[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 215
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 215


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Jogok és kötelességek
AngyaliAndi

Jogai. Valahogy ezzel mindenki tisztában van. De a jogokkal kötelességek is járnak. Csak érdekes módon erről senki nem beszél.


Tegnap újabb verekedésről számoltak be a hírek, amiben nem mindenre elszánt bűnözők csaptak össze, hanem iskolások, gyerekek. Az ember ilyenkor elgondolkodik, mivé fajul a világ? Hová tartunk, ha már a gyerekeinknek is csak annyi a probléma-megoldó képessége, hogy agyba-főbe veri a társát?
Lehet hibáztatni sok mindenkit, a tanárokat, mert már nem tudnak nevelni, a világot, mert egyre csak ontják az agressziót, azt a képzetet vetítik felénk, hogy ha nem kerekedsz felül - bármi áron - vesztes vagy, gyenge, eltaposható. De felelőssége van a szülőknek is, mert talán túlzottan mentegetik azokat a gyerekeket, akik kicsit is képtelenek beilleszkedni környezetükbe, akik képtelenek elfogadni, hogy a szabályok rájuk is vonatkoznak.
Én iskolában dolgozom, szerencsére nem pedagógusként. Nap-nap után látom mennyire tehetetlenek a nevelők, mennyire nincs eszköz a kezükben arra, hogy eljárjanak ilyen esetekben. Mert megengedhető az, hogy egy húszegynéhány fős osztály ne haladjon a tananyaggal, csak azért, mert egy gyerek rendetlenkedik, akit sem fegyelmezni, sem kiküldeni, sem eltanácsolni nem lehet. Még büntetni sem, mert jogai vannak.
Jogai. Valahogy ezzel mindenki tisztában van. De a jogokkal kötelességek is járnak. Csak érdekes módon erről senki nem beszél. Illetve szerencsétlen nevelők beszélnének, de nekik komoly jogszabályok kötik meg a kezeiket.
A minap bejött egy szülő az iskolánkba, mert gyermekét tanszobára kötelezték. Félévi bukás után ez általában kötelező, ezzel biztosítják talán a gyermek számára az év végi felzárkózást. Nagyon sok pont kellene ide most ahhoz, ha szó szerint akarnám idézni a szülő keresetlen szavait. De az már nem érdekli, hogy a gyereknek már most van majdnem hetven igazolatlan órája, hogy a tanárok fél év alatt képtelenek őt arra rávenni, hogy bejöjjön egy fogadóórára, szülői értekezletre. De ha a gyerek bent van, sok köszönet abban sincs. A tanárok, ha azt mernék javasolni; legyen magántanuló, ahol csak vele egyedül foglalkozik az adott tanár, törvénysértést követnének el. De azzal, hogy ez a tanuló feltartja a társait, ellehetetleníti az oktatást, azzal senki nem foglalkozik. Joga van hozzá.
Úgy érzem, ebben a helyzetben csak a szülők tudnának hathatósan tenni is valamit azért, hogy ez a lehetetlen állapot kicsit is változzon. Sajnos nagyon sokan úgy gondolják, nem feladatuk a gyerek iskolai viselkedésének kontrolálása. Pedig mára csak ez a lehetőség maradt, mert minden más egyéb már hatástalan. Amikor sikk az igazgatói intő, mikor buli az irodában csücsülni óra alatt, amikor tudja a gyerek, hiába is hívatják be a szüleit, őket érdekli a legkevésbé, mit tesz, vagy nem tesz az iskolában… akkor talán végre olyan lehetőségeket kellene a tanárok kezébe adni, ami eléri a változásokat. Máskülönben lassan félhetünk a saját gyerekeinktől.
Én már nem tudtam elnézni, óra alatt miként randalíroznak a kezelhetetlen gyerekek. Megkértem próbaképp, ültessék be hozzám őket, tankönyvvel, felszereléssel, meglátjuk, mire megyünk. Érdekes módon, mikor kicsöngettek, értette az anyagot, vagy ha nem is, legalább azzal foglalkozott. Én nem vagyok pedagógus, szülőként sem az engedékenységemről vagyok híres, velük sem bántam kesztyűs kézzel, ezt állítom, de ezt ezek a gyerekek mégis respektálták.
Ideje: Február 14, csütörtök, 12:45:31 - Lacoba

