[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 208
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 208


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész
Lacoba

Aztán megszakad a láncolat az akkor még egészen friss sebeken. Szabadságharc néhány oldalon. Szó sincs az eszméről, a szabadság lehetőségéről, hőstettekről...


A láda titkai 5.

1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész

/Elöljáróban az előző részhez annyit, hogy a polgári iskolák – ma középiskola I. osztályának felel meg – íródott tankönyv sokakban indított el kellemes szálakat a régi könyvek, ismeretek, oktatás iránt. Köszönöm érdeklődéseteket és jelzem, hogy még lesz elemi iskolás olvasókönyv is, de az első részben szereplő tankönyv belső tartalmi részével is foglalkozom még./

Történelem.



A magyar nemzet történelme 759-1897-ig. Budapest, Nyomtatott Wodianer F. és Fiainál. Első kiadás 1893, második kiadás 1898. Az utóbbi teljes terjedelmében, míg az első néhány lapjában van az asztalomon, s már két hónapja többször is átforgattam, olvastam, tanulmányoztam. Osztálymegkötés nem szerepel benne. A szerző az előszavából aztán kiderül, hogy 10-12 éves gyerekek számára készült. No, és persze Jankovics Gizella V. osztályos kézírásával is jelzi számunkra teljesen bizonysággal, hogy a neves filmrendező Jankovics Marcell tarjáni rokonságának tulajdona volt ez a néhány könyv, melyet oly sokat tartok manapság a kezemben.



A könyvet Dr. Baróti Lajos írta, és számos gyönyörű rézmetszet díszíti. Abban az időben csak a különféle metszetet tudták nyomdai úton sokszorosítani. Szerettem volna kibogozni, hogy ki (vagy kik) az alkotók, de erre sajnos a könyvben csak egy utalás található. Nevezetesen az előszóban: „Az elmondottak illusztrálására s a tanuló érdeklődésének fokozása végett több képet vettem föl könyvembe. E képek, mint történeti festészetünk remekművei, bizonyára a tanulók műizlésére is fejlesztő hatással lesznek. Legkiválóbb hazai művészeink s az orsz. magyar képzőművészeti társulat igazgatósága a legnagyobb készséggel engedték meg közlésünket, a miért e helyen is mélyebb köszönetemet nyilvánítom. Az Árpádok korára vonatkozó képek nagy része Geiger Péter rajzai után készült, a nevezett művész örököseinek engedélyével.” Én azért örömmel fedeztem fel hatalmas művészek festményeinek nyomdai fekete-fehérre metszett reprodukcióit is. Ezek hatalmas gondossággal, óriási munkával készülhettek, hiszen a színek vonalkázott helyettesítése olyan tökéletes, hogy észre sem veszi az ember, hogy éppen nem színesben látja a képet. Raffaello, Liezen-Mayer Sándor, Wagner Sándor, Székely Bertalan, Kraft Péter, Madarász Viktor, Franz Kollarz akiket sikerült eddig kiderítenem, de még további meglepetések is vannak a képek mögött. Sajnálatos, hogy azoknak a sokszor névtelen iparosoknak az emléke sem maradt fenn, akik ezeket a metszeteket kivitelezték, és óriási munkát fektettek egy-egy ilyen alkotás megjelenésébe. Összességében ezek a képek olyan hatalmas erőt adnak ennek a könyvnek, amely szinte hatalmukba kerítette az akkori kor iskolásait. Emlékszem nagyszüleim, szüleim - meglátva ezek közül bármelyiket - azonnal, minden gondolkodás nélkül sorolták, hogy mi látható a képen, és milyen egyéb események, csaták, királyok, hősök, nevek kapcsolódnak hozzá, úgy hogy az évszámokat is szinte teljes pontossággal kezdték sorolni. Nem véletlen tehát, hogy én is hatalmas jelentőséget vélek ezeknek a rajzoknak az akkori történelemtanítás menetében. Sikerült egy nagyon fontos láncszemet megtalálni a gyerekek gondolkodása, lelkivilága, az akkori eszközök és az oktatás között.

Különös volt látni, hogy a könyvecske i.u. 795-el kezdődik, illetve bevezetésként – az akkori ismeretek alapján – az ezt megelőző mondai eredethátterünkkel foglalkozik. Ez bevezetés egyértelműen felvállalja a kunok ténykedését a Kárpát-medencében honfoglalásunk előtt.
Rendkívülinek tartom a könyv monarchista beállítottságát. Gyakorlatilag uralkodók, királyok, vezérek köré csoportosult a történelem, hiszen másokról nem is igazán maradtak feljegyzések. Csaták, viszálykodások, testvér és családi háborúk, gyilkosságok, szentek, csodák, magyarok által megszenvedett hatalmas vészek, hősök, halottak, életben maradtak... És minden kis sugallatban arról beszélnek, arról szól a könyv is, hogy feltétel nélküli hűséggel tartoznak hazájuk, uralkodójuk iránt. 1900 körül ez volt az egyedüli és elfogadott eszme hazánkban. Sajátosan a szabadságot is ezen keresztül vélték elérhetőnek. Ez volt a nevelés legfontosabb koncepciója; hazaszeretet mindenekfelett. Néhány alcím: Károly király megtámadja Bazárd vajdát (1330) – Dezső vitéz feláldozza magát királyáért; Kemény Simon feláldozza magát hazájáért (1442); A nándorfehérvári diadal (1456) – Kiemelve Dugovics hősies tettét; Losonczy István (1552) – Temesvárért áldozta életét; Szondy György, Eger hős védelme – Az egri nők hőstette; Zrinyi Miklós; Nádasdy és Hadik grófok vitézsége...



