[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: AndrisF
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9077

Most jelen:
Látogató: 23
Tag: 4
Rejtve: 0
Összesen: 27

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy
Tagi infók a_leb Küldhetsz neki privát üzenetet a_leb a_leb
Tagi infók estelente Küldhetsz neki privát üzenetet estelente estelente
Tagi infók zsoloo Küldhetsz neki privát üzenetet zsoloo zsoloo


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Dezső Ilona Anna honlapja
· 2: Egy lélek csillan
· 3: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 4: Végh Sándor személyes honlapja
· 5: Janusvers
· 6: Haász Irén weblapja
· 7: Gligorics Teru Versei
· 8: S. Farkas Zsuzsanna honlapja
· 9: Zsefy Zsanett
· 10: vers zene.lap.hu
· 11: Ararát
· 12: Orbia
· 13: magyarirodalom.lap.hu
· 14: Sidaversei
· 15: Alkotó.lap.hu
· 16: Barátok Verslista honlaja
· 17: Olvasás lap.hu
· 18: Wendler Mária portál
· 19: Hegedűs Csaba honlapja
· 20: haiku.lap.hu

cheap cigarettes sorry.
Téma és architektúra
tithonos

Az ember legősibb kérdése, hogy létezése honnan ered, s mi a célja.


Téma és architektúra

Az ember legősibb kérdése, hogy létezése honnan ered, s mi a célja.
Ezért fürkészi évezredek óta az eget, s ezért önti misztikus elvágyódásait számtalan művészi formába. Ezért annyira költői minden emberi megnyilvánulás, ezért születik meg számtalan formanyelven a létezés legbensőbb titkai felkutatásának akarata.

Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

(…)

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

(Tóth Árpád: Lélektől lélekig)


Tóth Árpád


És ezért ez a különös magányérzés, mely kozmikus méretűvé nő az elmúlt évszázadok költészetében Angelus Silesius-tól Byronig, Madáchig, Vajdáig, Claudelig, Tóth Árpádig.

Azt már régóta tudjuk, hogy az Univerzum ősanyagait magukban hordozzuk, de ennél sokkal jelentősebb az a tudásunk, miszerint a világegyetem arányai és harmóniái alakítják testünket, minden megnyilvánulásunk mögött ott van a teremtés tervrajzából néhány oldal, melyet olvasni tudunk és merünk.
Egy költői szépségű könyv jelent meg 1920-ban egy német matematikus tollából, mely nem kevésbé költői témát akceptált, az egyiptomi sírpiramis építészetét.
 


Fritz Noetling zseniális műve, a Die kosmischen Zahlen der Cheops Pyramide (A Világegyetem matematikai összefüggései a Keops-piramis méreteiben) megjelenésekor inkább heves elutasítás, otromba gúnyt váltott ki a korabeli szakfilozófiából, mint valamiféle halk elismerést.
Mint minden zseniális művet a méltatlan elutasítás és a hangos gúny után halk elismerés és alázatos másolás követ.
Noethling matematikusi munkája legalább annyira költői volt tartalmában és stílusában, mint Spengler Untergang des Abandlandes című korszakalkotó filozófiai műve.
Noethling a Keops piramis vizsgálatánál számos olyan következtetést állított fel, mely egy mélyen vallásos és misztikus szemléletet mesélt el az egyiptomiakról.
Mindenki számára elsőrendű kérdés, hogy miért építkeztek ezek a földi istenek négyzetes gúla alapú épületekbe, melyeknek sírkamráját eleinte a sírrablók elöli tudatosan elrejtett építészeti trükknek tartottak.
A Keops gúla négy oldala a négy világtáj felé mutatva azokat szimbolizálja. De még az oldalak elhelyezkedése inkább a földi tér inverzeként magasodik, hiszen az egész épület az ég felé nyújtózkodva egyetlen pontba érkezve kozmikus szimbólumokat hordoz.
Az egész léte költői, misztikus, nem evilági, csillagok felé áhítozó, mint az irodalom leghatalmasabb versei, Beethoven utolsó kvartettjei, Bach végső fúgái, Mozart miséi, Liszt transzcendens etűdjei.

A gúla alapjául szolgáló négyzet kerülete megegyezik azzal a körkerülettel, melynek sugara a gúla magasságát adja.

A négyzetes gúlák mindegyikében éppen aranyszög (vagyis „a szinusz és a kotangensgörbék találkozási pontja” 51o49´38”) az oldallapok dőlésszöge az alaphoz képest.
 


