[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

FULLTÜKÖR 11
Várjuk az ajánlásokat




FULLEXTRA.HU OLDAL
A FACEBOOKON IS!




Könyvet szeretnél?




Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Versműhely



Pályázati lehetőségek



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: ZevMark88
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9073

Most jelen:
Látogató: 19
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 19


Támogatónk


Fullextra Szépségszalon
CÍMVÁLTOZÁS!
2016.jan.11-től
Bp.XVIII. Üllői út. 365.


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

Ajánlott weblapok
· 1: Egy lélek csillan
· 2: Olvasás lap.hu
· 3: Orbia
· 4: S. Farkas Zsuzsanna honlapja
· 5: Sidaversei
· 6: Péter Erika honlapja
· 7: A Hegy - NeMo blogja
· 8: Máté László honlapja
· 9: Harmatcsepp .. a lélek útján ...
· 10: Dezső Ilona Anna honlapja
· 11: Végh Sándor személyes honlapja
· 12: Gligorics Teru Versei
· 13: kortársirodalom.lap.hu
· 14: Hegedűs Csaba honlapja
· 15: Kaláka
· 16: haiku.lap.hu
· 17: Janusvers
· 18: Wendler Mária portál
· 19: Alkotó.lap.hu
· 20: Ararát

cheap cigarettes sorry.
A magyar-osztrák határszakasz határjelzői
Suba

A határmegállapító bizottságok formailag tökéletesen interpretálták a békeszerződés szövegét. A szavazásnál a magyar és az osztrák fél ellene szavaztak, míg a csehszlovákok és a nem érdekelt hatalmak mellette...


Dr. Suba János: A magyar-osztrák határszakasz határjelzői

Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés 27. cikke határozta meg Magyarország új határvonalát. A határvonal részletes megállapítását a békeszerződés 29. cikke a bizottságokra bízta. A Határmegállapító Bizottságok (HMB) a Szövetséges és Társult Hatalmak (Az Antant és az USA) és az érdekelt államok (a többi hadviselő ország) képviselőiből álltak. A bizottságok működését törvénycikkek szabályozták (a 42., 46., 50. és 71. cikkelyek.)
A leírásban konkrétan szerepelnek a hármashatárok, a szakaszok végpontjai, illetve kezdőpontjai. A hármashatárok, három állam államhatárának találkozási pontját jelentik. A terepen hármashatárjelek (Triplex Confinni) jelzik a három szomszédos állam közös határszakaszának kezdetét, illetve végét.

A magyar–osztrák–csehszlovák hármashatárpont megállapítása.

Itt két bizottság is érdekelt volt, míg végül a Köpcsényi (Kittsee) hármashatárpont megállapítását a Magyar - Osztrák Határmegállapító bizottság hatáskörébe utalták. A magyar javaslat három pontot jelölt meg.

(Lásd a térképet)

Magyar szempontból a legideálisabb hely a régi osztrák határ, amely Griechen-Aunál érte el a Dunát. (Ennek a valószínűsége kevés volt, mert az osztrákoknak ítélt (Nezsider) Pandorf-Pozsonyi és a Hainburg-Pozsonyi vasútvonalat szakította volna meg.) A második magyar javaslat célja az volt, hogy a pozsonyi hídfő (az a terület amelyet Pozsony - mint Duna parti város - védelmére kaptak a csehek) határát északabbra tolja ki. Ez a pont a Pozsony - Ligetfalui vasútállomástól délre fekvő háromszoros vasúti elágazás, vagy közelében kijelölendő pont volt. A harmadik javaslat célja az volt, hogy a Battyányi-Strattmann herceg Köpcsényi uradalmát ne ossza fel három részre, és három országba. Ezért a javasolt hármashatárpont Antonienhof és Durvay téglagyár vasútállomás közti terepen volt.
A magyar javaslat 2-3 változatát az osztrák fél is támogatta.