Aztán megszakad a láncolat az akkor még egészen friss sebeken. Szabadságharc néhány oldalon. Szó sincs az eszméről, a szabadság lehetőségéről, hőstettekről...



Csendes a tankönyv ezen néhány lapja. Gyászol. Úgy, hogy a hősökről ez a mondat szerepel: „Az orosz és osztrák túlerővel a vitéz honvédek nem bírtak, s Görgei, a magyar sereg fővezére, augusztus 13-án, Világosnál kénytelen volt lerakni a fegyvert.” Majd a folytatásban is csak ennyi: „A szabadságharcz leverése után gyászos idők következtek hazánkra. Legkiválóbb fiait kivégezték vagy börtönbe vetették, ahol évekig sínylődtek.”



Egy szó sincs Petőfiről vagy másokról. Teljes a hallgatás. Fájdalmas – még ennyi év után is – egy ilyen ferde szemüveg, pedig úgy gondolom, hogy nem volt más lehetősége a könyv alkotóinak. A közelmúltat akkor sem volt könnyű feldolgozni. Ötven év akkor is kevés volt ahhoz, hogy említésnél tovább jussanak a történelem lapjai. A kiegyezés, Deák Ferenc, Erzsébet királyné... szintén csak néhány sort kaptak a könyvben, pedig ez a kiegyezés hozta meg azokat a vívmányokat, melyért '48-49-ben oly sokan maradtak ott a csatamezőn, vagy a leverés utáni kivégzésekben.

A '48-as nóták, versek, történetek, hőstettek, gúnyrajzok pedig a családok, ismerősök elbeszélései, meséi alapján maradtak ott az 1900-as századforduló gyermekeinek zsigereiben, melyet még nagyszüleim is meséltek gyermekkoromban. És persze a titkos kiadványok, melyekből egy gúnyrajzot idemellékelek gyűjteményemből (1893-as kiadvány).



Például ilyen történethez kapcsolódott egy öregháborús, családi novellám, mely olvasható volt itt a Fullextrán: A taljánoknak az emménkre fájt a foguk címmel.

Furcsa volt egy ilyen történelem tankönyvet lapozgatni 2008-ban. Mert ugyan nem volt még benne öreg vagy fiatal háború, kommunizmus, szocializmus, vagy '56, mégis rádöbben az ember, hogy a történelem sosem fedi le a teljes igazságot, hiszen sok benne az akarva akaratlan cinkelt lap.

/Folytatása következik/
Ideje: Február 25, hétfő, 18:59:37 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész" | Belépés/Regisztráció | 20 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- AngyaliAndi Ideje: Február 25, hétfő, 19:25:18
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Jaj annyira szerettem olvasni az első részt is, és ezt is nagyon jó volt. Kincset érnek ezek a könyvek Milyen szerencsés vagy.:)))))))))) Puszillak!



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- fenyecske Ideje: Február 26, kedd, 18:07:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
húúúú, így is élmény, de hadd kérjek 10-20 sort bármelyikből idézve! :)))))



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- winner Ideje: Február 27, szerda, 09:06:09
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Igen! A történelem az a tantárgy, amelyik leginkább a mindenkori politikát szolgálja ki. Várom a folytatást és megkeresem a fényképet, amit a falusi iskoláról ígértem.



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- piroman Ideje: Február 27, szerda, 14:20:15
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Eszembe jutott az a mondás, hogy "a jövő biztos, csak a múlt változik." :) Köszönöm, várom a fojtatást!



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- wanderer75 Ideje: Február 27, szerda, 16:53:25
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Szerintem sok mai bajnak az okozója ez az elhallgatás, megalkuvás ... Nagyon nem szeretem a kiegyezés korát. Sok mindennek ott van a gyökere, ami még azóta se múlt el a társadalomból ...



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: Február 27, szerda, 17:39:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Laci, én most olvastam Peter Sheldon: A budai milliárdosok V. Világösszeesküvés
c. könyvét és azt hiszem, én már nem hiszek a történelembe. Olvasd el, érdemes!!!:))
Zsuzsi



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: Február 27, szerda, 18:04:11
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon érdekes...Teljesen lenyűgöz...Nagyon várom a folytatást...:)))



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- boblogan Ideje: Február 28, csütörtök, 22:40:56
(Adatok | Üzenet küldése)
Továbbra is érdeklődéssel olvasom a folytatásokat.

Igen, a történelem tanítása nagyon kényes kérdés, mert erősen függ a fennálló hatalmi berendezkedéstől... Én például 1987-ben végeztem az általános iskolában, 1991-ben pedig a középiskolában. Amit a XX. század történelméről az általános iskolában tanultam, azt a középiskolában már újra kellett tanulnom kicsit másképp, az érettségin meg már egy harmadik formában kellett volna elmondanom, de szerencsére akkor éppen emiatt nem tették be a tételek közé a leginkább vitatott időszakok anyagait (1956, stb.)...



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- wanderer75 Ideje: Február 29, péntek, 14:58:08
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves, Lacoba!
Elolvastam a régi cikkedet a sortűzről. És nagyon-nagyon tetszett! Brecht verse is! Bár a cikk végkövetkeztetésével nem értek teljesen egyet, mégis ezentúl más szemmel nézek Rád!:))



Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek II. rész (Pontok: 1)
- Boki (pipics@freemail.hu) Ideje: Március 04, kedd, 19:12:32
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon tanulságos a régi tankönyvek tanulmányozása igen fontos már csak az elődeink tisztelete érdekében is
A zárójelben lévő első mondatot helyesbítem: A polgári iskola I. osztálya a mai általános iskola V. osztályának felel meg.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.32 Seconds