A Kheops piramis magassága 148 méter magas., oldallapjának egy vonala 232 méter Ezek a kozmikus számok egyrészt utalnak a Föld - Nap távolságra, másrész a Pytagoras-tétel alapvető ismeretét is feltételezik.
A Kheops gúla a 290 56 ’ 22” földrajzi fokon fekszik, mely megfelel a sarkcsillaggal való hozzávetőlegesen 300 esési szögének. De a nem tökéletes egyezés sem hiba, hanem tudatos tervezési módosítás. A Föld légköre általi fénysugár megtörési szöge 1’ 44”, mellyel a sírépítő mérnökök számoltak.
A gúla oldallapjain való fényárnyékhatások megtervezése igazi matematikusi leleménnyel, ugyanakkor poétikus életérzéssel telítettek. Mi sem lehet költőibb, mint a kelő nap bíbor ragyogásában a gúla csúcsánál küllőkbe rendeződve szétáramló ragyogás képzete.
A felkelő nap első sugara az északi oldal fényébe megfürdik néhány percig, amely a tavaszi és őszi napéjegyenlőség időtartamával mutat egyidejűséget.
A piramis tömege 1:5 000 000 000 aránypárt alkot a Föld tömegével.
Ha az építmény anyagának középsűrűségét megszorozzuk a gúla köbtartalmának egyiptomi szentkönyökben kifejezett számával, akkor a Föld fajsúlyához hasonlatos számot nyerünk.
A Kheops-gúla utal aa Pi- szám ismeretére, a Föld Nap körüli pályájának értékére, miszerint a gúla előszobájának hüvelykben kifejezett értékét megszorozzuk a Pi-értékkel, 365,25-öt kapunk.
Utal az egyenlítő hosszára, a Föld átmérőjére, a hindu Brahman Nap mitikus időtartamára, a tumeszcenciára, a női periódusra, melyből következik, hogy a piramistervező szent papok ismerték, a földi lét nemi periódusait a kozmosz láthatatlan erői befolyásolják.
A fáraó sírkamrájában elhelyezkedő vörös gránit láda pontosan megfelelt a frigyszekrény és a salamoni rézedény köbtartalmával, melynek mitikus mértékét a zsidók Egyiptomból vették át.
 
A Kheops-gúla


Noetling számításait fantazmagóriának tarthatnánk, ha nem látnánk meg a gizai-piramisok Nílus melletti építészeti elrendezéséből az Orion-csillagkép alakzatát, az öt sírpiramis mellett hömpölygő Nílusban a Tejút grandiózus csillagrendszerének fénylő és csillámló hömpölygését.
Kr. e. 2600 körül épült gizai sírpiramis arányaiban is felfedezhető az aranymetszés ismeretére utaló tervezés. A piramis négyzetalapja oldalának a fele és az egyik háromszög oldallapjának a magassága az aranymetszés szerint aránylik egymáshoz. Az előbbi körülbelül 186,4, az utóbbi 115,2 m, melyek hányadosa az 1,618 arányszám.

És ha a szarkofág elhelyezése szempontjából vizsgáljuk a gizai Nagy Piramist, akkor a sírkamra nyílásának meghosszabbodásában az Orionba visszatérő lélek kozmikus útvonalát láthatjuk meg.
 
A Gízai-fennsík modellje


Már korábban, az egyiptomi sírpiramis építkezésnél utaltunk az aranymetszésre, melyet sokáig építészeti és zenei formanyelvnek tartottak, de az irodalomnak éppúgy része, mint a másik két művészetnek. De úgy tűnik, mintha egy más művésznek is különösen fontos szerkesztési elve lenne. Mégpedig a világot megtervező és megteremtő elmének.

 Az aranymetszés és a világ konstrukciója

Weierstrass-tól származik az a mondás hogy: "Egy matematikus, akiben nem lakozik egyúttal valami a költőből, sohasem válik tökéletes matematikussá."
Ha e mondás mellé tesszük Goethe megjegyzését - miszerint a matematika csak annyiban tud tökéletessé válni, ha önmagában felfedezni a szépség igazát - akkor már jól láthatjuk, hogy a matematika semmiképpen nem lehet etikai és esztétikai tartalmak nélküli tudomány. Mert a tudományok létfeltétele, hogy művészetekké váljanak, hiszen művészetnek és tudománynak közös gyökere a képzelet. Matematikus képzelet nélkül csak egy sápadt fényű szobában kuksoló szobatudós.

