| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz |
|
Csekk
 |
alkalmanként átlagosan 120,000 ember fog meghalni ...
|
Armageddonok az emberiség történetében:
Egy angol kutató szerint az utóbbi 10,000 évben legalább 500 komoly becsapódás
érte a Földet, és ez bizonyos esetekben az emberiség történetére is hatással
lehetett. Dr. Benny Peiser (John Moores University, Liverpool) szerint az esetek
kb. 70 százalékában Tunguzka-típusú becsapódás történt, ahol a kisbolygó
vagy az üstökösmag még a levegőben felrobbanva egy 20-100 megatonnás
TNT-bombának megfelelő hatást fejtett ki. Mintegy 100 alkalommal azonban
felszíni (tucatnyi vagy több esetben óceáni) becsapódás történt, melyek
meglehetősen nagy területeket és az adott területeken található kis országokat
meg korai civilizációkat is elpusztíthattak (egy 1490-ben becsapódó
kisbolygó például egyszerűen leradírozta a Föld felszínéről a kínai
Chi"ing-yang-ot 10,000 lakosával együtt).
Dr. Peiser rosszabb esetben még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a holocén
(vagyis a földtörténeti jelenkor) idején akár nyolc nagy lehűlés is a
kozmikus katasztrófákra vezethető vissza; illetve azt is, hogy nem csupán az
agyagművességet és földművelést létrehozó neolitikus forradalom kialakulásában,
de a bronzkori civilizációk felemelkedésében és hanyatlásában, valamint a
római birodalom bukásában is alapvető szerepet játszottak a kozmikus becsapódások.
A holocénban dr. Peiser az ismert kráterek alapján úgy véli, hogy 14
nagyobb becsapódás történt, ám a tudományos közvélemény - ismét csak
dr. Peiser szerint:
- Még mindig nem érdeklődik kellőképpen a kozmikus katasztrófáknak a történelemre
gyakorolt hatása iránt, és amennyiben nem hozunk létre megfelelő
"bolygóvédelmi rendszereket", úgy a következő 10,000 évben legalább
13 millió ember (alkalmanként átlagosan 120,000) fog meghalni a különböző
becsapódások következtében. (Vagy még több, mivel az emberiség lélekszámának
növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb olyan hely marad a Földön, ahol
számos emberélet kioltása nélkül következhet be egy becsapódás). És bár
a Tunguzka-típusú, kisebb katasztrófák ellen legalábbis nehéz védekezni,
a nagyobb - és ennek megfelelően nagyobb fenyegetést jelentő - kozmikus
objektumok megsemmisítésére fel kell készülnünk, amennyiben azt akarjuk,
hogy hosszú távon is stabil maradjon a civilizációnk.
Peiser persze egyáltalán nincsen egyedül a véleményével: Lord Sainsbury, a
tudományos miniszter (UK) még 2000 januárjában felállított egy "UK
Task Force"-ot, amely azt vizsgálja, hogy Nagy-Britannia mit tehet a
kozmikus fenyegetés ellen.
Az ókori Armageddon harmincszor:
A legújabb kutatások szerint Megiddo városa, amely az ókorban az Egyiptom és
a Mezopotámia közötti kereskedelmi útvonal egy stratégiai pontját tartotta
ellenőrzése alatt, a Közel-Kelet "Szent András törésvonalára"
épült. A geológus Amos Nur (Stanford University) szerint a város 2000 év
alatt több mint 30-szor dőlt romba (tehát kb. 70 évenként egyszer), és ez
nagyban hozzájárulhatott a késői bronzkori civilizáció összeomlásához
is.
A város egyes pusztulásaiban természetesen szerepet játszhattak kívülről
jövő támadások is, véli Nur, ám alapvetően a földrengések okolhatóak,
hiszen "mi értelme lett volna lerombolni a falakat, az istállókat és a
kapukat, ha utána egyből újjá is építették?"
A rendszeresen bekövetkező csapások olyan nagyok voltak, hogy a város neve -
bibliai formájában, Armageddonként - máig is közismert.