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

Dolgozat

"Jogok és kötelességek" | Belépés/Regisztráció | 33 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- blue Ideje: Február 14, csütörtök, 13:09:54
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Jogok, kötelességek. Persze minden diáknak megvannak a jogai, de ugyanakkor a kötelességei is, ezt otthon a szülőnek tudatosítani kell a gyerekben, hogy tisztelnie kell a pedagógust, de ugyanakkor ez fordítva létezik. Robi volt nyolcadikos, amikor a matektanár kiküldte Őt a tanteremből, mert szünet volt, de mivel hideg is és tél is, visszament a kabátjáért, erre lehülyézte a tanci, hogy miért nem gondolkozott előtt és bezárt az ajtót. Robi nem ment ki az udvarra, mert egy szál pulcsiban és röpködő mínuszokban nem érezte volna jól magát. Szóval a tanárnak is tudni kell viselkedni, és le kell kötni minden gyerek figyelmét, hogy az órán a gyereksereg a anyaggal foglalkozzon. Azt mondom, hogy oda-vissza van ez a játék. Ma úgy látom, hogy tisztelet a kivételnek, mind pedagógus, mind gyerek, mind szülő személyében, de hiányzik a tisztelet mindenhonnan. Együttesen lehet elérni sikereket, ha a gyerek, szülő, tanár megfelelően együttműködik. Persze elismerem, hogy sajnos léteznek komoly magatartási problémákkal küszködő gyerekek és szülők is, mert ugye a kicsi gyerkőc annyira rossz nem lehet, a szülő nem hiszi el. Azt hiszem első nekifutásra ennyi.

Jó téma!



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- Netelka (sarhelyi@invitel.hu) Ideje: Február 14, csütörtök, 14:09:49
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Én már csak abban hiszek, hogy csak egy jobb világban lesz jobb az iskola és környéke is. Ahol nem frusztrált szülőkkel hadakoznak majd a frusztrált gyerekeik okán a frusztrált pedagógusok. Hogy ebben a jobb világban hiszek-e? Hm, ma még elég szkeptikus vagyok.



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- boblogan Ideje: Február 15, péntek, 02:10:50
(Adatok | Üzenet küldése)
Jó a cím: jogok és kötelességek. Ezeket kellene egyensúlyba hozni, ill. egyensúlyban tartani, legyen szó gyerekről vagy felnőttről. Ha valaki 80%-ban teljesíti kötelességeit, 80%-ban járnak a jogai is. Persze ezt nem lehet patikamérlegen kimérni, de azért viszonylag jól meg lehet közelíteni. Gyerekek esetében azt is vizsgálni kell, hogy a szülői háttér mennyiben hibás, mert nem a gyereket kell büntetni a szülők rossz hozzáállása miatt. Kb. ennyi. :)



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: Február 16, szombat, 16:21:34
(Adatok | Üzenet küldése)
Olvastam az írásod és a hsz-eket egyaránt. Nos azzal kezdem, hogy én is pedagógus vagyok, és 14-22 éves fiúkkal foglalkozom (igaz kollégiumban) Valóban kevés eszköz áll rendelkezésünkre. A tanári pályához kell az elhivatottság, határozottság, gyerekszeretet, stb… Tudvalevő, hogy a szülők jelentős része nem, vagy alig foglalkozik a gyerekével. Örül, ha nincs otthon - nevelje az iskola - úgy érzik, nem az ő gondjuk. ...szeretet, odafigyelés...az nem igen szerepel a repertoárjukban...így aztán a gyerek is olyanná válik, amerre sodródik, akikkel összeverődik. Manapság sikk, a durvaság, a trágár beszéd, a provokatív megnyilvánulás, de ezért nemcsak a gyerek a hibás,elsősorban a szülő. A szabályzók kevés lehetőséget adnak a problémás tanulókkal kapcsolatban. Ezáltal, valóban hátráltatják a tanulni szándékozókat, kikészítik a tanárt, szülőt. Persze alapjaiban a tudás alapú társadalom preferálása lenne megoldás. Megfelelő feltételek: Problémás tanulók kis csoportban való foglalkoztatása /8-12 fő/ - ezzel szemben a csoportfinanszírozás lépett életbe: 28 fő - függetlenül a feladat nehézségétől. A tanárok felkészítése a főiskolán, egyetemen - a nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmódra. Szemléletváltásra minden téren. A nevelési eszközök meghatározása a nevelés szemszögéből - és nem a gyerek személyiségi jogait hangsúlyozva, lehetetlenné tenni az oktatást. (pl. már a tornasor is probléma....,) A pedagógusok béréről már nem is beszélek.( 5 éve nem volt bérfejlesztés). A diák kiröhögi a tanárt - amiért ő egész hónapban eszi a kefét - neki két nap alatt bejön, a sajátos kis üzleteiből.....
Nem részletezem tovább. Köszönöm, hogy felfigyeltél erre a problémára. Érzékenyen reagáltad le, amit nap, mint nap tapasztalsz. Nagyon jól érzékeled ezt. Puszillak: Éva



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- naiva Ideje: Február 16, szombat, 18:35:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
nagyon sok gondolatot indított el bennem az írásod Andi. Lehetne erről a témáról beszélgetni!:) Én mindig tanár-párti voltam. Soha nem hangoltam a tanár ellen a gyerekeimet, tudták is, nálunk a tanárra nem foghatnak semmit! Soha nem irigyeltem a pedagógusokat, nekem kirívóan rossz tapasztalatom sem volt soha, egy tanárral sem. De a szülőket sem irigylem, sőt a gyerekeket sem. Őket ma sokkal több benyomás, információ éri, mint annak idején minket. A tinédzser korba lépve pedig alapon elutasítanak mindent, amit a "gyöpös agyú" felnőtt mond: legyen az tanár, szülő. Mérvadó csak az, amit a haverok, barátok mondanak, tesznek. Nehéz korszak ez mindenkinek: pedagógusnak, szülőnek és az"önmagukat kereső" tiniknek is. Nem egymásra kellene mutogatni, hanem közösen megoldani a problémát. Ami a mai világban nem könnyű.És sokszor bizony nem ártanának az iskolában is a szigorúbb rendszabályozások, amit ugye most törvények tiltanak...Szóval lehetne erről még beszélni...:)) Jó a cikked Andi!:)