Az aranymetszés fogalmáról már Euklidész híres Elemek című művében is olvashatunk.

 "Adott egyenest osszunk fel úgy, hogy az egészből és a részek egyikéből alkotott téglalap egyenlő legyen a másik rész négyzetével."

A görög építészet alapvető feladványa, hogy egy tetszőleges távolságot osszunk fel x és a-x szakaszra, amelyeket az alábbi aránypárral szemléltethetünk.


Ha a fenti aránypárt egyenletté alakítjuk, akkor megkapjuk az aranymetszés egy lehetséges definícióját.



melynek eredménye: ? 1,618.

Most vizsgáljuk meg Tóth Árpád Isten oltó-kése című versét.
Első látásra rendkívül szigorú kompozícióval állunk szembe, hiszen az első tizenkilenc, a többi versszakok húsz szóból állnak. A vers a megszokott antikizáló, ugyanakkor a magyar tradícióknak jól megfelelő rímes-időmértékes verselés utemezésének megfelelő, mely jól illik a Tóth Árpád-i életmű belső rapszodikusságához, ahogy anapesztizáló jambikus lejtésű sorokból építkezik.(U- jambusok mellettt előfordul néhány anapestus UU-. Erről majd a Ritmus és Forma című fejezetben lesz szó))
(Nagyon fontos itt megemlítenem, hogy az alábbi műalkotások elsősorban vallási szimbólumokat hordozó alkotások, nem általános érvényű megfogalmazásokban fellelhető jellemzők. A világi költészetről a későbbiekben lesz szó.)
Ha a tartalom felöl nézzük, akkor látjuk, hogy az emberi élet krisztusi szimbóluma áll előttünk, a szenvedésé.
A szenvedés, mely a testi betegségek gyötrelmein keresztül is megmutatja, hogy csak puszta matériák vagyunk itt a földön, de a lélekkel szintézisben élő test képes felfogni az élet egészét. A metszés, mely belénk oltja a lélek öröklétének igazát. De hol is szerepel ez a szó, Isten oltó-kése? A negyvenhetedik szónál, a vers aranymetszéspontjában. Véletlen? Meglehet. De mindenesetre elgondolkodtató.

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szívembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényű arcom.

Ha ezzel szemben elővesszük Dante Isteni Színjátékát, rögvest ama irodalomtörténeti közhellyel szembesülhetünk, hogy a száz énekből álló mű hatvankettedik énekében Dante elengedi Vergilius kezét, hogy majdan a Paradicsomon át Beatrice vezesse tovább, a Fény felé…
Vergiliusban érezzük a földiességet, a megkereszteletlenek megtorpanást az örök mennyek előtt. Beatrice az ég gyermeke, az örök és a földi világban elérhetetlen szerelem teljessége, Isten érintése az Utazó felé.


Dante Alighieri


A nyulak, Fibonacci, az emberi test és a csigák

A pisai Fibonacci 1202-ben publikált egy hipotetikus alapról elinduló feltételezést, mely a nyulak szaporodásának matematikai megfelelését taglalja.
Fibonacci abból indult ki, hogy a generációk egy matematikai függvénynek megfelelő számsorozat számainak megfelelően nemzenek utódokat, melyben költői lelkülettel az élet matematikáját vélhette felfedezni.


Az utódnemzés az alábbi számsort adta az itáliai matematikusnak:

1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89, stb

1+2=3
2+3=5
3+5=8
5+8=13...
A sorban előre haladva két szomszédos szám hányadosa egyre jobban megközelíti az aranymetszés meghatározott értékét. Például 13/21=0,619 és 21/34=0,618 stb., illetve bármely szám négyzete azonos (1 különbséggel) az előtte és utána álló két szám szorzatával.


Fibonacci

Fibonacci-sorozat elemeit az egymást követő két tag hányadosának alakulása során egyre pontosabban számolhatjuk ki, és megkaphatjuk azt az értéket (1,618), melyet ma is használunk.
n an
1 1 1
2 1 2
3 2 1,5
4 3 1,667
5 5 1,6
6 8 1,625
7 13 1,615
8 21 1,619
9 34 1,617
10 55 1,618



Természetesen a biológia és az ásványtan is hamar felfedezte a világ eme harmonikus egyezéseit.
A Nautilus egy tengeri csigafaj, melynek csodálatosan szabályos héja van. Bárhogyan is húzunk vonalat a középponton áthaladva, mindegyik metszés (AC: DB=FG: EG) arány aranymetszés.