A hármashatár javasolt pontjai és a felállításra került határjel



A határpont helyét az 1921. okt. 7-én a Magyar-Csehszlovák, Magyar-Osztrák és az Osztrák-Csehszlovák határmegállapító bizottság együttes Pozsonyi ülésén határozták meg. A hármashatárpont helyét a St.Germaini és a Trianoni békeszerződés szövegének szó szerinti értelmezésével pontosan 1 km-re Antonienhoftól nyugatra állapították meg. A gazdasági viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyva a Battyányi-Strattmann birtok kellős közepére helyezték. Így a birtok szükségszerűen három ország területére esett.

(Lásd a térképet)

A határmegállapító bizottságok formailag tökéletesen interpretálták a békeszerződés szövegét. A szavazásnál a magyar és az osztrák fél ellene szavaztak, míg a csehszlovákok és a nem érdekelt hatalmak mellette. Kiszálltak a helyszínre is, ahol ..." az entente tagok nagy lelkiismeretességet mímelve igen érdeklődtek az iránt, hogy pontosan hogy volna az osztrák és a magyar javaslat szerinti hármashatárpont úgy eltolandó, hogy a pont a Battyányi-Strattmann birtok széleire essék." Ez kb. 300 lépés=90 méter eltolást jelentett volna. A helyszíni szemle sem befolyásolta a határmegállapító bizottságok tagjainak álláspontját.
A köpcsényi hármashatárpontot 1922. máj. 9.-én állandósították. A határjel egy háromoldalú hasáb, amelynek minden oldalára az érdekelt államok címere van bevésve. A csehszlovák és az osztrák címer alatt két időpont, mégpedig 16.VII.1920. és 26.VII.1921. van feltüntetve. ( a békeszerződések aláírásának időpontja) A magyar címer alatt csak az utóbbi szerepel. A határjel több részből álló hasáb. Az alsó része 80 cm.-re van a földbe süllyesztve. A földfeletti része három darabból áll, amelyek félméterenként keskenyednek. A határjel földfeletti magassága 240 cm. (A hasábok élei nem eshetnek egybe a három határvonal irányával.) A hármashatárkő árát, és felállítását a Csehszlovák delegáció fedezte.




A köpcsényi hármashatárpont rajza



A hármashatár a csehszlovák határtérképen



A hármashatár az osztrák határtérképen



A magyar –osztrák-csehszlovák hármashatár ábrázolása a korabeli térképen


Magyarország határai a II. Világháború után megváltoztak. Az 1947. febr.10-én aláírt Párizsi békében az ország elvesztette az I. és II. bécsi döntés során visszacsatolt területeket, Felvidéket, Észak-Erdélyt, valamint Kárpátalját és Délvidéket. A békeszerződés visszaállította az 1938. jan.1-i határokat. Csehszlovákia a "Pozsonyi hídfő" (Az a terület a Duna jobb partján, amely Pozsonyt védte volna) biztosítására megkapta Dunacsun, Oroszvár és Horvátjárfalu községeket és azok kataszteri határukat. A trianoni Magyarország ország területe így csökkent.



A „Pozsonyi hídfő” (1947)


A magyar-osztrák határ hossza 19 kilométerrel 356 km-re csökkent. A 2266 km hosszú trianoni határvonal 2233 km-re zsugorodott. Ez azt jelentette, hogy a magyar-osztrák -(csehszlovák hármashatárt át kellett helyezni.
1947. novemberében a triplexet az eredeti helyéről az új hármashatárpontra, két út tengelyének metszésébe az „A 19”-es határkő helyére telepítették át. A triplex oldalaira az érintett címereivel ellátott fémtáblákat helyeztek.



A határjel hiányzik az 1951. magyar katonai térképen



A magyar- osztrák- csehszlovák triplex a „vasfüggöny” korszakában



Határjel az 1958. kiadású katonai térképen már fel van tüntetve

1992-ben a politikai változások miatt szükségessé vált a régi magyar és csehszlovák címerek cseréje. Ez a munkát 1992. május 12-én végezték el.
A határszerződések előírásit figyelembe véve 1992. őszén a hármashatár környezetében 12 kőplasztikát helyeztek el, egy 25 m sugarú körben, melynek középpontjában a triplex áll. A plasztikákat és magát a műalkotást a Rajkai Nemzetközi Kőszobrász Szimpózium keretében hat ország művészei tervezték meg és vitelezték ki. A háromoldalú gránitgúla egyben Deutsch-Jahrendorf, Rajka, és Oroszvár községek közös határpontja is. Maga a gúla egy háromoldalú, 142 cm magas gránitobeliszk, amely az áthelyezett „A 19”-es határjel mellett áll.



