| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A cápa, mint médium |
|
TimurLink
 |
A Mark Twain Klub hírlevele. |
A Mark Twain Klub titkára jelenti
marlonbrandy
A cápa, mint médium
Az ausztráliai Sydney kikötőjében nyüzsögnek a legszebb emberevő cápák. Vannak, akik abból élnek, hogy eladják a cápákat a kormánynak, hiszen az fizet érte. Minél nagyobb a cápa, annál nagyobb a jutalom. Nemcsak a jutalmat kapod meg, hanem mindazt, amit a cápa gyomrában találnak. A cápa a leggyorsabban úszó hal. A leggyorsabb gőzös is siralmasan elmarad mellette. Amellett nagy csavargó, messze elkujtorog az óceánokon.
1870-ben egy idegen fiatalember érkezett Sydneybe. De mivel nem volt ajánlólevele, állást sem kapott. Nem kedvezett neki a szerencse, végül már éhezni kényszerült. De kenyere és szállása sem akadt.
Egy hajnalban messze a város határában találta magát, céltalanul bolyongott a kikötőben. Amint egy cápavadász mellett elhaladt, az felnézett rá, és megkérte, hogy tartsa egy kicsit a zsinórt. - Rendben van, de mit ad? - kérdezte a fiatalember -Neked adom a cápát, ha fogsz egyet -válaszolta a halász. - Meg is eszem mindenestül, kérem a zsinórt - mondta a fiú.
Váratlan kapás jelentkezett, a halász biztatta: húzd már, húzd csak, - és már szárazon is volt. Szokatlanul nagy cápa volt - „teljes tizenkilenc láb hosszú”, mondta a halász, amikor késével felhasította - na, most rabold ki, fiatalember, amíg én új csalétket hozok a kosaramból! A cápa hasában ugyanis rendszerint van valami, aminek érdemes utánanyúlni. Látod, megfordítottad a szerencsémet. Remélem, a magadét is - Az se lenne baj, arra ne legyen gondja. Csak hozza a csalétkét! Én addig kirablom a cápát. A fiú gyorsan elszelelt, még a nyolcvan shilling jutalomra sem tartott igényt, ami a cápáért járt volna. Visszament a városba, útközben mélyen elgondolkodott. Pillanatra megállt a legjobb vendéglő előtt, aztán a ruhájára nézett, s egy talponállóban reggelizett. A visszakapott pénzre nézve megjegyezte, hogy ebből nem vehet magának jobb ruhát, aztán továbbment.
Fél tízkor Sydney leggazdagabb gyapjúügynöke reggeliző-szobájában ült otthon, reggelizett és újságot olvasott. Egy cseléd bedugta a fejét, és így szólt: - Egy alkonyi madár áll az ajtó előtt, és az úrral akar beszélni - Minek hozol nekem ilyen üzenetet? Küldd a dolgára! - Nem akar elmenni. Próbáltam - válaszolta a szolgáló. - Nem akar elmenni? Nahát, ez szokatlan. Akkor két dolog lehetséges, vagy figyelemreméltó ember - vagy őrült. Őrült? - Nem, nem látszik annak - hangzott a felelet - Azt mondja, egész nap itt fog állni, ha nem beszélhet az úrral - Hát vezesd be, adta meg magát a kereskedő. És gyorsan megadta a kezdő hangnemet: -Mit akar? - Százezer fontot, hangzott a magabiztos válasz - Mégis tévedtem, mondta magában a kereskedő - Mondja, kicsoda maga? - kérdezte.
- Cecil Rhodes.
