[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLTÜKÖR 11
Várjuk az ajánlásokat




FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: ZevMark88
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9073

Most jelen:
Látogató: 21
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 22

Jelen:


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 2: S. Farkas Zsuzsanna honlapja
· 3: A Hegy - NeMo blogja
· 4: Sidaversei
· 5: Ararát
· 6: Péter Erika honlapja
· 7: kortársirodalom.lap.hu
· 8: Zsefy Zsanett
· 9: Orbia
· 10: haiku.lap.hu
· 11: Kaláka
· 12: Gligorics Teru Versei
· 13: Máté László honlapja
· 14: Végh Sándor személyes honlapja
· 15: Barátok Verslista honlaja
· 16: Alkotó.lap.hu
· 17: Dezső Ilona Anna honlapja
· 18: Wendler Mária portál
· 19: Olvasás lap.hu
· 20: Hegedűs Csaba honlapja

cheap cigarettes sorry.
Helyesírásunk


...mindenkinek ajánlom, hiszen – bár amatőrök vagyunk – mindannyian szeretnénk a nagyközönség elé kerülni, ahol amatőrségünk helyesírási amatőrséggel már sosem fog megélni.


Sziasztok! Már annyit gondolkodtam, miként is kezdjek egy – bennünket amatőr irodalmárokat foglalkoztató – szabályismertetésbe, melyet – valljuk be - rendkívüli módon nehezen kezel le legtöbbünk, de még most is gondban vagyok, mert legtöbben például ebben vélik írói-költői szabadságuk egyik elemét. Ez téves felfogás. Tehát, az a legfontosabb, hogy ezek a(z) (helyes)írással kapcsolatos szabályok, nem pedig választható formák. Azon belül természetesen vannak választható formájú szavak, kifejezések, de az csupán a szabályok bizonyos részére vonatkozik.

Azt mindenki maga dönti el, hogy hasznosítja-e az általam kigyűjtött szabálysort, vagy nem él ezzel. Természetesen én mindenkinek ajánlom, hiszen – bár amatőrök vagyunk – mindannyian szeretnénk a nagyközönség elé kerülni, ahol amatőrségünk helyesírási amatőrséggel már sosem fog megélni. Úgy gondolom - ez a kis összegzés - mindenkinek segít, hogyan javítsa ki önállóan az írásában elkövetett hibáit.

Én most a Fullextrán leggyakrabban előforduló hibákat veszem sorra, melyek írását, helyesírását SZABÁLYok szentesítik!

1. Idézőjelek és zárójelek:
A nyitó időző- és zárójel elé kötelező szóközt tenni, de mögé tilos – tehát a zárójelen belüli első szó elé és az utolsó szó után sosem teszünk szóközt. A záró időző- és zárójel mögé kell szóköz (már, ha nincs utána vessző, pont, pontosvessző, kérdőjel vagy felkiáltójel), de elé soha.
Példa:
Úgy vélte hallani: „Rosszul írtam.”
A lányok gyönyörűek (különösen Marcsa) voltak, ahogy végigsétáltak a falun (a Godén és az Őrhegy-kereszt között).
A magyarban a nyitó idézőjel lent van, a záró fent.

2. Gondolatjelek
A mondat közben a gondolatjelek ELÉ és MÖGÉ egyaránt kell szóköz. Párbeszédeknél a sorkezdő gondolatjel UTÁN mindig kell szóköz.
Példa:
Jól látszik – a hatalmas köd ellenére – a templomtorony.
- Te is látod? - kérdezte a lány.

A valaki által mondott szövegrész után, csak kérdés, felszólítás, felkiáltás esetén kerül kérdő- vagy felkiáltójel, és a hármas pont lehet még, amikor a mondat megszakad. Pont, vessző vagy más jelek nem helyesek ezek végén. Ugyanakkor, a mondat folytatásaként kell írni (kisbetűvel) a valaki által mondott szövegrész utáni mondatrészt.

A szavak utáni toldalékok, valamint páros szavak között (apró-cseprő, teng-leng stb.) esetén NEM gondolatjel, hanem kötőjel áll, amely előtt és mögött soha nincs szóköz!

A kötőjel NEM gondolatjel, sem előtte, sem mögötte nincs szóköz. Gondolatjel gondolatok között áll, kötőjel szavak és ragok (Sharp-ot), illetve páros szavak között (tente-tente).

Írásainkban gyakran fejezzük ki a ki nem mondott gondolatokat. Ezeket általában idézőjel közé tesszük.
Példa:
Úgy gondolta: „nem érheti baj” - mégis reszketett a lába, s minden porcikája.

Tehát az itt alkalmazott idézőjel mögé a párbeszédpanelnél ismert formában folytatódik a mondat, viszont sosem kezdődik a gondolat új sorban, mint a párbeszéd leírásakor.