1,618 
A Fibonacci-spirál és a Nautilus

Természetesen a tudomány bármerre fordult, mindenhol megtalálta az aranymetszés szent arányát. Bármerre is fordult, ott találta a levelek erezetében, az ágak szétágazásában, a virágok és magok geometriájában, a Naprendszer bolygói távolságának aritmetikájában.



Elég ha kezünkbe veszünk egy fenyőtobozt, s már kezünkben van a Teremtő költészetének egy strófája.
És az embernek elég volt magára néznie, hogy meglássa saját testében ezeket az arányokat.




Szerves és szervetlen

Különleges megfigyelés szolgált alapul a platonikus testek kutatásakor a víruskutatással párhuzamosan. Mára bizonyítást nyert, hogy a platonikus testek „evolúciója” mentén fejlődnek e szerves élőlények legegyszerűbb formái.
Ezek a konvex poliéderek, melyek él –és lapszögei egyenlők, tehát a testszögei egybevágó szögletek.
Ilyenek a tetraéder, a hexaéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder, melyek közül az utóbbi háromban figyelhető meg az aranymetszés.
Az oktaéder egy ikozaédert rejt magában oly módon, hogyha az oktaéder éleinek aranymetsző pontjait összekötjük, egy ikozaédert kapunk eredményül.

   A kristályszerkezeti kutatás  a szerves növekedés szabályszerűségének hipotézisét teremtetett már meg az elmúlt század hetvenes éveiben.
Penrose 1976 májusában a következőket írta Gardnernek:
"Még az is lehetséges, hogy ezek a dolgok jelentőséggel bírhatnak a biológia szempontjából. Ne felejtsük el, hogy bizonyos vírusok szabályos dodekaéder és ikozaéder alakban növekednek. Mindig is zavarba ejtő kérdés volt, hogy hogyan csinálják ezt. Ammann nem periodikus testeivel viszont mint alapegységekkel, kváziperiodikus "kristályokhoz" juthatunk, olyan látszólag lehetetlen (kristálytanilag) hasadási irányokkal, melyek síkjai dodekaédert vagy ikozaédert határoznak meg. Lehetséges, hogy talán a vírusok növekedése is valami ilyesfajta nem periodikus egységen alapul –- vagy túlságosan elrugaszkodott ez az elképzelés?"


Szent és profán

Mindezekből az következik, hogy a körülvevő világ és az emberi test, mely Isten képmásaként él a keresztény és a zsidó és kultúrkörökben, meglássa a szervetlen és szerves világban az istenit. Ezért váltak a geometriai jelek - melyek valamiféle matematikai leképzések - kultikus szimbólumokká.

És ezért lehetséges, hogy az emberi kultúra kezdetén mindig szakrális jelképrendszerek és művek állnak.
A matematika, amely mindig is szoros kapcsolatban állt a vallással – elég ha a babiloni, bagdadi athéni, a maja vagy az indiai, főiskolákra, az egyiptomi, káldeus, párthus csillagvizsgálókra gondolunk. Ezért mondja Spengler, hogy a ión és a gótikus templomok köbe zárt matematikák.
A X. századtól egy új világérzés uralja el az akkori európai kultúrát, mely bár görög alapokon állt, s melynek hite a Közel-Kelet homokos dombjairól szállt északra, már egészen új felfogással viszonyul a Világhoz. Magasba vágy, fel a csillagos égig, szerzetesi cellákban, titkos laboratóriumokban a világegyetem titkos erőit kívánja vallatni, keresi az isteni világrend áthatolási pontjait.
A X. század végén már ismeri a koordináta-rendszert, a tömegvonzást, keresi az anyag változékonyságának tiltott tudását. A reneszánsszal, melyet sokan félreértenek, a gótikus lélek és a barokk megifjodás inas izmos akarata diadalmaskodik, mikor az új matematika alapján megszületik az új festészet és építészet, és az új zene.
A Szent Péter Bazilika csúcsán lévő kereszt felépítményében Michelangelo a görög stílust követte, miszerint „a Föld (a négyzet) egyensúlyban van az Éggel (a kör)”, tehát kerületük egyenlő. Így a háromszög szöge egyenlő az aranyszöggel (51o49´38”).
A modern zenében: Kodály Psalmus Hungaricus című zenei zsoltára 395 ütemből áll, a 245. vagyis a 395 x 0,618. taktus kezdetével esik egybe a mű eszmei mondanivalójának kimondása: „Istenben vessed bizalmadat.”
Talán nem tévedünk nagyot, ha mindezekre való utalást Radnóti csodálatos szerelmi vallomásában meglátjuk. A szerelem szakrális kitárulkozása a profán világ mitikus arányszámai közt.
Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
a zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem a kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap,-
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a terítőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert veled él. S talán lesz még idõm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnyéka lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagy más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