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- Boki (pipics@freemail.hu) Ideje: Február 16, szombat, 19:33:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Az iskola a társadalom tükre. Amit a gyerek lát szülőtől, amit a szülő lát a közéletben ( parlament, gyűlések, ujságok, tv, rádió.) azt példaként látja. Ha egy köztiszteletben álló személyről – volt vagy jelenlegi miniszterelnökről, volt vagy jelenlegi államelnökről -úgy lehet beszélni, ahogy most , akkor bárkiről miért nem, Ha Fábry mondhatja azt, amit mondott, akkor a tanítóról, tanárról, mérnökről stb.stb.-ről miért nem lehetne ugyanolyan hangnemben szólni. Ha az elmúlt másfél évtizedben a gyárak, bányák üzemek bezárásai miatt keletkezett munkanélküliségről, utcára kerülő munkásokról összesen nem lehetett annyit és oly felháborodással szóló hírekről, kommentárokról hallani, mint a csökkenő gyereklétszám miatt megszűnő pedagógus állásokról, akkor milyen alapon követeljük meg a kitüntető tiszteletet. Negyven évig pedagógus voltam. Ha a pedagógusok arról panaszkodnak, hogy nincs fizetésemelés, akkor miért tisztelje az a minimálbért kapó, aki szintén nem kap fizetésemelést, az egyéb munkahelyi előnyök sem vonatkoznak rá: szabadság, ruhapénz(már ahol van), közalkalmazotti jogviszony, heti húsz –huszonkét órai kötelező munka stb. Ahol nem tisztelik az általunk választottakat akár jobb, akár baloldaliak, ott miért tisztelje a gyerek a pedagógust, pláne, hogy úgy hallja őket otthon emlegetni, hogy ha úgy emlegetni az osztálytársait, ott vernék be az orrát , ahol éppen van.
Ha a kórházban egy huszonéves ápolónő keresztnéven szólít bárkit, ha nincs meg a tiszteletadás külső megnyilvánulásának formája az ápoló személyzet és az orvos között a kórteremben, akkor nincs példa, nincs mit követni.
Az iskola a társadalomban folyó jelenségek tükre, csak feltűnőbb, mert a múlt században nem ehhez szoktunk. Hogyan lehet rajta változtatni? Azt nem tudom.



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- Paris (hulkamania@tvn.hu) Ideje: Február 17, vasárnap, 18:32:58
(Adatok | Üzenet küldése)
Nem tudom. Véleményem szerint a szülők a hibásak ilyen esetben. Én tudtam kisiskolás koromban, hogy mi a dolgom, és mikor hazamentem az volt az első teendőm, hogy tanuljak. Így neveltek. Nomeg, nekem nem volt számítógépem, sem internetem, sem színes tv kábeltévével. De még mindig úgy gondolom, ha egy gyerek kezelhetetlen azért csak a szülőket lehet hibáztatni - hiába vannak külső tényezők.
Ja, és jó felvetésnek tartom!



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- Julianna (julianna41@citromail.hu) Ideje: Február 21, csütörtök, 08:26:28
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
"Az ember ilyenkor elgondolkodik, mivé fajul a világ? " Én is ezen elgondolkodok. Megértem a most tanitó kollégák panaszait, aggodalmait. Látom a különbséget a jelenlegi és a 20 ávvel ezelőtti iskolai körülmányek között. Talán sokkal könnyebb volt nevelni a nem "mobilos" korszakban. A családi körülmények is mások. Nem ok nélkül kérdezzük, mivé fajul a világ.



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- soman (soman@mailbox.hu) Ideje: Február 22, péntek, 04:49:59
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Radikálisak a nézeteim a rossz kis nebulókkal szemben, akik semmibe veszik a közösséget, nagy ívben tojnak mindenre és mindenkire, igyekeznek megfélemlíteni, kihasználni és meglopni gyengébb társaikat, végigbukdácsolva az osztályokat.
Ezeknek kesztyűs kéz?
Na ne már!!!



Re: Jogok és kötelességek (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Február 27, szerda, 07:00:10
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Lényegében mindent elmondtatok. A szülk a felelősek azért, hogy gyeerküket nem nevelték már születésétől kezdve. Igaz, akit magát sem nevelte, hogyan lenne "nevelő"? A másik pedig, hogy a jogok meellé igenis deklarálni a kötelezettségeket oly módon, hogy azokat számon lehessen kérni.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.32 Seconds