A magyar-osztrák-szlovák hármashatárjel napjainkban

A határ kitűzésének menete

A határvonal kitűzését a magyar és az osztrák mérnökök közösen hajtották végre. A trianoni osztrák határvonal hossza 375 517 m, volt, melynek szakaszonkénti megoszlása a következő: az „A” szakaszba 108 607 m, a „B” szakaszba 126 366 m került, míg a „C” szakasz hossza 140 544 m lett.
A határkő helyéül választott minden ponton 100 cm. hosszú 10-15 cm. átmérőjű keményfa karót vertek le 70 cm. mélyen. A karók felső felületén szakasz és sorszámot égettek be. Azokat a karókat amelyek szakasz, vagy főköveket jelöltek, vörös festékcsíkkal különböztették meg.
A határvonal minden irányváltoztatását karókkal jelölték meg. Valamint minden a határt keresztező, vagy vele csatlakozásban lévő természetes vagy mesterséges terepvonalat (utak, vízfolyások, vasutak, megye, járás, község határ, stb). A határkarók összlátására nagy gondot fordítottak. A távolságuk a terepviszonyoktól függött, általában 100 m. volt.
Az ideiglenes kitűzést követően az osztrákok a határvonal minden törését kövekkel akarták állandósítani. Ez azt jelentette volna, hogy sok helyen egymástól néhány méterre kellett volna a köveket felállítani. A Műszaki Utasítás 200 m-es távolságot írt elő, a magyar fél 100 m-es távolságot javasolt. A köveket átlagosan 100 m távolságban helyezték el egymástól. Ezzel betartották a trianoni békeszerződés 34. cikkelyét, amely úgy rendelkezik, hogy a határköveket egymástól látótávolságra kell elhelyezni. Ez azt jelentette, hogy kedvezőtlen terepviszonyok esetén sűrűn kellett a köveket elhelyezni, ami megnövelte a határkijelölés és felmérés költségeit.
Az osztrák fél a kitűzésre természetes követ, magyar részről műkövet használtak fel. A műkő felhasználására a magyar fél tett javaslatot, melyet az osztrákok előbb elfogadtak, majd a műkő olcsóságára hivatkozva elutasítottak, ám ekkorra a magyar kormány már megrendelte a műkő határköveket.

Az egész trianoni osztrák határvonal három szakaszra lett felosztva, és külön e célra tervezett határkövekkel elválasztva. Az „A” szakasz a köpcsényi hármas országhatártól a Fertőrákos, Fertőmeggyes, Illmicz községek Fertő-tavában levő határpontjáig terjed (108 607 m,). Innen az „Írottkő”-ig húzódik a „B” szakasz. Az „Írottkő”-től a tókai 380. magassági pont, déli hármas országhatárig a „C.” szakasz lett.
E szakaszokon belül 1-től kezdve folytatólagos számozással átlagosan 100 méterre egymástól állnak a közönséges határkövek.




az osztrák viszonylat rendszeresített határkövei

A munkafolyamatok legcélszerűbb megszervezésére, és a helyszíni költségek arányos elosztása céljából minden egyes szakaszt hat alszakaszra (jelölésük római szám I.-.VI.) osztottak. Az alszakaszokban felváltva működtek a magyar és osztrák felmérők, oly módon, hogy az egész határvonal felét magyar, másik felét osztrák mérnökök dolgozták fel. A páratlan számú I., III., V. alszakaszokban a magyar műszaki delegáció, páros számú II., IV., VI.. alszakaszokban az osztrák delegáció dolgozott.
Ma az osztrák-magyar határvonal 356 km-ét 12 867 határpont határozza meg, ebből 4147-et határjel is jelöl. 2 264 darab a határvonalon, 943 osztrák területen, 940 magyar területen található. A többi 10 603 db határpont geodéziai módszerekkel meghatározott ún. jelöletlen töréspont.

