni, hogy a mássalhangzók kiejtése is időt vesz igénybe, több mássalhangzót hosszabb idő alatt ejtünk ki, mint kevesebbet. Egy szótag hosszabb, ha hosszú magánhangzó van benne, vagy ha magánhangzója rövid, de a szótag zárt, tehát szótagon belül követi egy vagy több mássalhangzó. Rövid a szótag, ha a benne lévő magánhangzó rövid, és a szótag nyílt, tehát szótagon belül nem követi mássalhangzó. Ha tehát egy szótaghatáron mássalhangzó-torlódás van, a torlódást megelőző szótag mindenképpen hosszú akkor is, ha rövid a magánhangzója: az "asztal", "ost-rom" szavak első szótagja hosszú.
Fontos gyakorlati tudnivaló, hogy a vers sorokra tagolódik (maga a vers szó a latin versus, a.m. "barázda", "sor" származéka). A szótagok időértékére épülő verselési rendszerben a rövid és a hosszú szótagok számításánál a szóhatárnak csak nagyon ritkán van szerepe, a szótagok verstani szempontból nem szó-, hanem ritmikus soralkotó tényezők: a verssor egyetlen folyamatnak tekintendő, melynek ritmusát nem akasztják meg értelmi szóhatárok.
Weöres Sándornak ebben a sorában: "Oly szomorú, ha nemes fát tép ki a szél gyökerestől", az oly azért számít hosszú szótagnak, mert a következő szó (szomorú) szókezdő mássalhangzója miatt zárt szótaggá válik, akárcsak a nemes szó második szótagja a fát szókezdő f-je miatt.
Verstani ritmusképletekben a hosszú szótag jele —, a rövid szótagé U. Előfordulhat, hogy egy adott helyen közömbös, hosszú vagy rövid szótag áll. Ennek jelölése U_ vagy U-; mindig az a jel van alul, amelyik gyakrabban szokott előfordulni az adott képletben.
A magyar szavak viszonylag ritkán kezdődnek mássalhangzó-torlódással. Az ilyen szavak esetében azonban mégis jelentősége van a szóhatárnak: ha nyílt szótag előzi meg, a mássalhangzó-torlódásból akkor sem kerül át mássalhangzó a megelőző szótagba, tehát rövid marad.
Például a "te drága", "a prizma" szókapcsolatok ritmusképlete: u-u.
A szótagok hangsúlyviszonyaira épülő verselésben a ritmust a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Ez a hangsúlyos verselés. A hangsúlyos verselésnek többféle típusa létezik, a magyar költészet az ütemhangsúlyos versrendszert használja.
A szótagok időértékének viszonyaira épülő verselésben a ritmust a hosszú és rövid szótag szabályos váltakozása adja. Ez az időmértékes verselés.
Természetszerűen adódik, hogy ha a magyar nyelv képes e két, egymástól eltérő ritmuselv megvalósítására, akkor az ütemhangsúlyos és időmértékes ritmuselv egy versen belül, egyszerre is érvényesülhet. Ennek egyik formája, hogy egy-egy rövid szótagot hangsúlytalan, egy-egy hosszú szótagot hangsúlyos szótag helyettesít, és megfordítva.
Nemritkán az is előfordul, hogy egy vers maradéktalanul megfelel mindkét versrendszer követelményeinek. Ezt a kevert verselési módot nevezzük szimultán verselésnek. Itt kell megjegyezni, hogy a vers konkrét ritmikai megvalósulása gyakran módosít az ideális, elvont metrikai képleten, a metrumon.
A költő formába kényszeríti a nyelvet, és eközben olykor, hogy művészi célját elérje, áthágja a szabályokat. A jó költő azonban mindig tudja, hogy mikor miért lazít a zárt forma kötöttségein.
Megemlítendő, hogy a különféle verstanok eltérő neveket adtak a verselési rendszereknek. Az elnevezések általában felfogásbeli különbségeket takarnak. Az ütemhangsúlyos verselést szokás magyaros, népies, ősi, nemzeti, hangsúlyos néven nevezni. Az időmértékes formákat olykor jövevény-, vendégformák cím alatt tárgyalják. Ezek az elnevezések történeti szempontúak, szemben az imént fölvázolt felosztással, amely elnevezéseiben is a ritmuselvek hangtani sajátosságait tükrözi.
Egyes verstanok különválasztják - történetileg helyesen - a görög-római (deákos) időmértékes verset az úgynevezett nyugat-európai (rímes-időmértékes) verstől. A kettő eredeti formájában valóban nem azonos ritmuselveken nyugszik.
Az angol, német, francia, orosz stb. költészet verselése (minden eltérésük ellenére) megegyezik abban, hogy az időmértékes verselésre emlékeztető képleteket hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakoztatásával hozza létre. A magyar költők azonban, amikor e nyugat-európai versformákat — a szonettet, a tercinát és más formákat — magyarul csinálják meg, valódi időmértéket használnak.
Mind az ütemhangsúlyos, mind az időmértékes versformák fölismerésében nehézséget okozhat a határozott névelők hangsúly-, illetve időértéke, főleg a XX. század előtti költészetben. Az egyébként hangsúlytalan névelő ütemhangsúlyos versben, ütemkezdő helyzetben hangsúlyt kaphat: "A magyarok istenére esküszünk" (Petőfi).
Körülbelül a múlt század közepéig az a névelő mássalhangzó előtti helyzetben hosszúnak számított az időmértékes versben: "Honfi, mit ér epedő kebel a romok ormán" (Kölcsey). Ennek oka az, hogy a határozott névelő az az mutató névmásból alakult ki, s a versnyelv "emlékezett" a lekopott, z hangra, amelynek megléte egykor hosszú időértéket teremtett.

Ez a tartalom a: GNU Free Documentation License védelme alatt áll.
Forrás: A Wikikönyvek, a szabad elektronikus könyvtár. http://www.wikibooks.org/
Ideje: Január 19, péntek, 18:41:02 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Irodalom tudástár

"Költészet, verstan 2. rész." | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Költészet, verstan 2. rész. (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: Január 20, szombat, 08:05:05
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Jó ez nagyon Attila, remek kis kigyűjtés.!!:)
El is mentem magamnak, összegyűjtöm az ilyen tanulságos kis írásokat egy helyen!
Jöhet még, hogy teljes legyen a gyűjteményem!!:)))
Zsuzsi



Re: Költészet, verstan 2. rész. (Pontok: 1)
- veva (hajoka@tenger.hu) Ideje: Január 19, péntek, 19:23:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Érdemes olvasgatni ezt a "könyv"et! Köszönet, hogy idehoztad nekünk! :)



Re: Költészet, verstan 2. rész. (Pontok: 1)
- Joska Ideje: December 03, hétfő, 10:14:16
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)

Talán egy röpke gondolatot írnék ide. A verstan azért tan mert megtanulható, a költészet nem, mert művészet és arra születni kell. Kevés a költők között a József Attila, vagy Szabó Lőrinc.

Lénárd József




PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.12 Seconds
pharmacy online