A nyelv, melyet a kultúra koraidőszakaiban szentnek tartottak, mindenféle grammatikai kimódoltsága ellenére továbbra is megőrzött valami szakrális eidost egy letűnt múltból.

Valószínűleg a főnevek szentségesek lehettek abban az értelemben, hogy megneveztek, vagy nevén neveztek bizonyos dolgokat és jelenségeket. Még ma is nyomokban megtapasztaljuk, hogy vannak olyan fogalmak, melyek kimondása bizonyos közegben legalábbis kényes. A régmúltban a kifejezések és megnevezések mellett léteztek az úgynevezett szent szimbólumok is. Még ma is számtalan él a köztudatban, és még ma is újak és újabbak keletkeznek.

Érdemes megnézni egy művet szófajtani szempontból annak érdekében, hogy a versnek van-e architektúrája.

Vegyük például az egyik legcsodálatosabb, szakrális jelképekkel, panteizmussal telítődött Tóth Árpád szerelmi himnuszát a hitvesi szerelemről.

ESTI SUGÁRKOSZORÚ

Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!



Azt már elemi iskolás korunkban tudjuk, hogy egy vers az igék alacsony száma miatt inkább képi síkon hat, és ha a jelzős szintagmák prioritása érvényesül, akkor egy leíró versről beszélhetünk.

Egy vers az igék nagy száma miatt azonban mozgalmassá válhat, főleg ha azok az alany viszonylatában cselekvők vagy műveltetők.

De mi az oka egy ilyen csendes elégiában végbemenő látványos változásoknak?

Az egész vers a történések szempontból egy séta az alkonyatban, melynek annyi történése van, hogy a szeretett hitves megfogja a költő kezét. Ennyi, és semmi több. Ez az egy, a pillanatban megrögzült cselekvés képes az egész vers mozgalmasságát megadni, míg a melléknevek száma jelentősen lecsökken a főnevekével együtt. Még az arányosság is meghatározó, hiszen az igék és a melléknevek aránya felcserélődik.

De Tóth Árpád költészetének a finomsága mégsem ebben rejlik, nem a fő szófajták aránya adja a gondolatépület teljes architektúráját, hanem amit első látásra nem veszünk észre. Az átmeneti szófajoké. Hiszen a befejezett melléknévi igenevek a történéseket oly módon árnyalják, amely által az igék jelentése telítődik a létállapot misztikumával. Korábban láthattuk, a földi élet csak akkor válhat igazi létté, ha megistenül, ha az isteni oltókés belemetsz az eleven húsba. S nemcsak szenvedést, hanem az anyagi világon túlra való ébredést is ad. Minden szúrás egyre fájdalmasabb, de egyre közelebb hozza az Értést.

Most a hétköznapiságban is megszülethet valami, ami ugyan földi, de ami a földet összeköti az éggel. A nyugati költészet tavaszának és nyarának összes Beatricéje Laurája, Júliája, Lillája, Margitja tér itt vissza a világalkony őszébe. A középkor örökszerelem-képlete a régi francia eposzt fordító Tóth Árpád tolmácsolásában. Az örök szerelem érzete, mely magával hozza az istenséget, és felemeli a férfit. A Nőre, akit a modernkor és maga a nő is Nórává tett, utoljára még ráhull az isteni kegyelem fénye azon a debreceni erdei sétányon, melyben a fák még felragyognak egy csendes őszi lobogásban.

