| Küzdőtér |
|
|
|
 |
A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ |
|
Taltos
 |
Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. |
Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni megtorlásban
több mint száz embert ítéltek halálra,
sokakat bebörtönöztek, illetve besoroztak az osztrák hadseregbe.
A szabadságharc vezetői közül többen emigráltak,
vagy Magyarországon bujdostak.
Az osztrák vezetés a halálos ítéletek egy részének végrehajtását
az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára,
1849. október 6-ára időzítette.
A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ:
Aulich Lajos
Eredetileg a császári és királyi hadsereg tisztje,
majd honvéd tábornok, a szabadságharc
utolsó honvédelmi minisztere.
Német származású volt, magyarul nem is tudott, de a magyar
alkotmányra tett esküjét végig megtartotta.
A szabadságharc során részt vett
1848 nyarán a délvidéki harcokban,
majd 1849-ben a tavaszi hadjáratban,
az isaszegi győzelem fő részese
volt.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Damjanich János
Szerb származású honvédtábornok,
akinek személyes ellentétei is voltak Haynauval.
Századosi
rangból gyorsan lépdelt előre a ranglétrán.
A Bánságban a szerb felkelők ellen küzdött,
majd a tavaszi hadjáratban a III. hadtest parancsnokaként
több győztes ütközet tevékeny részese volt.
Soha nem vesztett csatát.
Lábtörése után az aradi vár parancsnokává nevezték ki.
A várat 1849. augusztus 19-én átadta az oroszoknak,
akik viszont kiszolgáltatták Haynaunak.
Kötél általi halálra ítélték.
Desewffy Arisztid
Már nyugalomba vonult császári katonatiszt volt,
mikor a szabadságharc kitörésekor szerepet vállalt
a honvédsereg vezetésében.
Sok győztes csatát vívott, kitüntette magát a kápolnai
csatában és a tavaszi hadjáratban is.
Karánsebesnél tette le a fegyvert.
Eredetileg kötél általi halálra ítélték,
de "kegyelemből" golyóra változtatták.
Kiss Ernő
Honvéd tábornok.
1848-ban a szerbek ellen harcolt csapataival,
ahol komoly sikereket ért el (beveszi a perlaszi szeb tábort).
1849 elejétől Debrecenben az Országos Főparancsnokságot vezeti,
rövid ideig hadügyminiszter-helyettes is volt.
Világosnál esett orosz fogságba.
Haynau főbe lövette.
Knezić Károly
Horvát származású honvédtábornok.
A császári-királyi hadsereg tisztjeként esküdött fel a magyar
szabadságharc eszméjének.
Részt vett a délvidéki harcokban,
majd 1849-ben a tavaszi hadjárat több csatájában.
Világosnál tette le a fegyvert.
Az aradi hadbíróság akasztásra ítélte.
Láhner György
Hadapródként kezte pályafutását a császári-királyi hadseregben,
de 1848. nyarán már hadosztályparancsnokként a délvidéken harcol.
Ezt követően a hadügyminisztériumban tevékenykedik,
ahol a hadsereg felszerelésének, fegyverzettel való ellátásának felelőse volt,
komoly szerepe volt a honvédség fegyver- és lőszerellátásában.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Ötvennegyedik születésnapján végezték ki.
Lázár Vilmos
A császári-királyi hadsereget elhagyva évekig civilként dolgozott.
A szabadságharc kitörésekor beállt a honvédségbe,
ahol eleinte a fel-dunai hadseregben szolgált századosként,
majd őrnagyként.
Dandárparancsnok az Észak-magyarországi hadtestben,
majd hadosztályparancsnok, Bem József ezredessé lépteti elő.
Több sikeres csata megvívása után Karánsebesnél esett fogságba.
Az eredeti ítélet szerint kötéllel végezték volna ki,
de ezt golyóra módosították.
Leiningen-Westenburg Károly
Német főnemesi származású honvéd tábornok,
aki magyar nőt vett feleségül.
1848-ban beállt a magyar honvédseregbe.
Előbb a szerbek ellen harcolt, majd a tavaszi hadjáratban
és buda bevételénél tüntette ki magát.
Sikeres ütközeteket vívott Komáromnál, Miskolcnál.
A hadbíróság felakaszttatta.
Nagysándor József
A császári-királyi hadsereg nyugdíjasaként 1848-ban
Pest nemzetőr őrnagya lett.
Résztvett a délvidéki harcokban, majd Temesvár környékén harcolt.
Nevezetes ütközete a szolnoki csata.
A tavaszi hadjáratban a fősereg lovassági parancsnoka volt,
Buda ostrománál személyesen vezette rohamra katonáit.
A komáromi, váci és debreceni csaták után
Világosnál tette le a fegyvert.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Poeltenberg Ernő
Osztrák származású honvédtábornok, aki noha nem is tudott magyarul,
csatlakozott a magyar szabadságért küzdő honvédsereghez.
A pákozdi csatában Móga mellett harcolt,
résztvett Görgei felvidéki hadjáratában.
A kápolnai csatában ezredes hadosztályparancsnok volt,
sikeres volt a tavaszi hadjáratban.
A győri, komáromi és görömbölyi csatákat követően
vezérőrnagyként került orosz fogságba.
Kötél általi halált halt.
Schweidel József
Osztrák nemességet kapott, magyar honvédtábornok lett.
Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában,
a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka.
A kormány székhelyeinek (Pest, Szeged, Arad) városparancsnoka.
A világosi fegyverletétel után az aradi hadbíróság
golyó általi halálra ítélte.
Török Ignác
Császári és királyi mérnökkari tiszt volt.
Honvédtisztként Komárom várának parancsnoka volt,
ahol az erődítési munkálatokat irányította.
A továbbiakban egyebek közt Buda és Szeged erődítését is vezette.
A világosi fegyverletétel után a hadbíróság
kötél általi halálra ítélte.
Vécsey Károly
Császári és királyi huszár ezredes volt, magyar honvéd tábornok lett.
1848-ban a délvidéken harcolt, majd 1849-ben már tábornokként
a tavaszi hadjáratban vett részt.
A fegyverletétel után október 20-án adta meg magát az oroszoknak,
akik kiszolgáltatták Haynaunak.
A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
(Forrás: ma.hu-Hírmagazin)
|
|
| |
|
| "A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ" | Belépés/Regisztráció | 5 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- csitesz Ideje: Október 07, csütörtök, 13:01:35
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | | Köszi az összefoglalót. Ami nekem így szembetűnt. A 13 tábornok közül milyen sokan boltak nem magyar származásúak. Lehet, hogy ott is elrontottunk valamit? Józsi |
|
|
|
|
|
Re: A TIZENHÁROM ARADI VÉRTANÚ (Pontok: 1)
- Attila61 Ideje: Október 07, csütörtök, 14:03:41
(Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönet a szerzőnek a történelmi áttekintésért, megemlékezésért. Remek emberek voltak, a hazánkért haltak hősi halált.
Üdvözlettel Attila! |
|
|
|
|
|
|
