[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 311
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 311


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Költészet és játék
Tithonos

Jan Huizinga Homo Ludens ( A játékos ember) című művében a költészet ősi játékjellegét emeli ki. Azt mondja, a Poézis játékfunkció ...


És ha valaki a távol-keleti költészet formáitól az eszkimóknál a jogi eljárásokat helyettesítő dobversenyeket veszi alapul, a régi kelta, majd ír, magyar táncokat, táncszókat és verseket, beláthatja, hogy az ember ősi játékösztönéből fakad a rím és a ritmus sajátos, az élet egészét megkönnyíteni akaró formaösztöne.
Huizinga beszél arról is, hogy a formális költészet nem esztétikai igényű, hanem mindannak a külsősége, ami szent és ünnepélyes. Gondoljunk az ősi imádságokra, bordalokra, ünnepeken előadott szónoklatokra, a maláj Pantum feleselős rímeire, a Hai-kai (haiku) költészet régi játékjellegére, mely láncrímes formákká fűzte össze a természet megélésének szimbolikus világrendjét.



Johannes Huzinga

De gondoljunk a skandináv saga-költészet és a Kalevala felelgetésekből létrejövő robosztus szerkezeteire..
A rögtönzés, mely mindig költői, mindig különleges, mindig szakrális, vagy játékos, az emberiség kultúrtörténetével egyidős.
A magyar táncszók, melyek a lépések üteméből kiváló mondókák, a leghősibb irodalmi emlékek.
Az udvarlás már az állatvilágban is játék, szexuális értelemben vett magamutogatás, kötekedés… A csábítás technikája nem a logika mentén kitalált , hanem költői módon megszervezett, formálisan kimódolt.
A gyermeki szerelem első megnyilvánulásai – melyet tekinthetünk a szexualitás legkezdetlegesebb formái megérzéseként – játék, ének, tánc, ritmikus mozgás, mondóka és csúfolódó.
Az ősi törzsi szokások, rámondások megszilárdult rögtönzések, melyek akár évezredekig öröklődnek, variálódnak - ritmikusan átkódolhatók.
Az írás kialakulásában is érezzük a játékjelleget, melyben az ábrák taktusrendszere átalakul egy bonyolult matematikai rendszerré.

A kultúrák nagykorúságában a tudományos művek költői formát öltenek. Lucretius vagy Empedoklés műveiben a természettudás és a filozófia taktusrendszerré nemesül.
Dante Comédiája grandiózus filozófia és teológia a költői formák hatalmas rendszerébe emelve titkos matematikai jelképrendszerrel ötvözve.
Shakespeare óriásmonológjai filozófia és pszichológia, az európai irodalom magaslati pontjai. Lear a viharban, Hamlet a bástya fokán, Rómeó a kriptában, Antonius a római polgárok előtt Caesar véres köpenyével.
De Bánk magányos gyötrődései, vagy Ádám az űrben, a legmagasabbrendű filozófiák közé tartoznak.

Költészet-játék-ősiség

Weöres Sándor magyar etűdjei gyermekversek tartalmiságában Huizinga kultúraelméletének játékjellegét erősíti fel. Ezek a versek az emberiség tavaszát idézik vissza, mikor a nyelv a játékösztön egyik megnyilvánulása volt.
Csúfolódok ősi taktusai, kiszámolók mitikus szimbólumai telítődnek a proceleusmaticus pergő imamalom-hangjaival. Több kultúra formanyelve és tartalma találkozik a négy rövid mora-lábak és a hosszú ütemek metszetében.

- - / - - / U U U U / - -



Télen-nyáron fuvaroz a Márton,

- - / - - / U U U U / -



erdőn-völgyön vonatoz a Pál,

- - / - - / U U U U / - -


Jankó buzgón szegecsel a gyárban,

- - / - - / U U U U / -



jó csizmákat Feri kalapál.


*

UU/ - U // U U / - U


Juli néni, Kati néni

U U U U / U U U


- letye-petye-lepetye! –

- U / - U // - U / - U


üldögélnek a sarokba,

- U / - - // - - / - U



jár a nyelvük, mint a rokka

U U U U / U U U

- letye-petye-lepetye! –


Weöres Sándor




U U U U / /U U U U



Megy a kocsi, fut a kocsi:

- - / / U U -




patkó-dobogás,

U U U - / / U U U -




Megy a vonat, fut a vonat:

- - // U U -




zúgó robogás.

