| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Dél-Olaszország V. (Útinapló) |
|
stelltesor
 |
Július 14-én, szombaton 11 órakor megérkezvén a leccei külkerületi, castromedianói szállásunkra ugyancsak kellemes élményben volt részünk...
|
... Paola és Paolo, a „Bed & Breakfast Cavallino” szállásadók hasonló, otthonos melegséggel fogadtak, mint Casalini di Cisterninóban és tökéletes felszereltséggel vártak bennünket. [...] A bejelentkezési adminisztrálás és tájékoztatáshalmaz után elfoglaltuk lakásunkat, elrendeztük dolgainkat, lezuhanyoztunk, majd beutaztunk Lecce központjába egy tájékozódó, még napos, késő délutáni és esti sétára, valamint vacsorára. Ez utóbbit természetesen a helyi, hagyományos konyhaművészet remekeiből választottuk, amit Emilia Romagna tartomány földjén nem fogyaszthatunk, mint pl. az ún. „Ciceri e tria” (csicseri-borsó és tészta) nevezetű egytál ételt, amely egy leveses étel, de se nem „zuppa”, se nem „minestra”. Ez a tál étel ritka gasztronómiai archeológiai termék, ahogy a salentinói konyhaművészet szakértői mondják. A „tria” (= „trya”) arab eredetű kifejezés, az „itrya” szóból ered és ezen a nyelven száraz tésztát jelent. Nagyon fontos, hogy házi készítésű kemény lisztből készített tészta legyen, amelynek egyik részét [...] hagyományosan kifőzik, a megmaradtat pedig forró olajban borostyán színűre pirítják. A hagyomány előírja, hogy a csicseriborsót terrakotta cserépedényben kell főzni. [...] Nagyon ízletes ez a rendkívül sajátos salentinói eledel. [...] Vacsora után még sétáltunk a rendkívül élénkké vált városban: ilyenkor zajlik az élet, míg délidőtől este öt-hatig szinte teljesen kihaltak ezek a déli városok. A felvételeimet Leccéről, a Dóm téren (Piazza del Duomo) láthatókkal kezdtem (Dóm, egyéb épületek, a Püspöki Palota, a torony és maga a tér). Majd pedig a római amfiteátrumról és környékéről kattintott felvételek következtek.
Ez az amfiteátrum nagyságát tekintve a legjelentősebb római kori emlék az egész Salentinói-félszigeten. Valószínű, hogy Hadrianus (117-138 d. C.) idején nyílt meg, az I. század felében a cirkuszi játékok megrendezésére.
1901-ben véletlenül bukkantak rá a Banca d’Italia épülete alapjainak lerakása közben végzett ásatások során. A régészeti ásatásokat a két világháború közötti időszakban végezték és 1938-ban fejezték be. A római színház félkör alakú nézőtere 102 x 83,40 m nagy volt, az aréna 53,40 x 34,60 m kiterjedésű volt, 10.000/15.000 nézőt tudott befogadni. Az amfiteátrumot elsősorban állatviadalokra használták.
Felhívnám a figyelmet a Santa Croce (Szent Kereszt) bazilikára, amelynek homlokzata vitathatatlan szereplője a történelmi városközpont építészeti színpadán.
A helyi barokk építészeti stílus legnépszerűbb és leglátványosabb kifejezője. A homlokzat alsó részét 1582-ben fejezték be. A legkifinomultabb leccei építész, Gabriele Riccardi munkája: megőrzi a román stíluselemeket, amelyeket nagyszerűen illeszt bele a barokk díszítő elemekbe. A közbeeső rész Giuseppe Zimbolo nagybátyjának, Francesco Anitonio Zimbolónak a műve, a három főkapu készítője (1606). A felső rész 1646-ban Cesare Penna és Giuseppe Zimbolo fejezték be. A látványosan gazdag díszítőelemek allegorikus jelenetekben bővelkedik. A Santa Croce bazilika szimbolikája a kereszténység pogányok feletti győzelméhez kapcsolódik. A templom belsejében különösen az oltár ünnepélyes és gazdag barokk díszítése van nagy hatással a szemlélődő látogatóra.