- Nem emlékszem, hogy valaha is hallottam ezt a nevet - No hát, csak kíváncsiságból kérdezem, mi jutott eszébe, hogy ilyen fura kéréssel forduljon hozzám? -Az a szándékom, hogy százezer fontot szerzek Önnek, s ugyanannyit magamnak két hónap múlva - Beszéljen bátran, mi a terve? - bíztatta a kereskedő - Meg akarom venni az egész gyapjútermést, - kéthavi szállításra - Micsoda? Az egészet? – Az egészet - Úgy látszik, még mindig érhet meglepetés. De hát mit beszél maga? Tudja, milyen értékű lesz a termésünk? –Kétmillió fontsterling! - talán egy kicsivel több - válaszolta a fiú - Hát a statisztikát mindenesetre jól tudja - gondolkodott a kereskedő - De tudja-e, hogy milyen margóval jár a kéthónapos határidőüzlet? -Azzal a százezer fonttal, amivel idejöttem -válaszolta az ismeretlen - Megint igaza van. Igazán szeretném, ha volna ennyi pénze, csakhogy lássam, mi lesz ebből. És, ha megvolna, mit csinálna vele? - kérdezte a kereskedő - Két hónap alatt kétszázezret csinálok belőle - hangzott a magabiztos felelet... - No de miért vásárolná meg az egész termést és miért keresne vele ennyit? - tört ki a kíváncsiság a kereskedőből – Nem gondolom, tudom -hangzott a válasz - Most beszéljen határozottan! Honnan tudja? - kérdezte a kereskedő – Mert Franciaország hadat üzent Németországnak, s a gyapjú ára 14 százalékkal fölment Londonban és még emelkedik.
- Úgy? Igazán? Na, hát most megfogtam magát! Ilyen mennykőcsapásra, mint ez, fel kellett volna ugranom ültömből, de mint látja, meg sem mozdultam, hiszen olvastam a reggeli lapokat. Megnézheti, ha akarja... A leggyorsabb hajó tegnap este tizenegykor érkezett meg, ötven napja hagyta el Londont. Minden hír, amit hozott, itt van nyomtatásban. Szó sincs háborús felhőkről, s ami az angol gyapjút illeti, nos ez a leglanyhább cikk az angol piacon -Most magán a sor, hogy fölugorjék. Miért nem teszi? - Az én hírem csak tíznapos -válaszolta a fiatalember - Ó, Münchausen, hallod ezt a bolond beszédet? Honnan szerezte?
- Egy cápa gyomrából.
- Rendőrséget, puskát! Ó! Verjétek fel a várost. Elszabadult a bolondokháza! Valaki egy cápát küldött Angliába piaci jelentésért?
- Nézze, ha bebizonyítja, amit mond, én összeszedem a pénzt, akár a kétszeresét is, ha kell, és megfelezem magával a nyereséget, de Önnek meg kell mutatnia a Times tíznapos példányát!
- Itt van - s azonkívül ezek a gombok, meg egy jegyzőkönyvecske: annak az embernek a tulajdonai, akit a cápa elnyelt. Kétségkívül még a Temzében nyelte el, ugyanazon a napon, mint a Times, német nyelven azt mondja: ” A hadüzenet következtében ma elutazom Németországba, hogy életem hazám oltárára helyezzem.” A lehető legtisztább németséggel írja ez a hazafias lélek. Hogy még aznap harcba indul. El is indult, de a cápa bekapta szegényt.
- Kár érte! A gyásznak is megvan a maga helye, de arra még ráérünk. Most sürgősebb dolgunk van. Lemegyek a városba és felvásárlom a termést. Két hónap múlva, amikor szállítaniuk kell majd, azt fogják hinni, hogy a mennykő csapott beléjük. De hát a gyásznak is megvan a maga ideje, ezt az esetet a másikkal gyászoljuk meg. Most jöjjön, elviszem a szabómhoz! Mit is mondott, hogy hívják?
- Cecil Rhodes.
- Nehéz megjegyezni. De azért azt hiszem, egyre könnyebb lesz, ha az ember életben marad.
A halászok azóta a legfinomabb birkahúst teszik a horogra, ennek hírére a cápák összegyűltek és a cápatenyésztés lett a legeredményesebb kereset a kolónián -Cecil Rhodes után.
A történteket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.
marlonbrandy megbízásából a:
Kerekes Communication’s
|
Ideje: Február 26, hétfő, 11:41:13 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A cápa, mint médium" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A cápa, mint médium (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Február 26, hétfő, 12:07:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Akár így is lehetett... Remek történet! |
|
|
|
|
|
Re: A cápa, mint médium (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Március 01, csütörtök, 12:57:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Igaz vagy nem igaz, de érdekes történet, szórakoztató. |
|
|
|
|
|
|
