| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A tíz legszebb magyar regény 1. |
|
Tithonos
 |
Mikszáth minden archaizmusa modernné érett abban az emberi közvetlenségében, mellyel az általános írói attitűd fölé tudott nőni. |
Mikszáth Kálmán művészete mára iskolai tananyaggá szürkült, pedig írásművészete szinte alig vesztett sok évtizeddel ezelőtti hatásából.
Legmagyarabb íróink közé tartozott, aki elfordult minden nyugatias műveltségtől, s maradt az, aminek született: igazi felvidéki magyar „bujdosónak”, ahogy Prohászka Lajos nevezte a magyar karaktert.
Mert Mikszáth elzárkózott mindattól, ami a nyugat-európai irodalom egyik legkellemetlenebb hordaléka volt, a liberális világlátás, az egyoldalú naturalizmus, a tézisregény kétes tanítása.
Mikszáth minden archaizmusa modernné érett abban az emberi közvetlenségében, mellyel az általános írói attitűd fölé tudott nőni.
Egyszerre őrzi lelkében a szláv érzelgősséget, de még ez is oly könnyen vegyül el magyarságának folyamában, hogy szinte csak annyi marad meg belőle, mint a felcsapó hullámok felett a pára.
A törvényszerű magyar komorságban ő szólal meg először a humor hangján, s ez a humor a legérettebb derű, mely Mikszáthot megmenti az alkotói süllyedéstől. Mert az általános írói magatartás nehezen tér le az egyszer megérzett siker útjáról, s még akkor sem ereszti el a gyeplőt, ha általános emberi értékekkel szemben igazságtalanná vált.
Mikszáth egyik titka, hogy a magyar finitizmus mögött nem történelmi linearitást lát, hanem a faj pszichéjét, mely sokkal mélyebb történelmi valóság, mint a fogalmi ketrecbe zárt világnézet.
Bujdosása és elzárkózása valójában a magyarságért érzett felelősség és aggódás volt, s minden írói útja csak a magyar témákban tudott célt találni. De magyarságlátása szinte mindig egyetemes tudott maradni, legyen az szerelem, házasság, gentrylét, arisztokratizmus, vagy misztériummá épített pletyka.
Legfontosabb és legszebb regénye a Fekete város, mely az utolsó nagy és összefoglaló alkotása, s egyben testamentuma is.
Mikszáth ebben a regényben a polgár gyalázatos és öntörvényű akarnokságát mutatta meg, mely nem mentes a szennyes kishitűségtől és a silány bosszútól sem. Lőcse az emberi nem egy archetípusává válik, míg Görgey egy másikká. Lőcse a sejtelmes és kisszerű gonosz, míg Görgey a túlzott szabadságélményéből eltorzult magányos várúr.
Görgey személyiségének megteremtése az egyik legnagyobb írói bravúr. A már-már nevetségesen hiszékeny főúr, aki egy régi világ eszményeibe beletorzul, miképpen válik nevetséges figurából először zsarnokká, majd szánandó emberi gyengeséggé. Mikszáth itt a gyengeséget gyengédséggé is képes áthangszerelni, míg a lőcsei polgár bárdolatlansága mögött kitűnően mutatja meg a mindig torzóvá formátlanodó magyar polgár szükségszerű elhanyatlásait.
Ősi magyar igazságot mond ki Mikszáth Görgey alakjának megrajzolásakor, mely mindez akár kelet-európai igazság is lehet.
Az úr, aki még nem vesztette el a paraszttal való kapcsolatát, a keleti társadalmi berendezkedés egyik lehetséges formája, míg a másik a paraszt. Mindkettő az egy vér két szélső formája, mely között nincs átmenet.
A polgár az idegen test a keleti magyar ideálban. Idegenségét a lőcsei vezetés tökéletesen megtestesíti. Mert nemcsak német mivoltában, hanem felemás pszichéjében is renegát.
A betolakodó és élősködő, aki szakít a régi törvényekkel, s új törvényeket hoz. Ereje a különállásban van.
Hogy mit is akar kifejezni vele az író?
Talán Mikszáth azt az örök igazságot hagyta az utókornak, hogy minden, ami idegen, az nem szelídíti vagy javítja a régi Magyarországot, hanem elpusztítja.
Mikszáth leírásai és ábrázolása telve vannak romantikus formákkal vagy mértéktartó realizmussal. Írásai sokkal inkább történetek, melyek életbölcsességtől, valami különös őszies aranyderűtől telítettek. E történetek nem téziseket akarnak kifejteni és bizonygatni, hanem az élet örök igazságait akarják újra és újra elbeszélni.
A Fekete város már címében is utal az életellenes állapot baljós sejtelmére, tragikus végkifejletére.
S hiába „fehéredik” ki a történet végére, ez a fehérség már egy új romlottság álcája.
|
Ideje: Augusztus 01, szerda, 14:48:30 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "A tíz legszebb magyar regény 1." | Belépés/Regisztráció | 9 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- mango Ideje: Augusztus 01, szerda, 17:30:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kétségtelen Mikszáth írói nagysága.
Csak a legmélyebb tisztelet hangján lehet szólni róla, - bár én olyan régen olvastam már Mikszáthot...Elő is fogom venni újra: hihetetlen, mennyire tudod, hogy kell kedvet csinálni írásoddal ehhez...
Köszönöm :) |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- Angeli Ideje: Augusztus 02, csütörtök, 09:31:53
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Csak egyet tudok érteni Anikóval, igazi kedvcsináló a dolgozatod. Tényleg... én is milyen régen olvastam Mikszáth-ot! |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Augusztus 02, csütörtök, 20:23:56
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | A már megismert, nagyszerű irodalmi tájékozottságod, és egyéni látásmódod alapján írtál Mikszáthról. Javasolnám, hogy a jövőre érettségiző gimnazisták ebből az általad leírt írásból is készüljenek. üdv. Józsi |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Augusztus 02, csütörtök, 20:31:50
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Egy nagyon értékes írást küldtél Mikszáthról. Köszi, hogy olvashattam. üdv. Józsi |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- Emericus (imike@labor.hu) Ideje: Augusztus 03, péntek, 22:10:22
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Tényleg ragyogó az elemzés, köszönet érte. A Fekete város pedig szerintem is Mikszáth legnagyobb regénye. |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Augusztus 05, vasárnap, 14:12:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Számomra nagyon hasznos cikk Mikszátról. "Fekete város" által ismertem meg őt és akkor szerettem meg a műveit. Köszönöm, hogy olvashattam itt a nagy magyar íróról. |
|
|
|
|
|
Re: A tíz legszebb magyar regény 1. (Pontok: 1)
- stelltesor Ideje: Augusztus 05, vasárnap, 23:13:06
(Adatok | Üzenet küldése) | Ehhez hadd tegyek hozzá csak egy idézetet magától Mikszáth Kálmántól:
«Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik:
ez a legnagyobb jutalma.» Mily igaz!
Jó volt soraid által feleleveníteni egyik legmagyarabb írónk írásművészetét, alakját. Köszönöm Neked.
|
|
|
|
|
|
|