Szakaszhatárkő

A szakaszhatárkövek az A szakasz végpontjainál, vagyis a Fertő-tóban, és a B. szakasz kezdőpontján az Irottkőn található 150 x 40 x 40 cm. hasáb alakú vasbetonból készült, amelynek a földből kiálló felületén 2 cm. vastag műkő réteg borítás van. 90 cm. mélyen van leásva, a földből 60 cm -re áll ki. A felső lapfelületén kereszt., a két átellentétes oldalfelületen M, illetve Ö betű van bevésve. Az M betűtől balra eső oldalfelületen 1922., az M betűtől jobbra eső oldalfelületen (az előző szakasz utolsó köve felé néző oldalon) a szakasz nagy betű jele. A szakaszhatárkő fehér színű, a jelzések és a feliratok bemélyítettek, és feketére vannak festve.



szakaszhatárkő rajza

A "B" határpont Illmitz, Mörbisch, és Fertőrákos települések határába került. Maga a határpont a Fertő-tóban van, ahol az átlagos vízmagasság 1,5 m. Itt a szakasz határkövet betontalapzatra telepítették, melyet kövekkel erősítettek meg.



B szakaszhatárkő 1972 előtt.

A határjel veszélyeztetett helyzete (szél, jég, hullámverés) miatt rendszeresen megrongálódott, ezért eredeti helyéről elkerült. Az 1964. október 31-i Határszerződés aláírását követően a Határbizottság legégetőbb feladata volt, hogy elvégezze az államhatár kijelölését a Fertő-tóban és az elhelyezett határjeleket tartósan biztosítsa.
A "B" szakaszkő 1968-ban, nagyszabású háromszögelési munkálatokat követően további 3 fertő-tavi határjellel együtt ismét felállításra került, és védőépítménnyel lett ellátva.
Minden előzetes igyekezet ellenére a jel a jég nyomása miatt úgy megrongálódott, hogy 1972-ben ismét helyre kellett állítani. Ennek során a "B" követ magyar oldalról egy 500 m3-es körformájú, betonozott terméskő védművel vették körül.




B szakaszhatárkő védmű felépítése után



B szakaszhatárkő mesterséges szigete a Fertő tóban



B szakaszhatárkő és az államhatár vonalának jelölése a betontalapzaton

A „C” szakaszkő Írottkőn Hammerteich (Hámor), Rechnitz (Rohonc), Kőszeg települések hármas-határpontján, 883 m tengerszint feletti magasságban található, a magyar-osztrák államhatár legmagasabb pontján. A Saint Germain-i és a Trianoni Békeszerződések alapján az államhatár úgy került kijelölésre, hogy az áthalad az írottkői kilátó földszintjén. A mintegy 12 m magas, bástyához hasonlító kőépítményt Rohonc lakossága állítatta Varga József tervei alapján. (Előzőleg 1891-ben egy 14 m magas fatornyot állított a Kőszegi Turista Egyesület, amely azonban 15 évvel később összedőlt.)




C szakaszhatárkő az Irottkői kilátó földszintjén



C szakaszhatárkő

A főhatárkő a határvonal főbb töréspontjain, a községhatárok hármashatárpontjain, az állami határvonal valamely természetes vagy mesterséges a terep fővonala való metszéspontján, valamint az utak, vasutak, és folyók átmetszésénél helyezték el. 120x30x30 cm. hasáb alakú vasbetonból készült, amelynek a földből kiálló felületén 2 cm. vastag műkő réteg borítás van. 80 cm. mélyen van leásva, a földből 40 cm -re áll ki. A felső lapfelületén kereszt, a két átellentétes oldalfelületen M, illetve Ö betű van bevésve. Az M betűtől balra eső oldalfelületen 1922., az M betűtől jobbra eső oldalfelületen (az előző kő felé néző oldalon) a határkő száma, szakaszonként 1-gyel kezdődve folytatólagosan arab számokkal számozva, a számok előtt az illető szakasz betűjelét viselik, pl: A 32., B.82., C. 45. A főhatárkő fehér színű, a jelzések és a feliratok bemélyítettek, és feketére vannak festve.