Szintén gyakran beszéltetjük mi irodalmárok az állatokat, tárgyakat stb. Ha az írásunkban csak az „ő” beszélgetésük szerepel, akkor úgy írhatjuk, mint az emberek közötti párbeszédnél, azonban, ha közben emberek is beszélgetnek, akkor – a gondolataink leírásához hasonlóan – az idézőjelek közé tesszük a tárgyak, állatok stb. beszélgetését. Ebben az esetben a párbeszédpanelhoz hasonlóan új sorban is kezdjük, a különböző tárgyak, állatok stb. megszólalásait. Ritkább esetben – például állatok, tárgyak stb. által elbeszélt, az ő szemszögükből megírt műveknél – meg is fordulhat, és az állatok, tárgyak stb. közötti beszéd lesz párbeszédpaneles, az emberi pedig idézőjeles.
Példa:
A sün megkérdezte a nyulat:
„Láttál már te akkora sünt, mint az a hegy?”
„Nem, én még csak nyulat láttam akkorát” - felelte a nyúl.
Ezen összevesztek, de nem volt idő a cserte-pertére, mert megszólalt a háziasszony:
- Miért bántod a sünt te nyúl? - és már emelte is a seprőt.

3. Vessző
Több helyen alkalmazunk az írásunkban vesszőt, ezek közül a leggyakoribb:
3.1. a felsorolás elemei között vessző áll, ha nincs kötőszó (pl.: Adtam neki két gombot, egy tűt és cérnát.)
3.2. és vessző áll az összetett mondatok új tagmondatának első szava előtt is (pl.: Nem voltak gondok, csak néha kellett rendet teremteni a fiatalok között.) Még akkor is, ha a kötőszó „és” (Futottak, futottak, és hátuk mögé sem néztek.)

Rendkívül szertelenül találhatók az itteni írásokban ezek a vesszők. Teljesen váratlanul talál az olvasó egy-egy mondatközi vesszőt, ami egyik szabály szerint sem illik oda, sőt általában az olvasó gondolatmenetét kuszálja össze, hiszen nem érti mit keres ott. Nagyon fontos ezért tudnunk, hogy új tagmondat ott van, ahol új állítmány következik a mondaton belül.
Az előző példánál maradva: Futottak, (ez az első állítmány, majd jön a második) futottak, (aztán a harmadik tagmondatban már több szó között van a „néztek” állítmány) és hátuk mögé sem néztek.

MINDIG vessző áll az utalószavak előtt: hogy, de, ha, ahogy, aki (és ragozott alakjai), ami (és ragozott alakjai), amely (és ragozott alakjai), mivel, tehát, szóval, ahol, amiért, azért, így stb. (Figyelmeztetés: a „hogy”-ot sokszor nem tesszük ki, a vessző ennek ellenére kell, pl.: Gondolom, velem jössz.

3.3. Vesszőt teszünk ezeken kívül az indulatszavak után is: ja, na, nos, noha, hát, jaj... (Példa: Ja, neki könnyű. Jaj, de szép!)

3.4. De vessző áll a megszólítás előtt és mögött is: Tudod, János, ezt díjazom benned! vagy: Éva néni, nem látta Istvánt?

Itt a vesszők végén ismét kiemelném az ÉS, VAGY szócskák szabályát:
MINDIG kell eléjük vessző, ha új tagmondatot vezetnek be (Pl. Elmentem Pestre, és vettem magamnak kabátot.)
SOSEM kell eléjük vessző, ha felsorolás elemei között állnak (Pl. Szúrós és kellemetlen volt a hangja. Vagy: Megnéztem a távoli fényeket, kétszer vagy háromszor is lezártam szemem, és nem hittem a látványt.

4. Igekötők
Az igekötőket, amennyiben rendes helyükön, az ige előtt állnak, MINDIG egybe írjuk az igével. Pl.: benézett, elfut, kiszalad, rájöttek...
Ha más szó is kerül az igekötő és az ige közé, minden szót külön kell írni!
Pl.: haza akart menni; meg szerette volna enni; el ne késs;
Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel-, föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn-, fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza stb. (igyekeztem sokat idehozni)
Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz.
Pl.: megfogtam a kezét; meg szerettem volna fogni a kezét; (itt az utóbbinál két szó van az igekötő és igéje között)
A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel):
Pl.: ki-kitér, le-lejár, fel-feldob
Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől)
Pl.: ki-be futkos, le-föl ugrál

5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek
A mondatok mindig nagybetűvel kezdődnek. A végükre a mondat jellegénél fogva teszünk írásjelet. Mindig.
A kijelentő mondat végére pontot. Úgy, ahogyan itt látszik.
A kérdő mondatok után a kérdőjelet teszünk. Mindig, de nagybetű csak ott van, ahol új mondat van. A mondat közepén a kettőspont után nincs új mondat. Pl. Nem tehetett róla: elment, mert elküldték.
Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni:
Pl.: Nem viszed el mindjárt! Miért nem szeret engem is?
Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Pl.: Hogy képzeled ezt?! Te, ezt elhiszed magadról?! Nem gondolkodtál el ezen?!