Erről árulkodik a vers aranymetszéspontja, a 15. sor:

„Melyben egy isten szállt a földre le”

Emlékezünk a piramistemplomok égbe hanyatló arányaira, az isteni szenvedésre, melyet az ember belenyugvással vesz át az Istentől? A szerelemre, mely istenség formájában ereszkedik az istenfényű arccal megáldott szerelmes költőre? Az ásványok és a megkövült csigaház aritmetikájára, a sejtek molekuláris evolúciójára, az antik és a reneszánsz katedrálisok geometriájára, az oratorikus zene magaslati pontjaira, a magyar és egyetemes költészet nagy alkotásaira: Mind-mind a világegész isteni harmóniájára utalnak.

Talán így van és így kell lennie, és akkor a téma és a forma megtalálta az öröklét egyensúlyát.


Fibonacci szobra
Ideje: Február 06, kedd, 22:10:56 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

A mi költősulink

"Téma és architektúra" | Belépés/Regisztráció | 20 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Téma és architektúra. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Február 06, kedd, 22:24:34
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ezt a dolgozatot én már egy kerek napja olvasom...
Nagyon kell rá figyelni, - de érdemes átrágni magunkat rajta, mert meghökkentően érdekes tények és felfedezések birtokába jutunk.

Eddig annyit tudtam az aranymetszésről, hogy feladata nivellálni szimmetria és asszimetria közt...
Most már egészen másként látok egy verset. Persze, ez nem minden egyes versre igaz, - ezt Te mondtad nekem, és ekkor megnyugodtam... :))

A matematika nagyon messze esik az én érdeklődésemtől, - nem is tudom teljesen befogadni a nagyon mélyre lenyúló, matematikai összefüggések és képletek világát.
Ezt a tanulmányt nagyon alaposan és sokszor el fogom olvasni, de sokkal jobban megértettem, amikor elmagyaráztál bizonyos (számomra érthetetlen) összefüggéseket...

Kiváló olvasnivaló, még lesz dolgunk egymással ;)
Köszönöm.



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- prayer Ideje: Február 07, szerda, 07:35:39
(Adatok | Üzenet küldése)
Fantasztikus tanulmányt írtál, a harmónia, és az esztétikai teljességet sugalló szerkesztési arányról!.. Az aranymetszés fogalma nagymértékben hatott a reneszánsz művészekre, építészekre, és még a modern művészetekben is alkalmazzák. Misztikus hatása a világmindenség belső rendjével tökéletes összhangban lévő rejtett harmóniáján alapul. Vajon mi az oka annak, hogy az emberek minden korban és minden földrészen szent helyeket létesítettek, amelyek az istenség nyomait őrzik, holott isteneik testetlen lények, és hitük szerint nem a földi világból valók? És vallásaikban különféle rendeket követnek, és hiszik, ha a rend törvényeiben élnek, különleges képességekkel ruházódnak fel. Például a szádhuk, kiknek a fakir szó jelentésük szerint: "Az ember lelki szükséglete Isten."
A matematika, az irodalom, a zene, a különböző művészeti ágak, építészet, ... stb, és lásd, a biológia is, egyetlen determinált állapot, ahol a sok rétegek nyomása hatására elő-elő villannak saját gyémántjaink... Köszönöm ezt az élvezetes témát! Az eféléket nagyon szeretem.



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- Noa_Noa Ideje: Február 07, szerda, 21:26:43
(Adatok | Üzenet küldése)
Most mindegyik cikk nagyon jó a Magazinban, sorban mindhez muszáj elismerő szavakat írnom - nincs okom rá, hogy szó nélkül menjek el írásod mellett ;)
Ismételten írom: nagyszerű tanulmány!



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: Február 07, szerda, 21:50:12
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Érdekes, hogy nem tudna az ember az alapvető értékek között olyan valami találni, ami nem lenne fontos, és ne kapcsolódna a költészethez, az íráshoz. És mégis mennyire egyedi tud lenni egy-egy vers. Azt hihetnénk lehet olyan, mint a matematika, s később kiderül... mégsem, csak olyasmi, de bármely más példát is hozhatnánk. A régi korokban szinte elengedhetetlen volt a kapcsolódás a költészet, a matematika, más művészetek, vagy a filozófia stb között, ma már sokkal inkább szakosodtak a világnagyságok. Várom a folytatást.



