| Küzdőtér |
|
|
|
 |
1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész |
|
Lacoba
 |
Ne lepődj meg Kedves Olvasó! Ez egy 1908-as Földrajz tankönyv a magyar elemi iskolák III-VI. Osztályosainak. |
A láda titkai 5.
1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész
Földrajz
Sokat gondolkodtam, hogyan is vezessem fel ezt tankönyvet úgy, hogy érthető legyen a környezet, amikor ez a tankönyv készült 1908-ban, az átdolgozott 10. kiadást megérve. Nehéz, de megpróbálom néhány ténnyel rekonstruálni az akkori állapotokat.
Magyarország akkori neve: Magyar Királyság (a tankönyvben másik használatos név a Magyar Szent Korona Birodalma)
Alkotó részei: Magyarország, Fiume város és kerülete, továbbá a társországok, úgymint Horvát-Szlavonország, jogilag Dalmátország is, mely azonban jelenleg Ausztriához van csatolva.
Területe: 325 ezer négyzetkilométer
Lakosainak száma: 19 millió
Államformája: Alkotmányos Királyság
Jogalkotás rendje: Az akkori alkotmány szerint törvény csak az lehet, melyet az országgyűlés hoz, és a király jóváhagy (fordítva nem). Az országgyűlés a képviselőházból és a főrendiházból áll.
Itt jutottam egy nagyon fontos elemig, amely hatalmas tanulság lehetne ma is. Ugyanis a társországok státuszánál ez áll:
„Horvát-Szlavonország élén a bán áll, akit a magyar miniszterelnök előterjesztése alapján a király nevez ki. A társország belügyekben, továbbá a közoktatási- és igazságszolgáltatási ügyekben önállóan intézkedik, ezekben az ügyekben a törvényeket saját országgyűlésük alkotja!!! (Nem véletlen tettem ide három ordító felkiáltójelet.) A közlekedés, az ipar és kereskedelem, a hadkötelezettség volt csak az a terület melyben a magyar törvények érvényesültek. „
Különös a mai embernek ez az autonómia, melyhez nem tapadt vér akkoriban. Valamiért nagyon kézenfekvő volt, hogy horvátul beszéltek a horvát törvényhozásban és az egész társország területén, de az északi horvát területek venendül-szlovénül beszéltek, intézték ügyes-bajos ügyeiket, és így folyt az oktatás is. Az oktatásban nem szerepelt a magyar nyelv csak választható volt. Saját egyetem működött Zágrábban a társország hivatalos nyelvén. Aztán azt is rendkívülinek vélem, hogy az oktatásban a horvát picinyke falu, a szlavon hegyi iskola, vagy a zágrábi egyetem is a magyar királyság magyar nyelvű intézményeivel azonos pénzügyi támogatásban részesült. Talán saját rossz példáján okult akkoriban a végre önálló hazánk. Valószínűleg.
Ne lepődj meg Kedves Olvasó! Ez egy 1908-as Földrajz tankönyv a magyar elemi iskolák III-VI. Osztályosainak. És azt hiszen nem véletlen, hogy az akkoriban hatalmas erővel feltörő nacionalizmus ellen már az iskolákban igyekeztek egy élhető együttélésképet kialakítani. Mi már tudjuk, hogy nem sikerült. Sokkal nagyobb erőket mozgósított az irreál-nacionalizmus és hatalmas világégésekben sok millió áldozatot követelt. Az alapfokon akkor már felismert, oktatott élni és élni hagyni világ nem jött el. Pedig nézzük csak hogyan ír ez a kis tankönyv hazánk akkori lakosairól:
„Nyelv szerint a MB. lakosai különböző anyanyelvűek... A magyarság, mint földművelő s állattenyésztő nép... A németek különböző időkben telepedtek le s virágzó iparos és kereskedő városokat alapítottak, minők: Bártfa, Beszterce, Brassó, Kézsmárk, Nagyszeben... A tótok legnagyobb tömege az Északnyugati Felvidéken telepedett le. Igen szorgalmasak, némelyek mint házalók s tutajosok keresik meg kenyerüket... A románok vagy oláhok a Délkeleti Kárpátok hegyes vidékét lakják... Főképpen pásztorkodással s földműveléssel foglalkoznak. A ruthének az Északkeleti Kárpátok lakosainak zömét képezik, szintén földműveléssel és pásztorkodással foglalkoznak. A szerbek nagyobbrészt a Nagy-Alföld déli vármegyéit lakják... Szorgalmasak s földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak... A horvátok Horvát-Szlavonország területén laknak, ahol nagyobb számban élnek még szerbek is. (Meglepő, hogy nem említi mint a nyelvnél a vendeket-szlovénokat külön)... A cigányok elszórtan élnek az ország területén... A MB közel felét a magyar lakosság képezi. Ez képezi hazánkban a nemzet-alkotó elemet”
Rendkívül örömmel olvastam ezt a néhány sorocskát. Milyen finomsággal írja le Vargyas Endre – a tankönyv írója – nemzetiségeink szorgalmát, foglalatosságát. Ez a tankönyvön is végigvonul. Olyan ország alapjait szerette volna ő és akkor nagyon sokat megalapozni az iskolákban, ahol békében élnek a különböző anyanyelvű lakosok, ahol mindenki teszi a dolgát, és nincs nemzetség szerinti beskatulyázás, kirekesztés, gyűlölet és gyűlölködés. Ma már tudjuk: alulmaradtak, de léteztek. Létezett egy emberi normákra épülő országelmélet akkor, a múlt század elején, az első világháború előtti években, melyet sajnos eltiport a nacionalizmus rémképe. Pedig az oktatásban már létezett egy ilyen álomország, hiszen itt tartom a kezemben ennek írásos bizonyítékát.
