[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 261
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 261


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Kirándulunk
Chokito

Ahogy múlnak az évek, a magamfajta öregember úgy válik egyre kényelmesebbé.


Egyre nehezebben mozdul ki a lakásból, hétvégeken legszívesebben egész nap csak úgy, eltenne-venne otthon (persze csak ha nagyon muszáj!), számítógépezne, vagy ha neadjisten úgy dönt, hogy egyre unalmasabbak a net általa látogatott oldalainak blogjai, hát felfedezi a UPC családi csomagja által nyújtott TV adók széles választékát. Valahogy így találtam rá egyábként valamelyik vasárnap a Travel nevű adóra is, ami egész nap útifilmekkel, képes élménybeszámolókkal szórakoztatja a nagyérdeműt. Fantasztikus tájakra, érdekes kultúrákba, csodálatos vidékekre kalauzolja el a nézőt, és mindezt havi alig több, mint 5000 magyar forintokért.

A nejem persze egészen más. Ő a szokásos hétvégi nagytakarítás után, amikor én már majd összeesem a nagy sürgés-forgás nézésében való elfáradástól, "megfulladok ebben a rohadt lakásban" felkiáltással állandóan csak menne valahová. Én meg egyszerűen teljesen értetlenül állok a jelenség előtt, merthát könyörgöm, HOVÁÁÁÁ???? Az összes plázát bejártuk már (van, amelyiket kétszer is), a szomszéd ház előtti játszóteret már kismilliószor láttuk, hiszen arra vezet utunk reggel-este a villamosmegálló felé, a legközelebbi hegyvidék (a Gellért hegy) az ablakból is látszik, és én akárhogy is nézem, semmi érdekeset, különösebben extrát nem találok benne. És hogy egészen őszinte legyek, a hazafelé út zsúfoltsága sem hiányzik nekem annyira, hogy ezért talpig túrabakancsot öltsek lelkesen, s cipelhessem hátizsákomban a különböző szendvicseket, csirkecombot, üditőket, útközbeni nassolnivalókat.

Aztán az történt még, hogy két év kihagyás után jól elmentem az infarktusom után félévenkéntre ajánlott és ezért szokásos szívszűrő vizsgálatra, ahol az EKG-m alapján orvosom rettentő óvatosan fogalmazva csak annyit mondott: "nem lenne ez rossz, ha nem látszana rajta, hogy mennyire szétdohányozta a tüdejét". Gondolom, ismer már annyira, hogy kettőnk kapcsolatának azonnali végét jelentette volna, ha a leszokást javasolja, így halkan csak annyit tett hozzá: gyakrabban és hosszabban kellene sétálnia.

Váltanom kellene tehát, de hát ...
Én szeretem kis lakunkat, jól elvagyok benne, számomra az igazi megnyugvás kis szigete, ahol elengedhetem magam, felüdülhetek, kipihenhetem a hét fáradalmait. Ha itt most mindenféle útiterveket kezdünk szövögetni, akkor megette a fene az egészet! Aztán támadt egy zseniális ötletem! Olyan, ahol a kecske is megmarad, és a káposzta sem válik feltétlenül anorexiássá! Kiránduljunk otthon! Nem ám úgy, mint az a szegényházaknál dívik, hogy jól felülünk az 56-os villamosra, oszt irány a Hűvösvölgy! Egy frászt! Veszünk egy ilyen izét, na, tudjátok, ezt a menőgépet, vagy járókeretet, vagy futópadot, vagy hogy is hívjákot, lehetőleg négyszemélyeset, beállítjuk másfél-két km/óra sebességre, jól kinyitjuk az ablakot már csak a friss levegő végett is, és nekilódulunk. Abban ugyan már elég gyakorlatot szereztünk, hogy a kölkök meglehetősen szégyenlik az ősöket, tehát úgysem jönnek velünk, de az illúzió teljesebbé tétele érdekében azért kell az a másfél órás vita, kiabálás reggel, ami régebben is megelőzte az igazi kirándulásokat. És hogy mégis miért négyszemélyest? Hááát, mert ha esetleg mégis, netalántán úgy döntenének vén fejükre hogy velünk tartanak, hát ne kelljen már ott tolongani a futószalagon négyünknek! Attól, hogy kirándulás, még tiszteletben tarthatjuk egymás auráját, nem muszáj mindjárt egymás agyára mennünk, egymás sarkára lépve azon versengeni, hogy ki ér előbb a célba! Jól bekapcsoljuk a TV Travel nevű csatornáját, és a világ bármely táját aránylag olcsón bejárhatjuk.

De mondok jobbat! Ezeknek a járókereteknek, vagy futógépeknek, vagy mi a csudáknak ugyebár van egy vezérlőpultja, mindenféle gombbal, kijelzővel, kutyafülével. Kiválóan alkalmas arra, hogy az évek során ajándékba kapott útleírásokat, képes útikalauzokat rátéve valami hasznát is vegyük végre ezeknek, ne csak a port fogják a könyvespolcon. Nejemmel olyanokon már amúgyis rég nincs vita, hogy melyikünk lapozzon (az ágyazáson sincs, én csinálom, és kész!), max. csak akkor, ha a gyerekek is jönnek. De mint céloztam rá, ennek elég kicsi a valószínűsége, így a békés, nyugodt, pihentető túra minden lehetősége rendelkezésünkre áll. Dupla előny, hogy ha már neadjisten kezdek elfáradni a nagy, egészséges túrázás közben, egyszerre két-három lapot észrevétlenül átlapozva hamarabb is jutunk el a célig. Aztán megszűnik az a gond is, hogy a járt útról letérve, mondjuk virágot szedegetek nejemnek a közeli vázából, Ők esetleg nem várnak meg, én meg lélekszakadva rohanhatok utánuk, hogy le ne maradjak. Nincs eltévedés, vita azon, hogy melyik túristajelzés mentén haladjunk tovább. Világot látott emberek leszünk, és még csak nem is kerül annyiba, mint azoknak a szerencsétlen amerikai nyugdíjasoknak, akiknek ebből a célból külön be kell szerezniük egy lakóautót. Na meg hát magyar ember magyar viszonyok között magyarul spórol amúgyis, teljesen tökéletesnek látszik hát a megoldás.

Most már csak azon kell majd még megvívnom itthon a magam kis csatáját, hogy ezek a kirándulások akkor már ne a hétvégi nagytakarítás UTÁN történjenek, hanem előtte. Hogy legyen értelme mindkét dolognak! Az útközben szanaszét dobált konzervdobozokat, szalvétákat, csikkeket így is, úgy is össze kellene szedni majd, amikor megint eredeti funkciójában üzemel a lakás. Teljesen felesleges, sőt, csak dupla munka lenne ez az újabb takarítás, ha szombat helyett a vasárnap lenne a kiránduló nap.

És akkor vasárnap jól kipihenhetném ugyebár egyben a kirándulás fáradalmait is ...
És akkor végre nejem sem moroghatna annnyira, vajon mitől vagyok olyan fáradt, hogy fekve kell végignéznem, ahogy mos, főz, takarít ...
És akkor kis családunkban végre minden és mindenki rém hepi lehetne ...


Ideje: Március 01, csütörtök, 12:45:06 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

HAPCI

"Kirándulunk" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Kirándulunk (Pontok: 1)
- kerlac Ideje: Március 01, csütörtök, 19:42:40
(Adatok | Üzenet küldése)
Veszett jó, már megint. :))



Re: Kirándulunk (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Március 01, csütörtök, 20:20:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Csak ne lennék ennyire vizuális alkat :DD



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.30 Seconds