A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet kell tenni:
Pl.: Esik, latyakos minden. Azért késhet is, így ne várjunk rá tovább! Menjünk, hiszen talán estig várjunk rá?
Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a főmondat kíván:
Pl.: Ma nem esett, de felhős volt az ég. Tudhatod egyáltalán, hogy mennyire szeretlek? Mindenki nézze meg, elindult a szerkezet!

Pont, vessző, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont és hármaspont: előttük SOHA, mögöttük MINDIG van szóköz, kivétel a nyílt mondatkezdés (...még nem tudom, de lehet.).

Mellőzzük az írásjelek halmozását. A magyar nyelvben csak egy írásjel tehető a mondatok végére. Halmozott írásjelek csak a következők lehetnek:
1. három pont (…). Ez itt egy darab hármas-pont, és a halmozás a három darab pont miatt van. Ezt nevezték régen központozásnak, ma is él még ez a kifejezés is, viszont alkalmazása általában az idézetek közben kimaradó szövegrész helyén használatos, mint központozás. Ilyenkor előtte és utána is szóköz van.
2. egy kérdő- és egy felkiáltójel (?!)
3. három pont és egy kérdő- vagy egy felkiáltójel (...? vagy ...!)

A több felkiáltó- vagy kérdőjel, a hármaspontok előtti, utáni vessző, kettőspont, pontosvessző, vagy a háromnál több pont SZABÁLYTALAN, HELYTELEN!

A net-korszakban az elterjedt ezer pont, az ordítást kifejező sok felkiáltójel, esetleg sima szó nagybetűvel kezdése. Ezek az irodalmi írásban helytelenek, kivétel, amikor a net-idézet kerül a szövegbe. Máshol ezek helytelenek.

6. Az idegen szavak toldalékolása
Ha az idegen szó kiejtett magánhangzóra végződik, akkor az ugyanúgy folytatjuk, és hosszúra változtatja a ragok előtt levő magánhangzót, mint a magyar szavak esetén:
pl. Pauláé; szeretem Palmát; meglátogattam Brankót stb.

Ha az idegen szó nem magánhangzóra végződik, kötőjellel tesszük hozzá a toldalékokat. A toldalékok azonban a szókapcsolatban a kiejtés szeint követik:
Georg – Georg-dzsal, Georg-dzsot, Georg-dzsnak stb.

Két figyelmeztetés:
1. az angolban a "y" és a "w" mindig ejtett betű, tehát sosem kötőjel jön utána,
2. Ha egy név két egyforma mássalhangzóra végződik, a teljesen hasonuló -val, -vel ragot kötőjellel tesszük utána: Bell-lel, Will-lel, Patt-tel, stb.

7. Köznevek és tulajdonnevek
Csak a tulajdonnév nagybetű, a köznév kicsi. A János, Sára, Hollóháza, Magyarország és Hamburg tehát nagybetűvel írandók (ragozott alakjaik is), azonban kisbetűvel kell írni a közneveket (ragozott alakjaik is). Ugyanez igaz minden tulajdonnévre és a belőlük képzett melléknevekre is. (pesti, szegedi stb.)

8. Számok
A kialakult gyakorlat szerint inkább betűvel írást használunk, egyrészt a folyamatos, főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor:
Pl.: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió
Másrészt akkor is, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel:
Pl.: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként
Tehát, csak a leírva hosszú számokat írjuk ki számokkal, így például az évszámokat (1949, 1848, 25211 stb.)

9. Egybeírás, különírás
Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő együtt, egymás után, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké alakulnak. Ezeket egybeírjuk:
Pl.: kétségkívül, nemsokára, sohasem, dehogy, hogyne, csakhogy, hanem, ugyanis stb.
Egybeírjuk - az irodalmároknál a költői szabadság gyakorlatában – azokat az alkotó által kreált összetett szavakat, amelyek ugyan nem használatosak, de az adott környezethez a szerző maga alkotta. (Pl.: vágyvonat, kékcsend, fagykézen stb. amikor egyébként a szótagszám miatt már kötőjellel írnánk azokat, akkor itt is ez érvényes.

10. Pontosvessző
A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.
Pl.: A hegyen erősen fújt a szél, felkavarta szántón a port, és az emberek arcába vágta; míg alázatosan hajlongtak a galagonyabokrok; s az ítéletidő jeli látszottak.
Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző, ha a tagmondatok kapcsolata laza.
Pl.: Inge rövid; hiszen csak ez az egy van neki.
A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt.
Pl.: Szerettük egymást; most pedig legyek az ellensége? Ezt nem szeretem; felejtsd el!