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Február 08, csütörtök, 00:01:20
(Adatok | Üzenet küldése)
Rendkívül érdekes a téma, amit boncolgatsz. Világunk rejtett és nyilvánvaló misztikus összefüggéseit hobbi szinten én is érdeklődve tanulmányozom. De azért nem szabad túlságosan elfogultnak lennünk egyik irányban sem. Aki materialista, az hajlamost mindent a véletlennek tulajdonítani, aki meg idealista, az ott is összefüggést (Isteni kéz beavatkozása) lát, ahol talán nincs is. Az arany középutat kell megtalálni ebben is, azt hiszem. Az aranymetszés szabályait lehet tudatosan is alkalmazni, és régi korok építészei minden bizonnyal alkalmazták is, de nem minden építészeti alkotás esetében lehetett ez tudatos. Az aranymetszésen alapuló méretarányok a szem számára is egy harmonikus, kellemesen arányos formát mutatnak, amit akár "ránézésre", megérzésre is meg lehet alkotni, minden matematikai számítás mellőzésével. A természet, vagy Isten sem használt vonalzót és szögmérőt, miközben a csigaházat megalkotta, és nyilván a nyulak sem tanulmányozzák Fibonacci sorozatát szaporodás előtt. Ezek a dolgok olyan triviális összefüggéseken alapulnak, amelyeket még nem ismerünk. Én nem látom feltétlenül magasabb civilizáció beavatkozását a piramisok megépítésénél sem, de erre Te sem utaltál, bár már ilyet is olvastam. Még a Pitagórasz-tételt sem kell ismerni egy gúla megépítéséhez. Összejön egy kisgyerek kezében is, ha az alkotórészeket odaadjuk neki. Mert egy térbeli pontot egy síkon felvő négyzettel másképpen nem is lehet összekötni.
Ami a verseket illeti, nem kételkedem, hogy Tóth Árpád vagy Radnóti tudatosan alkalmazta eme architektúrát a versében, de én el tudom képzelni, hogy ez az arány kijöhet egy pusztán intuícióból született versnél is. A harmónia a szépséggel egy cipőben jár, amit a szem szépnek lát, és harmonikusnak érez, az nyilvánvalóan azért van úgy, mert tudat alatt felfogjuk Világegyetemünk matematikai törvényszerűségeit, és ismétlődő motívumait.
Érzésem szerint ez hiányzott még nagyszerűen és alaposan kifejtett írásodból. Köszönöm, hogy olvashattam! Várom a folytatást!



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- kepe Ideje: Február 08, csütörtök, 12:44:03
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én azt vallom,hogy az Isteni törvények,összefüggések,mindig mindenben fellelhetők. Nincs kivétel. Sokezer kísérletet végeztem dupla,meg tripla leellenőrzéssel,--persze érdeklődésemnek megfelelően--és úgy találtam,hogy a fizikai síkon megnyílvánult dolgoknak mindig van szimbolikus üzenetük. (Ez egyébként a legérdekesebbb az ezotériában.) Az ember pedig öntudatlanul(!) ismétel,hiszen semmilyen tett nem lehet független a mindenség törvényeitől,mert abban élünk,ki nem vonhatjuk magunkat. Talán az elhanyagolhatónak ítélt részletek fontosságát,jelentőségét akkor lehetne jól megérteni,ha az időben vissza tudnánk menni,és apró beavatkozásokat végeznénk. De ha csak elgondolom,hogy mennyi apró,"jelentéktelen véletlennek"kellett ahhoz történni,hogy mondjuk itt ülök,és ezt leírom,akkor átérezhetem a legapróbb részletek jelentőségét,egyben rendeltetését. Ha viszont mindez tudatos lenne bennünk,az igencsak nagy zavart okozna,így jobb az,ha a lényünk tőlünk bizonyos tekintetben független része van csak mindezzel tisztában.



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- edami Ideje: Február 09, péntek, 20:13:31
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Tithonos!

Mesterien erzekelteted a muveszetek- tudomany-, termeszettudomany egybefonodo harmoniajat, az illusztraciokkal a kolteszet nemes szepsege elottunk ragyog.

Szeretettel:edami



Re: Téma és architektúra (Pontok: 1)
- stako Ideje: Február 11, vasárnap, 09:42:37
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyszerű sorozatodat én is figyelemmel kísérem, mintahogy magát a költősulit is kiváló ötletnek tartom!
Az emberi elme már csak úgy működik, hogy a világot szereti szimbülumokba rendszerezni, mert ezzel megkönnyíti saját működését. Így van ez az aranymetszéssel is, az persze más kérdés, hogy a világ pont beleillik ebbe a sémába.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.16 Seconds
pharmacy online