[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: cedrus
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9076

Most jelen:
Látogató: 12
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 13

Jelen:
Tagi infók janus Küldhetsz neki privát üzenetet janus janus


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Péter Erika honlapja
· 2: Haász Irén weblapja
· 3: Kaláka
· 4: Sidaversei
· 5: S. Farkas Zsuzsanna honlapja
· 6: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 7: Egy lélek csillan
· 8: Alkotó.lap.hu
· 9: vers zene.lap.hu
· 10: Máté László honlapja
· 11: kortársirodalom.lap.hu
· 12: Dezső Ilona Anna honlapja
· 13: A Hegy - NeMo blogja
· 14: Olvasás lap.hu
· 15: Gligorics Teru Versei
· 16: Wendler Mária portál
· 17: haiku.lap.hu
· 18: magyarirodalom.lap.hu
· 19: Orbia
· 20: SOmannák

cheap cigarettes sorry.
Zsenik gyermekei
TimurLink

Nehéz a kettős teher...


Kettős teher: zseninek lenni


Egy zseni fia mindig csak egy zseni fia marad
Klaus Mann

Bár műveiből sok elkallódott, csak oratóriumból, illetve vallásos iskoladrámából tizenkettőt írt, nyolc misét, hét litániát, és számos egyéb egyházzenei művet, hatvannál is több szimfóniát (!!!!!!), harminc szerenádot, valamint tizenegy versenyművet komponált. Ezt sem saját hangszerére, a hegedűre, s akkor kamarazenéjéről és kisebb szerzeményeiről még nem is szóltunk. Egyetemi tanulmányai során filozófiát és jogtudományt hallgatott, hamar kapcsolatba lépett az észak-németországi felvilágosodás képviselőivel. Jól tudott angolul, franciául, latinul, olaszul. Élénken érdeklődött a történelem, a politika, a geográfia és a teológia iránt, érdeklődésében csöppet sem mellékes szerepet játszottak a természettudományok. Angliában összevásárolta a legjobb és legdrágább tudományos műszereket, amelyekhez foghatók egyetlen korabeli dél-német egyetem birtokában nem voltak. Leveleiben újra és újra előforduló jelszó: „aut Caesar aut nihil”.
Ő volt Leopold Mozart.
Zsenije nem utolsósorban abban állt, hogy felfedezte fia, Wolfgang Amadeus Mozart tehetségét, és szinte alárendelte magát fiának, a másik zseninek. A zsenik természetrajzában szinte páratlan történet, mert pl. Friedrich Weissensteiner a Zsenik gyermekei c. kötetében a szülő zsenik és tehetséges gyermekeik között számos buktatót sorol fel. Ösztöndiagnosztikai és mélylélektani fejtegetések helyett, amelyek a mostanában oly divatos „self” körül zajlanak, csak előfeltevésként jegyezzük meg e páratlanul színes, nagy erudícióval megírt kötet kapcsán, hogy a zsenik lányának könnyebb volt, mint a fiúknak. Most aztán vesszen össze az Oidipus és az Elektra komplexum és nézzük a tényeket. A szerző öt családot vizsgál: Goethe, Wagner, Freud, Mann, Mahler. Kizárólag azzal foglalkozik a könyv -rendkívül érdekfeszítően-, hogy a gyermekek hogyan viselték el apjuk zsenijét. Egy korszakalkotó tehetség árnyékában milyen stratégiák nyílhatnak az önmegvalósítás felé? Vajh gondolt-e a fiatal Sztálin apja válaszára, amikor felvetették, hogy kicserélik Paulus tábornokra, amire Sztálin válasza az volt, hogy” Nem cserélek tábornokot közkatonára”. De vajon gondolt-e Jánossy, a korszakalkotó fizikus, Lukács György és Botsrieberger Gertrud fogadott fia, hogy pótapja, Lukács György kártyán nyerte el fogadott fia szabadulását a lágerből? Ámbár ez nem volt igazán jó példa, mert a szerző könyve arról az erőfeszítésről szól, hogy milyen lehetőségei voltak, vannak a zsenik gyermekeinek apjuk árnyékában tehetségük kibontakoztatására, mely minden esetben felveti a kínos összehasonlítás lehetőségét: az Apa nagyobb volt és behozhatatlan. Czeizel Endrének biztos lenne néhány szava mindehhez, én azonban csöndesként megjegyzem, hogy a Karinthy család minden egyes tagja tehetséges volt, igaz, ebbe a fájdalomherceg, Karinthy Gábor, bele is halt.A rendkívül izgalmas kötet öt fejezetét már csak helyszűke miatt sem lehet reprodukálni, szimbolikusan két esetet mutatok fel a tudós szerző könyvéből, mely szimbolikusan mutatja a zsenik és gyermekeik közti kapcsolat kibontakozási lehetőségeit.
August von Goethe: Az apja pórázán függő gyermek
Christiane Vulpius szegényes kunyhóban állapotos a nála 16 évvel idősebb titkos tanácsos, befolyásos Goethétől. Weimarban. Goethe túl van már a Werther-en, az Egmont-on, és egy sor nagy drámán. Befolyásos ember, évi 1200 tallér fizetéssel, II. József nemesi rangra emeli. Itt alkotja, Weimarban a Tasso-t, az Iphigéniát, s a Faust-ot. Az itáliai utazás Goethét elválasztja Charlotte von Steintől, amikor Christiane fivére érdekében Goethe segítségét kéri. A virágkötő lány és a titkos udvari tanácsos szerelembe esik. Magasra csap a felháborodás. Goethe titkos tanácsos elismeri az apaságot, élettársául fogadja a lányt, de templomi esküvő nélkül. Irtózik a kötöttségtől. A magányos agglegény pillanatok alatt egy hét fős család tagjává válik. Fia keresztelőjén Goethe nem vesz részt. Az apai nevelés a távolból történik. A játék guillotin pl. amit Goethe Frankfurtból rendelt fiának, egyáltalán nem felel meg Christiane elveinek. A gyermek vágyik sokszor távollévő apja után. Tejfogait egyszerre szeretné kihúzatni, hogy apja minél jobban megszeresse, ha megjön. Goethe sokat utazik, ráadásul, ha alkotni akar, a nagy család elől Jénába utazik írni. Fia vágyik rá. Az alkoholt meg nem vető anya bevonja ivászataiba Augustot, Goethe fiát. August menekül, tízévesen szülői beleegyezés nélkül Jénába utazik. August csak 1801-től használhatja hivatalosan a Goethe nevet, ekkor válik hivatalosan apja fiává. Korán kifejlődött alkoholizmusát a naponta három litert is megivó Goethe nem ismeri fel idejében. A fiút korán nyomasztja az apját övező gátlástalan elismerés és hódolat.1805.-ben kerül csak a fiú gimnáziumba, ahol bajkeverésen kívül mással komolyan nem is foglalkozik. Apja nem törődik iskolai ügyeivel. Egy évzáró ünnepségen lerészegedik, és kerti székeket tör össze a vendégek előtt. Csalódást jelent August számára az is, hogy noha Napóleon szeretett volna találkozni Goethével, apja kitért ezelől. A későbbi tragédiát sejteti, hogy Goethe nem szán önálló életet fiának, a titkos tanácsosnak szüksége van egy megbízható titkárra, aki sok mindent levesz a válláról, de hogy ehhez kedve van-e Augustnak, erről senki nem kérdezi. Apja pórázán él. Apja visszarendeli, eltiltja diáktársaitól, elszigeteli és ezzel még jobban magához köti és tökéletes függőségbe taszítja. Napóleon megszökik, August feliratkozik az önkéntesek listájára, de apja letiltja. A döntést August feje fölött hozzák, és neki nincs ereje kivonni magát apja bűvköréből. Mindig mások döntenek helyette, ő pedig azt teszi, amit mondanak neki, ebben rejlik élete tragikuma. Augustot a társai megvetik, hazaárulónak tartják, aki búskomorrá válik, és szenved a megvetéstől.. Anyja meghal. Goethe és fia nem vesznek részt a temetésen. August szerelmes lesz, a viszony nem nélkülözi a bonyodalmakat. Amikor a hölgy igent mond, a Goethe-házat kibővítik: August eljátssza az utolsó esélyt az önállóságra. A fiatal feleség az apósát tiszteli, becsüli, férjét nem sokra tartja. Házasságuk homokra épült. A fiatal feleség hevesen flörtöl. August az alkoholba menekül. Goethe nem érdeklődik fia problémái iránt. Augustot afféle irodalmi ügynökként foglalkoztatja, egyre több feladattal bízza meg, hogy tolja a költő szekerét. „A Goethe név volt August átka” -jegyezte meg a család egyik barátja. Ebben az időben már beteg, a viselkedése egyre önpusztítóbb jelleget ölt, életenergiája évről évre gyengül. Elege van abból, hogy mindig csak szolga legyen, az apja helyettese, hogy mindig az ő nagyságához mérjék. August alázatosan meghunyászkodik mindig apja előtt. Kitörési kísérletként Rómába utazik. Itt azt írja apjának: A 40 év során ez az első alkalom, hogy önállónak érzem magam, méghozzá idegen emberek közt”. Rómában már csak tíz nap adatik meg a legnagyobb német költő szerencsétlen fiának. Sírkövét Thorvaldsen alkotja meg: „A Goethe fiú, apját megelőzve, elhunyt a 40. életévében”. Johann Wolfgang Goethe még a fia halála után sem volt hajlandó arra, hogy önálló, független lénynek tekintse gyermekét.
Anna Freud: Sikertörténet. Apja szerette, imádta, féltve őrködött apja életműve felett, de ki tudott lépni árnyékából, és mint a gyermek -pszichoanalízis megalkotója világhírnévre tett szert.
Kiváló tollal megírt esszék szülők-gyermekek kapcsolatáról, a tehetségről, az önmegvalósításról, a felelősségről. Rég olvastam ilyen nagyszerű könyvet.