Kisbolygó-becsapódás: előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz:
A kutatók szerint a kisbolygóval való összeütközést követő "becsapódási
tél" csak a kezdet, és utána jön a nem kevésbé halálos
"ultraibolya tavasz".
Az Oregon State University és a British Antarctic Survey vizsgálatai szerint a
kisbolygó-becsapódást követő időben az ózonréteg elvékonyodásával,
savas esővel és káros ultraibolya-sugárzással is számolnunk kell. A népszerű
mozifilmek elsősorban a nagy kihalásoknak (mint amilyen a dinoszauruszoké is
volt), a szökőár-hullámoknak és az egész Földet elborító, katasztrofális
lehűlést okozó porfelhőnek szentelnek figyelmet, de Andrew Blaustein zoológia
professzor úgy véli (Oregon State University), hogy ezzel még nem ér véget
a történet.
A rövid távú hatások mellett ugyanis ott vannak a hosszú távúak is: miközben
a "becsapódási tél" következtében kihal a növények nagy része,
illetve kipusztulnak a növényekre utalt nagytestű szárazföldi emlősök
(beleértve az embert is), aközben a levegőbe került salétromsav savas esőkhöz
vezet. A következő lépésben pedig (miután a természetes "szűrők"
is kiiktatódtak) az ultraibolya-sugárzás is roncsolóbb hatásúvá válik,
és ezt már nem tudják majd elviselni a kozmikus téltől legyengült növények
és állatok.
A számítások szerint a becsapódást követő első 390 napban ugyan a
porfelhő képes lenne ugyanazon a szinten tartani az ultraibolya-sugárzást,
mint amilyenen az korábban volt, ám 600 nappal később a sugárzásnak az erőssége
legalább a kétszeresére nő, és ez a DNS-ek sérülésének a valószínűségét
az 1,000-szeresére növeli. A mutációk, rák és az egyéb hatások pedig
elpusztíthatják a növényeket - vagy legalábbis túlságosan lelassíthatják
a növekedésüket, és ez katasztrófához vezet, hiszen a fotoszintézis az egész
Föld táplálkozási láncának az alapját képezi. Ráadásul az is elképzelhető,
hogy a viszonylag gyakrabban előforduló, kisebb becsapódások az
ultraibolya-sugárzás szempontjából még veszélyesebbek, mert nem vernek fel
elegendően nagy mennyiségű, a sugárzás ellen védő port.
Megjegyzés: Forrás: Spacedaily, & New Scientist
|
Ideje: Augusztus 21, kedd, 23:11:56 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz (Pontok: 1)
- AngyaliAndi Ideje: Augusztus 23, csütörtök, 10:16:26
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Sok cikket olvastam már én is ebben a témában, hiszem, hogy van mitől félnünk! Bár a megoldás...
Puszi: Andi |
|
|
|
|
|
Re: Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz (Pontok: 1)
- Si Ideje: Augusztus 23, csütörtök, 11:06:27
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon jó cikk. Remélem nagyon távoli a lefestett jövő... Minden elmulik, mért pont a mi világunk lenne örök? |
|
|
|
|
|
Re: Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz (Pontok: 1)
- Móka Ideje: Augusztus 24, péntek, 04:46:43
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Teljesen össze vagyok zavarodva...na most akkor globális felmelegedés vagy globális lehülés? Érdekes cikk, az biztos. |
|
|
|
|
|
Re: Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Augusztus 24, péntek, 05:19:09
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Na, akkor iszok még egy pohár bort. hogy ha már ügyis meg kell halni, akkor legalább vidámanhaljak meg. üdv. Józsi |
|
|
|
|
|
Re: Előbb meghalunk, aztán még rosszabb lesz (Pontok: 1)
- parakalo Ideje: Augusztus 28, kedd, 10:55:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Én tehetetlennek érzem magam, így Csitesszel értek egyet és én is iszok még egy pohárral.
A cikk egyébként tetszett! |
|
|
|
|
|
|