Mi lett volna, ha... Tudom, most neked is ez jutott eszedbe Kedves Olvasóm! De nem lett, ha... Csak a szomorú valóság, a szégyen, a gyász gyász után, a borzalom után egy újabb borzalom...
/
Gyakorlatilag a legfontosabb mondandója ez a kis Földrajz tankönyvnek, mely a továbbiakban a szokványos – akkori ismeret és felfedezésanyagnak megfelelően tárgyalja ki Európa és a többi világrész földrajzi vonatkozásait. Talán csak érdekességként tűnik fel, hogy nem igazán záródott még le a gyarmatosítás, és éppen még a az újrafelosztásra készültek a nagyhatalmak akkoriban, ez azonban nem olvasható ki, sőt, még nem is érzékelte azt a kor embere, de még az értelmiség sem. A könyv – szokásos módon – apróbb csillagászati ismeretanyagot hoz.
/
A végére hagytam, mert azért ez nagyon fontos eleme az akkori oktatásnak. A Földrajz tankönyvbe az alábbiak kerültek a Magyar Királyság gyermekeinek oktatásáról. (Ezzel az előzőekben felmerült iskolarendszerre is választ kapunk.):
„Hazánk műveltségi állapotát az iskolák és közintézmények tanusítják. A törvény értelmében minden szülő köteles gyermekét 6 éves korától kezdve 12 éves koráig az elemi-, 12 éves korától pedig 15 éves koráig az ismétlő iskolába járatni. Elemi iskola az ország minden községében van. Az inasok számára vannak iparos és kereskedő tanonc-, a földművelők részére gazdasági ismétlőiskolák... Azon szülők gyermekei részére, akik gyermekükből értelmes, művelt polgárokat óhajtanak nevelni, vannak polgári iskolák...”
Természetesen kitárgyalja a további lehetőségeket is, de én ezt azért tartottam kiemelésre méltónak, hogy tisztán lássuk a rendszert, melyben 15 éves korukig helyben tanulhattak a gyermekek, a helyi közösségükben. A kiemelkedőbbek esetleg előbb elmehettek az ismétlő tanonc és gazdasági ismétlőiskolákba, vagy gimnáziumba, reáliskolába, melyek általában a közeli városokban voltak, majd a legjobbak pedig Budapest, Zágráb és Kolozsvár egyetemein tanulhattak.
/:= Mikor elmegyek lakóterületem 7 azaz betűvel is kiírva HÉT romokban heverő iskolaépülete mellett, amikor a tömött iskolabuszokon kókadó gyermekkel találkozom, azért mindig felmerül bennem egy hatalmas kérdés: Biztos, hogy jól van ez így? Nem kéne a mai törvényalkotóknak is egy kicsit ezeket a régi tankönyveket forgatniuk? =:/
(Folytatása következik)
|
|
| |
|
| "1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész" | Belépés/Regisztráció | 10 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész (Pontok: 1)
- winner Ideje: Március 20, csütörtök, 12:29:30
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Azon gondolkodtam miközben olvastam a cikkedet, hogy a mai tankönyveket vajon milyen érzéssel forgatja 100-120 év múlva valaki. Milyen gondolatokkal ír cikket 2128-ban a egy amatőr irodalmi portálon. Mi is ismerjük a múltat és a jelent, de nem tudjuk mit tartogat a jövő.
Várom a folytatást.
|
|
|
|
|
|
Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész (Pontok: 1)
- wanderer75 Ideje: Március 20, csütörtök, 15:46:02
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Azért nem volt minden ilyen idillikus. A nemzetiségek úgy érezték, hogy kevés jogot kaptak, a magyarok meg már akkor kezdték azt bizonygatni, hogy ők a magyarok ... Pl., amikor Apponyi Albert törvényt hozott, hogy kötelező minden nemzetiségi suliban tanítani a magyar nyelvet, azt a nemzetiségek támadásnak vették. Igaz, ez már később volt, 1910 körül, ha jól emlékszem.
Meg a tankötelezettség ellenére sok szegény gyerek mégis kimaradt a suliból, max. 4 évig jártak, de pl. az agrárproletárok és zsellérek gyerekei csak időszakosan az idénymunkák miatt ... A szegénység miatt sok gyereknek esélye se volt tanulni. |
|
|
|
|
|
Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész (Pontok: 1)
- Eroica Ideje: Március 20, csütörtök, 18:51:21
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Köszönöm Lacobá, hogy könyvmolyoskodhattam! |
|
|
|
|
|
Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész (Pontok: 1)
- prayer Ideje: Március 21, péntek, 19:54:27
(Adatok | Üzenet küldése) | Érdekes felvetéseket hoztál. Míg én, a letűnt határokat figyeltem volna, Te részleteibe engedtél betekinteni az akkori valóságba.
Köszönet érte! |
|
|
|
|
|
Re: 1900 körüli iskolai tankönyvek III. rész (Pontok: 1)
- Zsigaiklara Ideje: Március 22, szombat, 22:05:47
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Nagyon köszönöm értékes beszámolódat. A képeken lévő könyvek is csodálatosak! |
|
|
|
|
|
|