11. Mondatkezdés
Milyen szavakkal nem kezdünk mondatot?
És, de, vagy, mert, így szavakkal nem kezdünk mondatot.
Bizonyos esetekben kivételt képezhetnek a párbeszédekben elhangzó mondatok.

12. Ikes igék
Az irodalmi stílusban az ikes igék egyes szám első személyben: -m végződést kapnak:
eszem
iszom
ugrom
mászom
alszom
gondolkozom
vágyom stb.
A -k végű alak is helyes, de nem irodalmi használatú.

13. A mű címe

A mű címe után csak abban az esetben teszünk írásjelet, ha az kérdő, felszólító, vagy felkiáltó mondat. Tehát potot, vesszőt egyéb írásjelet sosem teszünk a cím után. Még időnként használatos a három pont is, de ezt olyan esetekben szokás alkalmazni, ha a vers részletét emeljük címként ki.

A mű címét általában nagy kezdőbetűvel írjuk, de a teljes nagybetűs cím nem helyes.

Remélem segíthettem. Nem hinném hogy teljes a lista, hiszen elsősorban az itteni tapasztalatokra építettem fel írásomat. Azt sem gondolom, hogy mindeki fogjon most neki a javításnak. Sokkal inkább, mint lehetőséget szerettem volna elétek tárni azt, hogy szépséges szavaink, a gyönyörű szóképek, versek, prózák hogyan lehetnek még szebbek és helyesek is.

Használt irodalom:
Magyar Helyesírás Szabályai, Akadémiai könyvek
LACZKÓ KRISZTINA-MÁRTONFI ATTILA: Helyesírás (Osiris)
Ideje: április 04, péntek, 15:14:31 - Lacoba

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
Vissza Rovathoz

A mi költősulink

"Helyesírásunk" | Belépés/Regisztráció | 20 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- mickey48 Ideje: április 04, péntek, 17:29:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Lacoba!

Rendkívül hasznosnak tartom ismertetődet, máris nyomtatom ki magamnak.
Egyszerű, érthető, nagyon használható.



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- zsuzsuzsu Ideje: április 05, szombat, 09:16:00
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Kedves Lacóba,

Ezt a lapot gyorsan kinyomtatom és átadom fiaimnak, akik - bár jól beszélik a nyelvet - sokszor nem értik. És magamnak is!

Nagyon tetszett írásod, nem árt néha felidézni ezeket az alapvető, mégis sokszor rosszul alkalmazott szabályokat.

Zsuzsi



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- zsuka49 Ideje: április 06, vasárnap, 07:07:47
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Remek kis továbbképzést tartottál nekünk Laci!!
Köszi ezeket a hasznos tanácsokat!:)))
Zsuzsi



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- Anna1955 Ideje: április 06, vasárnap, 18:24:51
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
El sem hiszed, mennyire sokat segítettél ezzel az írással. Köszönöm mindannyiónk nevében...:)))))



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- Emericus (imike@labor.hu) Ideje: április 06, vasárnap, 20:58:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Segítettél bizony. A konszenzus hasonló kérdésekben mindig fontos. Én is kimentettem magamnak,



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- winner Ideje: április 07, hétfő, 09:38:46
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Csatlakozom az előttem szólókhoz.
Nagyon sok hasznos információt adtál tömören lényegre törően.



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- Captnemo Ideje: április 07, hétfő, 11:28:56
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Nagyon jó, hogy felkerült ez a cikked Lacoba! Szégyen, nem szégyen, több olyan dolgot is olvastam itt, amit csak ösztönösen alkalmaztam (jó, vagy rosszul), de nem tudtam, mi a szabály. És bizonnyal lustaság a részemről, hogy nem néztem utánna. De ha már idetetted, nem tudtam kihagyni!:)) Köszönöm!



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- kiralylany Ideje: április 07, hétfő, 13:15:42
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ez nagyon hasznos. Köszönjük kedves Lacobá! Valahová ki kellene tenni, hogy bármikor hozzáférhessünk, ha írás közben elakadunk a helyesírással. :-)



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- blue Ideje: április 09, szerda, 13:02:44
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Jó, hogy ez a cikk itt van, pedig nem vagyok rossz helyesíró, mégis sokat tanultam, illetve tanulok belőle.

Köszönöm.

gaby



Re: Helyesírásunk (Pontok: 1)
- LEKA Ideje: Augusztus 03, vasárnap, 22:35:33
(Adatok | Üzenet küldése)
Már korábban is olvastalak, de most újra visszatértem ide. Nem árt ismételni:) Köszönöm a lehetőséget. Szerintem nagyon hasznos.



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.12 Seconds
pharmacy online