főhatárkő



főhatárkő A 70 jelű határkő



főhatárkő A 79 jelű határkő a Fertőtóban

A közönséges határkő a határvonal többi pontjain állnak, 100 méterenként , hiszen a békeszerződés határozatai, a HMB utasításai előírták, hogy a köveket látótávolságnyira kell elhelyezni. A közönséges határkő 90x20x20 cm. hasáb alakú vasbetonból készült, amelynek a földből kiálló felületén 2 cm. vastag műkő réteg borítás van. 50 cm. mélyen van leásva, a földből 30 cm -re áll ki. A felső lapfelületén kereszt, a két átellentétes oldalfelületen M, illetve Ö betű van bevésve. Az M betűtől balra eső oldalfelületen 1922., az M betűtől jobbra eső oldalfelületen (az előző kő felé néző oldalon) ahatárkő száma, amely minden egyes főhatárkőtől 1-gyel kezdődve arab számokkal vannak megjelölve, és e sorszám fölött viselik azon főkő számát amelytől kezdődik a számozásuk, pl:
B. 23, A 4.
1 5



közönséges határkő rajz



közönséges határkő A 70.1 és az A 70.2 jelzésű kövek

Abban az esetben, ha az államhatár egyértelműen nem ismerhető fel, közbeiktatott határjelet kell elsősorban a határvonalra, lehetőleg addig jelöletlen töréspontra kihelyezni, és földalatti jellel biztosítani. A közbeiktatott határjelet az előtte lévő határjel számával kell ellátni, elhelyezésük időbeli sorrendjét kisbetűvel kell megjelölni (pl.: A 29/2a), valamint az elhelyezése szerinti évszámmal kell ellátni. Szükség esetén e határjel formája eltérhet a meghatározottól.



közbeiktatottkő rajz



közbeiktatottkő A 29/2a határjel.

Azokon a helyeken, ahol a fenti határjelek közül valamelyiket nem lehet elhelyezni (pl.: úttestben, sziklában, mocsaras terepen) egyedi határjel alkalmazható. Ez lehet fémplakett az úttestben, oszlop a nehezen megközelíthető, vizenyős terepen, valamint sziklába vésett jel. Ezeket lehetőség szerint föld alatti jellel, vascsővel, stb. kell biztosítani.



fémcsap



fémcsap

A határjelet fehér színű, időjárásálló festékkel kell lefesteni. A határjel megírását ( számát, felségjeleit, évszámát ), a központi jelet (központot jelző keresztet a felső lapon ), az iránynyilakat, esetleg a határvonaltól való távolságot fekete színű, időjárásálló festékkel kell felfesteni. A határvonalon álló határjel az illető állam mélysége felé mutató oldalán az „M” és „Ö” felségjelzéseket viseli. A nem a határvonalon álló határjeleket csak annak az államnak a felségjelzésével kell megjelölni, melynek területén áll. A megfelelő felségjelzéseket a határjelnek arra az oldalára kell felírni, amely az illető állam mélysége felé irányul.

A határjelek védelme jelző-védő rudakkal
A határvonal láthatóságának további elősegítése érdekében mindkét fél belső állami előírásai szerint jelző-védő rudakat helyezhet el. Ezeket a határjel mellé úgy kell elhelyezni, hogy azok ne zavarják a szomszédos jellel való összelátást. A figyelmeztető táblák, illetve a magasabb fémrudak a mezőgazdasági munkák okozta károsodás ellen hivatottak óvni a határjelet. Ezek a kiegészítő eszközök nem határjelek, csupán azok közelségét jelölik. Nem szabálytalan az az eljárás sem, ha a telektulajdonosok a határjel mellé karót helyeznek el a jelek helyzetének pontos megjelölésére.