Kerekes Tamás

Friedrich Weissensteiner: Zsenik gyermekei
Sziget Kiadó, Budapest, 2006
Ideje: Február 14, szerda, 22:09:29 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Könyvismertetők

"Zsenik gyermekei" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Zsenik gyermekei (Pontok: 1)
- Audrey Ideje: Február 15, csütörtök, 09:00:52
(Adatok | Üzenet küldése)
Érdekes volt. Hát bizony nem lehet könnyű zseni gyermekének lenni, de szülőjének éppúgy nem. Goethén meglepődtem, ezt nem tudtam róla... Kicsit kisebb lett a szememben. Na nem mint költő, hanem mint ember. Mivel sajnos számomra is ismerős a zsarnok és elnyomó szülő szitu....:-((



Re: Zsenik gyermekei (Pontok: 1)
- hori Ideje: Február 16, péntek, 08:31:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Érdekes cikk volt. Szerintem a zsenik szinte mindig rossz férjek, családapák. Csak a munkájuknak élnek. Aki hozzájuk köti életét, számolnia kell ezzel.



Re: Zsenik gyermekei (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Február 19, hétfő, 15:49:18
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ismerős szitu. Én is zseni vagyok... Viccet félre, meglepő új dolgokat olvastam, meg fogom keresni ezt a könyvet! Köszi az ismertetőt! Üdv: Péter.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.11 Seconds
pharmacy online