*

U U U U / U U U U


Fut a havon a fakutya,

U U U U / U U U U


vele fut a retyerutya,

- - / U U - -


din don diridongó.

U U U U / U U U U


Ha kiborul a fakutya,

U U U U / U U U U


lepotyog a retyerutya,

- - / U U - -
din don diridongó.





Weöres Sándor fenti versei jól példázzák, hogy a vers technikai jelentősége az emberi játékösztöntől fogantatott, mint ahogy a kultúra kezdetén az ember világra való rácsodálkozásából, a halál megtapasztalásának rémületéből, a túlvilág reményéből.
A vers bizonyos korokban l’art pour l’art technika, máskor tartalom, de e kettő szintézise mindig a kultúra erejének teljében mutatkozik meg leginkább.

Kólonok

Mielőtt ebben a fejezetben Weöres Sándor költészetétől tovább lépnénk, nagyon fontos megemlítenünk a görög költészet egyik fontos, mondhatni szintetikus metrikai képletét, a kólonokat. Maga a szó is tagot, egységet jelent. Hivatalos meghatározása: „A verslábak egybekapcsolódása létrehozott olyan állandósult képleteket, amelyek önmagukban is alkothatnak sort, többnyire azonban kisebb ritmusegységként beépülnek egy-egy hosszabb sorba. Az ilyen állandósult metrikai szerkezeteket kólonnak nevezzük.”
Leggyakrabban használt kólonjaink:

Adóniszi — U U — — 
Bacchius U — —
Choriambus — U U — 
ionicus a minore U U — — 
ionicus a maiore — — U U
krétikus — U —
Maecenas atavis-kólon — — — U U —

Most vizsgáljuk újra Weöres Sándor verseit. Rögvest látni fogjuk, hogy a korábbi metrikai beosztást másként is szemlélhetjük. Ugyanis Weöres a magyar költészetben ritkán használatos verslábak mellett a magyar klasszikai költészet mellett sokat kísérletezett a kólonok lehetőségeivel.
Nézzük pédául Weöres saját képleteit.

első paión — U U U
második paión U — U U
harmadik paión U U — U
negyedik paión U U U —


UU - U // U U - U


Juli néni, Kati néni

U U U U / U U U

- letye-petye-lepetye! –

Jól látható, hogy két harmadik paiónt alkalmaz az első sorban, melyre két proceleusmaticus felel, hogy a tartalmi elemeket felerősítse.

DE ha tovább vizsgáljuk a fenti Weöres sorokat, akkor azt láthatjuk, hogy az alábbi sorban újabb, jellegzetesen szép hangzású, inkább éneklő kólont láthatunk:

- - / U U - -


din don diridongó.

Itt már jól látható a sorvégi ionicus a minore.
A költészet gyakran alkalmazza a kolonokat, melyeket sokszor a vitás verstani kérdések során tisztáztak, mint a Vargyas-vita, vagy Horváth János elméleteinek kritikai felülbírálata. Különösen jól vizsgálható a magyar klasszikai költészetben, Berzsenyinél és Kölcseynél, később Babitsnál és Weöresnél a kólonok igen érdekes metriája.
De a kólonok jelentőségüknél fogva megérdemelnek egy önálló fejezetet.



Költészet és az elmúlás
A hexameter, a disztichon és az epigramma.



Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a vers metrikai súlypontjait nem szabad a vers értelmi hangsúlyaihoz mérnünk, hiszen a vers zenéje és a köznyelv hangsúlyozása legtöbbször nem ekvivalensek egymással.
Többek között ezért alkalmazhat a költő szabályos és kötött, homogén verslábakat. Ezeket nevezzük monoritmikus sorfajtáknak. Ilyen például az anakreóni hetes:
U — / U — / U — / —(w)
Fiúk örömbe töltsük
Látható a kötött három, monoritmikusan doboló jambus.
Más esetekben a költő alkalmazhat állandósult verslábak helyett más, úgynevezett helyettesítő vagy közömbös verslábakat. Erre a legalkalmasabbnak a — — spondeus tűnhet, mely a hexameterek és a pentametereknél a daktilusokat — UU helyettesítheti.
Az ilyen sorokat nevezzük poliritmikus sorfajtáknak.
— U U / — — / — — / — U U / — U U / — U 

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ?

