| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Szűzlányok ajándéka (David Lenard – 2007) |
|
Rien25
 |
Na, gondoltam magamban az amerikaiak beálltak sokadiknak a sorba Pasolini után, már ami a téma feldolgozását illeti.
|
Szűzlányok ajándéka (David Leland – 2007)
Amikor a fenti film ajánlóját megláttam, kíváncsivá tett.
Főleg azért, mert egy már többször feldolgozott téma egy újabb filmváltozatáról van szó. Na, gondoltam magamban az amerikaiak beálltak sokadiknak a sorba Pasolini után, már ami a téma feldolgozását illeti. (Canterbury mesék) És nyilván a maguk idealizált módján tették mindezt. Felcsigázta az érdeklődésemet azonban a férfi főszerepben Anakin Skywalker ;) feltűnése is, de sokkal inkább és a jó érzékkel bevágott finom érzékiséggel bíró csókjelenet. Beszereztem hát a filmet és erős vívódással az aznapi Dr. House és ez között az utóbbi mellett döntöttem. Nem bántam meg.
Ezt már akkor tudtam, amikor a bevezető képsor és a film fő üzenete megjelent:
Nem minden szűz angyal és nem minden angyal szűz…
A történet maga a 14. századi - egyáltalán nem prűd - Olaszországban játszódik, és egy tolvajból lett festőművész meséli a bájos humorral teli történetet. A pestis sújtotta Olaszországban a gazdag leány, Pampinea szüleit is elviszi a kór és az ottani kényúr feleségül akarja magához kényszeríteni a már másnak elígért, elárvult lányt.
Pampinea barátai összegyűlnek a templomban, és megszervezik, miként is menekítsék ki a leányzót és magukat a pestis sújtotta városból, majd jussanak el a vidéki villába, ahová majd a kiválasztott vőlegény arájáért megy. Míg a megmentőjére vár, szüzességét megóvandó a menyasszony zárdába vonul. Innentől két szálon fut tovább a cselekmény: a zárda falai között, illetve a Pampinea esküvőjének helyszínére vezető úton.
Mindkét helyszínen zajlanak az események: pappá lett festők, kimondhatatlanul hosszú nevű orosz hercegek, férfiúi versengésbe belevont pucér fenekű rablóbanda, szüzek és álszüzek, még-szüzek és már-nem-szüzek kergetőznek egymással, ez utóbbiban a kedves szélhámosnak, a Gerbino kényúr haragja elől menekülő Lorenzónak (Hayden Christensen) is nagy szerepe van.
Aki jó kertészként sorra leszaggatja a zárda felajánlkozó liliomjait, mégis abba az ismeretlen apácába szeret bele, akitől csak egy csókot kapott.
A történet egyes epizódjait az európai klasszikus változatban is láttam és bár minden tiszteletem Pasolinié, nekem ez a mostani változat sokkal jobban tetszett. A Canterbury mesék sokkal inkább egy művészfilm, és az ottani szereplők egyike sem mondható női vagy férfiideálnak – így az egyszeri néző kissé fanyaloghat például a férfi főszereplőn akinek mosolyogva láttán arra gondolunk, hogy nyilván nagyon összeveszett a fogorvosával.
Minket azonban Hollywood hozzászoktatott a tökéletessé formált világhoz. És a szórakozni vágyó ember már csak ragaszkodik az ő kis idealizált világához – legalább a képernyőn, ha máshol nem lehet ez övé eme tökéletesség. Valamint ehhez a romantikus komédiához – véleményem szerint - jobban is illik ez a stílus.
Az amerikai recept szerint készült film kedves, fricskás humorának, a benne fellelhető ízléses érzékiségnek és a szereplőválogatásnak köszönhetően talán még azt az idealizált zárdaképet is megbocsáthatjuk, ahol sehol egy öreg, dohos szagot árasztó, rózsafüzért morzsoló apáca, az összes nő fiatal, gyönyörű, hatalmas fadézsákban fürdik, miközben alig várja, hogy egy férfi a zárdába tévedjen és megszegesse vele a fogadalmát.
A már lerágott csontnak hitt tehénfejős poén ugyancsak elég jól sikeredett, és ugyan a filmet nyilván korhatárosan mondanák, én maximum egy 12-es karikát tennék rá, mert a helyenként felbukkanó meztelen testek pont akkor és ott tűnnek fel, amikor és ahol kell. (És a gyermek olyat már úgyis láthat bárhol, főleg ha elmegy egy újságosbódé előtt) Azon kívül egy tizenkét éves ma már régen tud ezen dolgokról…
Világmegváltást ne várjunk, de a komédia hoz mindent, amit kell, mindent egybevetve film megtekintése után az ember egy elégedett mosollyal az arcán állapítja meg, hogy ezt az érzéki kis mesét bizony érdemes volt megnézni.
(Hozzáfűzés:
Aki további referenciára vágyik: A rendező az a David Leland, aki Az elit alakulat (Band of Brothers) című filmben is közreműködött.)
|
Ideje: Október 29, csütörtök, 17:09:17 - mango
|
|
| |
|
Vissza Rovathoz
 |
|
|
|
|
| "Szűzlányok ajándéka (David Lenard – 2007)" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: Szűzlányok ajándéka (David Lenard – 2007) (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Október 30, péntek, 09:09:24
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Drága Rian! Igazán meghatott az ajánlásod, ezért megkeresem barátomat, aki nagy filmletöltő, hogy magamévá tehessem a fílmet. Könnyed, alapos ismertetőd után teljesen felcsigáztál. csak még át kell gondolnom, hogy vagyok-e 12 éves? puszi Józsi |
|
|
|
|
|
Re: Szűzlányok ajándéka (David Lenard – 2007) (Pontok: 1)
- Rien25 Ideje: Október 30, péntek, 09:11:36
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Józsi, semmi gond, sokat ezen ne gondolkodj, inkább csak keress egy felügyelőt magad mellé a filmnézéshez... a biztonság kedvéért ;) |
|
|
|
|
|
|