A B 108.9. jelű határjel figyelemfelhívó faoszloppal


A Trianoni Békeszerződés 33. cikke rendszeres ellenőrzést írt elő. Ennek ellenére az osztrák határszakaszon 1966-69 között került sor a határjelek időszakos megjelölési, ellenőrzési és felújítási munkálataira. 1969-re az összes határjelet geodéziailag ellenőrizték és kb. 450 elveszett vagy erősen sérült határjelet pótoltak, cseréltek, illetve újítottak fel.
A munkák során többek között közbeiktatott határjeleket is elhelyeztek olyan helyeken, ahol két határjel között jelentősebb töréspont volt található.

Ez alkalommal került sor a Fertő-tóban az államhatár kiegészítő megjelölésére facövekekkel.




határkarók elhelyezés előtt



határkarók elhelyezése



osztrák határoszlop fa nyílt vizen



osztrák határoszlop fém a part közeli nádasban


Az itt végzett munkálatok során a „B.-01.” és „B.-02.” jelű 1922-ben meghatározott és állandósított határjelek felújítására is sor került. A terméskő kúppal védett betontömbök az átlagosan 80 cm mély vízben a természeti hatások következtében elpusztultak, így 1967-ben mindkettőt 40x40 cm keresztmetszetű vasbeton tömbre, cölöpre építették.

A határon vannak még ma már nem használatos határjelek.
A következő képeken az államhatár vonalának már nem használatos megjelölési módjaira találunk példákat a Fertő-tóban.
Határoszlopok, fémcsúcsú határoszlop, (messziről lehessen látni, hogy emberi kéz faragta), határtáblák




fémcsúcsú- határoszlop





festett határoszlop

A Fertő-tóban máig megtalálhatók mind magyar mind osztrák oldalon a már nem használatos határtáblák






Vannak különleges határjelek. Ilyen például a 2004. 05. 01.-én felállított „B 19” jelű határjel (közvetett megjelölést valósít meg.) A határjel Ágfalva (Agendorf), Somfalva (Schattendorf), és Lépesfalva (Loipersbach) települések közös határpontját is jelöli, ezért felső részének három oldalán a települések címerei is elhelyezésre kerültek



B 19. határjel



B 19. határjel címerei



B 19. határjel címerei




B 19. határjel címerei

Különleges jelek az osztrák határszakaszokon azok a jelek, amelyek például háromszögelési pontok is. Ezt a következő képek is bizonyítja.


A határponton kívül más földmérési pontokat is jelölő kétoldalú határjel

A határvonalon található kateszteri köveket meghagyták.


A B. 1. 7. jelű határjel osztrák oldalról egy 1863-as kataszteri határkő szomszédságában
Azon kateszteri kövek amelyek beilleszthetők voltak a határjelek sorába, megfaragták, és beillesztették a határjelek közé.


megfaragott kateszteri határt jelző kő



megfaragott kateszteri határt jelző kő
Ideje: Március 02, szombat, 10:40:50 - Administrator

 
 Nyomtatható változat Nyomtatható változat  Küldd el levélben! Küldd el levélben!
"A magyar-osztrák határszakasz határjelzői" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj

Re: A magyar-osztrák határszakasz határjelzői (Pontok: 1)
- Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: Március 03, vasárnap, 09:32:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Ismét nagyon érdekes és ismeretterjesztő cikket hoztál nekünk. Ezek a dolgok nem igazán közismertek, és nagyon jó olvasni ilyesmiről. Várjuk a folytatásokat is. :))



Re: A magyar-osztrák határszakasz határjelzői (Pontok: 1)
- AngyaliAndi Ideje: Március 06, szerda, 20:53:55
(Adatok | Üzenet küldése | Blog)
Az ember csak elmegy ezek mellett a kövek- jelzések mellett, észre sem vesszük őket, pedig annyira érdekesek. :)))))))))))



PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.11 Seconds
pharmacy online