Látható, hogy a daktilusokat helyettesítő spondeus sokszor lassítja, nehezíti, oldja a sorok tartalmi részeit. Egyetlen kikötése az ötödik versláb daktilusi jellege, valamint a sorzárlat közömbös, spondeusi nyomatéka. Ezért a hexameternek összesen 32 féle szerkezeti variációja létezik.

A sortípusokat görög számnevek alapján nevezték el. Eszerint létezik mono- (1), di- (2), tri- (3), tetra- (4), penta- (5), hexa- (6), stb ütemet tartalmazó sor.

A hexameter hatütemű sort jelent. A görög verselmélet a sort a sztichon szóval, a verssort a sztichon szóvégi utótaggal jelöli. Így jött létre az úgynevezett két sorból álló disztichon. 
Hexameter
A hexameter hat verslábból áll: daktilusból, amelyet az első négy verslábban spondeus helyettesíthet. Szigorú kötöttség, hogy az ötödik versláb csak daktilus lehet, a hatodik pedig két szótagos: spondeus A hexameter ritmusát sormetszet választhatja szét. Igen gyakran fordul elő a metszet a harmadik versláb hosszú szótagja után, melyet a görög verstanok penthémimerésznek neveznek.


— U U/ — —/ — // —/ — U U —U U / — U

Régi dicsőségünk, // hol késel az éji homályban ?

Gyakran helytelenül szokták idézni Vörösmarty Zalán futásának első sorát, mert bár ott megtalálható a penthémimerész, de a görög szabályok tiltották, hogy a harmadik ütem spondeus legyen. A szabálynak az volt az értelme, hogy a metszet trocheus-t eredményezzen.

-UU / - UU / -// - U / -UU / - UU / - -
A görög bukolikus költészetben, például Teokritosznál alkalmazott metszett, mely az ötödik versláb előtt áll, s melyet bukolikus dierézisnek nevezünk.
— U U / — — / — // — / — U U // — U U / — U
Régi dicsőségünk, // hol késel az // éji homályban ?

Könnyebben megtalálhatjuk a bukolikus dierézis-t Vörösmarty híres sorában, mely a görög szabályok miatt inkább a latin hexameter-szabályokra utal, melyek megengedőbbek voltak annak ellenére, hogy teljeséggel a görög szabályokat követték.
Mint fentebb láttuk, egy versben két metszet lehet, melye során az elsőt cezurának, a másodikat dierézis-nek nevezzük.

Különösen fontos három szabálya a hexametereknek:

1, Egy sor nem fejeződhet be rövid szótaggal, mert azt csonka hexametert eredményez.

2. Szintén hiba rövid szótaggal hexametert kezdenünk, mert azt Willamowitz- Moellendorf óta fejetlen hexameternek nevezik. 

3.Nagyon fontos, hogy a spondeusi ütemek kellemetlenül monoton hangzását elkerüljük, tehát a spondeusi tetrapódia rosszhangzásúvá teszi a verset.
Pentameter.
„Bár neve szerint öt lábból kellene állnia, a pentameter is hatlábú verssor, csakhogy a harmadik és hatodik lába csonka. A harmadik (fél) láb után erős sormetszet, dierézis osztja két félsorra a pentametert. A pentameter is daktilusokból épül fel, ezeket csak az első félsorban helyettesítheti spondeus, a második félsor hagyományosan szigorúan daktilikus.” A sor képlete:
— U U / — U U / — // — U U / — U U / —

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Disztichon.
A disztichonok az egyik legelterjedtebb versformák még a modern, a közelmúlt költészetében is. Hatalmas és izmos formák, melyek tömörsége, érctáblaszerű időtlensége magában álló. Talán ezért is válhatott a római költészetben különösen vaskos és ironikus eszközzé. Sok esetben obszcén játékokká izmosult, melyek az emberi kisszerűség leleplezését hivatottak szolgálni. Nézzünk meg néhány Martialis epigrammát.