Egy érdekesség: a Santa Croce és a celesztinus szerzetesek hatalmas komplexuma a XVI. században épült, ahol egykor a zsidók negyede volt. Az ún. Yudaica negyed nem volt kis kiterjedésű, 1450-ben kb. 650 lakost számlált. A spanyol befolyásnak köszönhető XV-XVI. századi egyre növekedő intolerancia miatt 1541-ben véglegesen kiutasították a zsidókat. Ez az az esztendő, amikor V. Károly birodalmából eltávolíttatta az összes zsidó közösséget.
Folytassuk sétánkat! Különösen ajánlom a San Matteo (Szt. Mátyás) templom (Chiesa di San Matteo) építészeti jellegzetességének megfigyelését! Salò Achille építész munkája. Az egyetlen templom Leccében, amelynek homlokzatán egy erősen innovatív építészeti elem, Francesco Borrominitől inspirált görbe vonalas elemek láthatók. 1667 és 1700 között épült.
Elérkeztünk a celesztinus szerzetesek szemináriumához. A két bejárati kapuján keresztül, a távolban a pálmákkal, különféle növényekkel, bokrokkal, és fákkal díszített leccei park egy kupolás építménye látható.
Sétánk folytatása előtt itt megpihentünk egy kicsit és bolondoztunk is. Erről tanúskodnak Az „Őrségben” vagy az „Emir, az arabusunk” c. fényképek. E kis intermezzo után tovább folytattuk sétánkat a városban megcsodálván a további templomokat és egyéb épületeket, mint ezen barokk város sajátos építészeti remekműveit.
E város összegezéseként: [...] Puglia tartomány legdélibb része a „csizma sarka”, a Salentinói-félsziget, amelynek belsejében, e várost 11 km-re az Adriai-tengertől, 27 km-re a Jón-tengertől találjuk 49 m tengerszint feletti magasságban, Lecce megye 100.884 lélekszámú székhelyét: az előbb bemutatott barokk Leccét, amelyet „barokk Firenzé”- nek is szoktak nevezni a város arculatát kialakító spanyol-barokk stílus gyakorisága miatt. Érdekes mértani formájú, földrajzi elhelyezkedésük: a megyeszékhely Lecce alkotja a háromszög felső csúcsát, míg az alsó két csúcsot Otranto és Gallipoli. Úgy is mondják, a „Csodák háromszöge”. Ne feledjük, a Salentinói-félsziget barokk földjén vagyunk!
Az egyik messapiusi-japax (-japyg) központ örököse ez a város, majd római gyarmat lett: Lupiae majd Licea néven. Római emlékei a Szt. Oronzo téren (Piazza S. Oronzo) kiásott fent említett amfiteátrum-részlet és a dóm közelében lévő római színház maradványai.
[...] Városnéző barangolásunk közben belebotlottunk egy utcatáblába, amelynek helytelen írása nagy derültséget váltott ki bennünk, s érdemesnek tartottam megörökíteni. A névelős „l’ospedale” („a kórház”) helyett „lo spedale” olvasható. [...]
[...]
Hogy Lecce meglátogatása előtt és utána még merre jártunk, azt a fényképekkel és videókkal gazdagon illusztrált, teljes beszámolómban lehet megtudni. (N.B. nagy kiterjedésű pdf-fájl: 54,12 MB!)
Előző beszámolók:
Dél-Olaszországban barangoltam – I.
Dél-Olaszországban barangoltam – II.
Dél-Olaszországban barangoltam – III.
Dél-Olaszországban barangoltam – IV.
Megjegyzés:
Az írás eredeti címe: „Dél-Olaszországban barangoltam - V. ( (Júliusi útinapló - 2007)”
Forrás: OSSERVATORIO LETTERARIO- MAGYAR NYELVŰ ONLINE MELLÉKLET/Dél-Olaszországban barangoltam – V.
5.) Folyt. köv.
|
Ideje: Szeptember 03, hétfő, 12:06:02 - fullextra
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Dél-Olaszország V. (Útinapló)" | Belépés/Regisztráció | 4 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Dél-Olaszország V. (Útinapló) (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Szeptember 03, hétfő, 16:53:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Hűségesen olvaslak és várom a folytatást! |
|
|
|
|
|
Re: Dél-Olaszország V. (Útinapló) (Pontok: 1)
- blue Ideje: Szeptember 13, csütörtök, 21:06:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Imádom Olaszországot, az embereket, és a csodás olasz nyelvet. Tetszett a beszámolód.
gaby |
|
|
|
|
|
|