Nyelvi vétség
- - / - U U / - - / - U U/ - U U / - -
Kérded Galla, miért nem veszlek el én feleségül,
- - / - - / - // - U U/ - U U / - 
Szépen szólsz, farkam néha dadogni szokott.
Jól látható, hogy Martialis nemcsak a címben, hanem a pentameter sorban is játszik. Ahol a fallikus jelkép megjelenik, ott merev spondeusok „állnak”, majd a nemi képtelenséget gyors daktilusokkal jelöli.
Saepe soloecismum mentula nostra facit.
Ideje: április 02, hétfő, 20:21:59 - fullextra

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

A mi költősulink

"Költészet és játék" | Belépés/Regisztráció | 14 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- Eroica (ezüsttollacska@ t-online.hu) Ideje: április 02, hétfő, 21:05:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Tithonos!
Ezt a részt mintha egyenesen nekem küldted volna.Bár tudom, hogy nem így van, akkor is köszönöm. Kinyomtatom magamnak.
Imádom Weöres Sándort. Amikor óvó néni voltam, legszívesebben csak Őt tanítottam volna a gyermekeimnek(Amit persze nem lehetett, hiszen több jó gyermekvers-írónk volt annak idején, amikor a "nagyok" politikai okokból "csak" gyeremekverset írtak. Azért is volt abban az időszakban olyan nagyszerű a gyermekirodalom.)



Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- Emericus (imike@labor.hu) Ideje: április 03, kedd, 07:26:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Tithonos, élvezet volt hozzáértő előadásodat olvasni, ahogyan jó volt magamat kicsit újra az iskolapadba képzelni. Üdvözlettel: Imre.



Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- mango Ideje: április 03, kedd, 09:11:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én már "régóta" olvasgatom ezt a nagyszerű művet, amióta csak beküldted - és próbálom magamévá tenni.
Olyan érthetően, tisztán tudsz írni erről a "tananyagról" is, akár a prózáidban, verseidben csodálom a valódi szépséget, Tithonosom!

Ez az egész Költősuli bizony már olyan, akár a misszió.

Tudod, hogy mindig is csodáltam azt a végtelen szakmai, irodalmi tudást, amit Te a fejedben raktározol, - és amit Te mindig, mindig elhárítasz. Túl szerény vagy...
Pedig mit nem adnék a fele, vagy negyede tudásodért... ;)
Minden óra anyagával csak tovább növekszik bennem ez a csodálat, és össze kall kapnom magamat, hogy lépést tarthassak Veled.

Ahogy egyre beljebb haladunk a leckékbe, úgy válik egyre érdekesebbé is.
Talán azért, mert az alapokat már letetted, - van mire építkezni.

Nagyon élvezem minden "órádat" - de az igazi az, amikor mindezt élőszóban hallom Tőled, vagy legalábbis egy-egy részletét... :))
Köszönöm ;)



Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- edami Ideje: április 03, kedd, 13:17:26
(Adatok | Üzenet küldése)
Kedves Tithonos!

Mindig ide varazsolod, a legszebb eveimet, amikot szajtatva hallgattam kedvenc tanaraimat, most is igy tortenik.

Szeretettel:edami



Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- Lacoba Ideje: április 03, kedd, 15:10:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Naná, hogy én is hatalmas élvezettel olvasom, hiszen minden újabb és újabb megközelítés feltár számomra valamit, amit csak önmagam szorgalmán tanulgatok. Ilyenkor mindig helyére kerül egy-egy lapocska, mely a kis elszigeteltségemben eddig nem világosodott meg. Azt is tudom már, hogy az életem végéig kell tanulnom, és ez sem elég ellensúlyozni, amit az igazi nagyok ösztönösen megoldottak. Mégis fontosnak tartom, hiszen minden újabb picinyke csiszolást hatalmas öröm egy-egy versben, esetleg saját versemben viszontlátni.



Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- soman (soman@mailbox.hu) Ideje: április 05, csütörtök, 07:14:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Remek olvasmány! Úgy gondolom, hogy számunkra, akik lelkes amatőrökként egymás hibáiból tanulgatva írjuk újabb és újabb szerzeményeinket, óriási lehetőség, hogy ezen az oldalon hozzáértő tollából olvashatunk e varázslatos világ rejtelmeiről.
Hisz felelősség is ez. Ezt nem szabad elfelejtenünk, ezért különösen fontos minden új ismeret, mely megvilágít egy addig homályosnak látott sarkot.



Re: Költészet és játék (Pontok: 1)
- winner Ideje: április 05, csütörtök, 18:22:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Tithonos

Őszintén megvallom, nem kevés új információt kaptam. Azt hiszem most, hogy időm engedni fogja, visszamenőleg elolvasom azokat a részeket, amelyeket időhiány miatt kihagytam.

Üdvözlettel: Laci



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.32 Seconds